Szamos, 1911. október (43. évfolyam, 224-249. szám)

1911-10-06 / 228. szám

(1911. október 6.) 228 . szám. 3. oldal. néhányat Ancsán, azután otthagyta. Ancsa a szenvedett sérülések következtében e hó 3 án meghalt. Hajdú ismerte a törvényt s tudatában volt cselekedete következményeinek, önként jelentkezett tehát a nagybányai kir. járás­bíróságnál, ahol előzetes letartóztatásba he­lyezték és a kir. törvényszék fogházába szál­lították. A hulla felboncolása és a helyszíni szemle megejtése végett a nagybányai kir. járásbíróság az orvossal együtt kiszállt a helyszínére. VÁROSI ÜGYEK­Közgyűlés előtt. E hó 9-íkón tartja a városi törvény- hatósági bizottság október havi rendes köz­gyűlését, amelynek tárgyait most készítik elő a külömböző szakbizottságok. A gazda­sági szakbizottság ma délutáni ülésében a kővetkező ügyeket fogja tárgyalni: a köz­kórházi boncoló helyiség kijavítását, dr. Fe­jes István bizottsági tag felebbezésót a szeptemberi közgyűlés kitűzése ellen, a nagybánya—láposbanyai h. é. vasút költsé­geihez való hozzájárulás' és a móntelepen szükséges pótepitkezést. Vámszemélyzet, rendőrök, szolgák és dijnokok illet­ményrendezése. A szervezőbizottság tegnap délután tár gyalta a vámhivatali személyzet és az al­sóbbrendű városi alkalmazottak illetményei nek rendezését. A bizottság három vámtiszt- viselőt a X, egyet a XI. fizetési osztályba sorozott, a fogyasztási adókezelósnel alkal­mazott központi és külső személyzet, vala­mint a vámszedőket 240—400 koronás fize­tési pótlékban részesítette. A rendőrök, szolgák, kézbesítők, tűz­oltók és erdőőri személyzet illetményét az áliumi altisztek és szolgák illetményeinek megfelelőleg kiegészíteni javasolta, végül a dijnokok részére 15 százalék napidijföleme- ieBt hozott javaslatba. Á gabona raktárak hatása a mező­Irta és felolvasta: Teitelbaum Herman bankigazgató. Egy amerikai farmerrel utaztam a múlt óv nyarán Bócsből Budapestig, aki azon csodálkozott, hogy julius hó végén még nincs a búzatermés behordva, hiszen Amerikába ugyanolyan éghajlat és terme lési viszonyok között már régen az elevá­torokban a termés. Amerikában nyomban követi az arató gépet a cséplőgép és innét csak napok kérdése a termelvóny beszállítása a közeli elevátorba, ahol ő zsebre vágja a cedüló-t és varrantjegyet, csekuialványokat kap nagyvárosok nagybankjaihoz éa megy Európába passziozni, hogy majd a tengeri töréshez visszakerüljön. Azon kérdésemre, hogy mi módon intézi a búzaeladását, mo­solyogva felelte, ez már nem az ón dől gom, ezt jobban és hasznosabban végezi a concentrátió révén az elevátorok ringj ei- nek a központja, amely a világtermós mérvéhez képest diktálja az árakat Lon­don és Liverpolba, mert az elevátor árképző és ártartó intézmény. Tisztelt Kongresszus 1 Ha nincsenek is még Magyarországon ilyen felhőkarcoló elevátorok, de már szép számban vannak a vidéki pénzintézetek teremtmónyeikópen gabona áruraktárak. Az országban pénz intézeteknél 70, a szövetkezetekkel együtt majdnem 100, megyénkben pedig 5 ilyen raktár van és pedig Szatmár, Nagykároly, Mátészalka, Ermitiályfalva és Tiszauj- iakon. Ezek a kisebb méretű elevátorok is bírnak árképző és ártartó hatással, mert létesülósük óta nagyban változott a kiná- nálat és kereslet helyzete. Régebben a vidéki malmok diktálták a búza árait, mert a gazdaember ősszel pénzszűkében szenved, a kereskedő pedig ha nem bonyolítja le az elsővételét, nincs miből uj vételt eszközölni. De nemcsak a búzát kínálták a malmoknak és galíciaiak­nak a campany kezdetén, hanem rozsot Csehországnak, zabot Becsnek és tengerit Máramarosnak. Most pedig megyénk 5 áruraktárában pénzszűkében a gazda, megkapja váltó- nyargalás nélkül is a beraktározott áru négy-ötöd értékét igen méltányos kamat mellett, a kereskedő pedig ötször annyit forgathat, spekulálhat, mint amikor csakis forgó tőkéjére és korlátolt hitelére volt szorulva, mert a beraktározott árura nyom­ban visszakapja a befektetett tőke négy­ötöd részét. Ez az ötszörösére emelt kereskedelmi forgalom folyton verseny és vételkedvet teremt, amely közvetve hasznára válik a mezőgazdaság termény árniveaujának, ez változtatja át raktárainkban a kínálatot keresletté, amely biztosítja az eladót a vevő árnyomásai ellen. Remélem, hogy sikerült a mélyen t. Nagygyűlést meggyőzni arról, hogy a már szépen elterjedt áruraktárak intézményé hovatovább úgy a mezőgazdaságnak, mint a kereskedelemnek egy nélkülözhetetlen faktora lesz, amely az áru'örneg concen- tratiója által is kényszeríti a vevőt, hogy ő keresse fel az eladót, ez pedig úgy a mezőgazdaságnak és kereskedőnek, mint eladónak nagy előnye. A vidéki gabonaraktárak fejlődésének azonban nagy akadálya az, hogy nem szerezhetik meg varrant jogon a jegy banktól az előlegezett kölcsönökre az ol­csó kamatú pénzt, amely lehetővé tenné, hogy a mezőgazda és kereskedő is arány­lag olcsóbb kamatra kapja a vidéki raktá­raktól az előleg kölcsönt. Hiszen mérték­telen nagy különbséget tesz az, ha a vi déki raktárak pénzintézetei varrant jogon kapnának váltó bankrátán az előlegre a a jegybanktól leszámolást és a közt, hogy ezen jog hiányában a fővárosi bankoknak másfél vagy két százalékot kénytelenek a bankrátán felül fizetni, ha ezen előlegekre lombard kölcsönt vesz igénybe. Tisztelt kongresszusi Jól tudom, hogy nem a jegybank hajlandóságán múlik, hogy varrantjainkat indossatáinkkal ellátva közvetlen, tehát olcsón leszámítolhassák, hanem a rég elavult kereskedelmi törvény 436. §-án, amely csak az ötszázezer forint, vagyis most egy millió korona alaptőkével biró úgynevezett közraktáraknak adja meg a jogot, hogy az indosaátokkal ellátott varrantjait a szabadalmazott bank hono­rálhassa. Ámde a tapasztalat azt mutatja, hogy ez a törvény által adott előjog közgazda­ságunk hasznából teljesen elvesz, mert a budapesti, fiumei, barcsi és a többi köz­raktárak egy fővárosi hatalmas tőke erejű pénzintézet kezeiben vannak összpontosítva, amely a varrant leszámítolást azért nem igényli, mert ‘olcsóbb külföldi hitel áll rendelkezésére. Ugyanez a helyzet Ausztriában, ahol a Lände r bank, Uniobank Angié — Osztrák bank és Csehországban a Böhmische Kredi - bank uralják a közraktárak kezelését. Ezek az okok azok, amelyek folytán a jegybank kimutatásában csak lényegtelen mennyiségű leszámítolt varrant állományt találunk. A különböző országok törvényhozásai különböző módon minősítették a varrant jelentőségét és ennek szerepét a gazdasági életben. Amig Anglia, Németország é- Ausztria törvényei a varratában egy áru­forgalmi papirt és zátogjagy' igazolványt látnak, addig Magyarország törvénye éppen ____________SZAMOS____________ úg y, mint Francia, Belgium és Olaszországé a varratában váltót lát. Mihelyt az első indossút ráiródik és ezért nemcsak az áru­értek, de a benyújtók különösen ha ez jól fundált pénzintézet által ruháztutik át, anyagi felelőssége is pótolja a honit 1st. A magyar kereskedelmi törvény elté- rőleg az os/.trák és német törvénytől a 1988 ban, amely a kereskedelmi utalványok kérdésében is a francia joghoz csatlakozott, itt is a váltón szereplő adósok módjára nemcsak a kötelezettek teljes vagyoni felelő­ségét, hanem az óvási és egyéb költségek viselését is megállapítja. Ugyanezen az alapon minősiti a 148 §-ban a varrantra is a váltójogi teljes anyagi felelősséget a vurran- tot aláirt indossátokra. A magyar kereskedelmi törvény 447. §-a c ak annyiban nehézkesebb az erre vo­natkozó francia és olasz törvényeknél, amennyiben a zálogtárgy eladását bírói vagy közjegyzői közbejöttél nyílt árverésre szorilja, míg a francia és olasz törvény az eladást egyszerűsítve egy megbízott alkuszra bízza. Tiszlán Iái ható ebből, hogy a magyar kereskedelmi törvény elég liberálisan a nyugatállamok módjára megadja az indosált varrantnak a váltó jogi helyzetet. Ha tehát igazán akarják a szabadalmazott banknál a földmivelési hitelt terjeszteni, úgy adják meg a módját annak, hogy novelláris utón módositassék a kereskedelmi törvény azon szakasza, amely a varrant jogát kizárólag millió ko ona alaptőkével biró közraktárakra korlátozza. Erre nézve a következő határo­zati j ivaslatot bátorkodom előterjeszteni : Tekintettel arra, hogy kereskede mi törvényünk alkotása óta nagy változáson ment át Magyarország közgazdasági élele és ebben úgy mezőgazdaságunk, mint ke- reskedeimünK fejlődésére nagy lendületet hoztak a vidéki pénzintézetek által a vasút­állomások mentén létesített termény és áruraktárak: Határozza el a Szatmáron a szatmári gazdasági egyesület jubileumi kiállításán egybedült magyarországi pénzintézetek szö­vetségének congressusa, hogy indokolt fel­irat utján kérelmezni fogja a kere kedelmi törvény 435. § ának novelláris utón törté­nendő módosítását oly formán, hogy azon termény és áruraktárak oly pénzintézet által létesítve, melynek alaptőkéje meghaladja az egy millió koronát, jogosítva legyenek for­gatmányaikkal ellátott varrantot a jegy- banhoz benyuj hatni a kevesebb alaptőké­vel rend lkez-ö raktárral biró pénziutózet vagy kellően felemeli alaptőkéjét vagy egyes raktárak fuzionálása révén is meszerezhesse a varrant közös forgatmánya jogát és elő­nyét. Ezen varrantok épenugy számitoltas- sanak le a jegybank által váltó kamat rátán, mint eddig leszámitoltattak a közraktárak varranljai, fenntartva a jegybank azon jogát, hogy a forgatmányozott varrant bomlásához képest bírálhassa azt el, hisz a szabadalma­zott váltó kölcsön is bonitási bírálat tárgyát képezi Tisztelt Nagygyűlés 1 kérem Önöket, szíveskedjenek ezen határozati javaslatomat elfogadva, magukévá tenni és az ügy tá­mogatására, miután ez fontos gazdasági ér­dek is, úgy az országos gazdasági egyesület, mint az országot magyar kereskedelmi egye­sület vezetőségeit is felkéri, hogy szövetsé­günket eljárásában hathatós befolyásukkal támogassák. Rózsa-utcában a vasat közelében több lakás feltűnő olcsón kiadó, ugyanott több ház előnyös feltételek mellett eladó — Bővebbet: — Beer Mórnál. =

Next

/
Thumbnails
Contents