Szamos, 1911. október (43. évfolyam, 224-249. szám)
1911-10-27 / 246. szám
2. oldal. SZAMOS fl911. október 27. 246.) szám. A bébe ellenségei a haza ellenségei Ez nem frázis a mai viszonyok közt, amikor mindennap óriási erkölcsi és anyagi veszteségek érik az országot a technikai obstrukció kátyújában. Hiába a kormány minden akarata, amikor a két ellenzéki párt egymás elleni állásfoglalása lehetetleníti a békés kibontakozást. Nem magasabb államérdek előttük a döntő, hanem az a fontos kérdés, miképpen óvják meg a maguk győzelmének látszatát, hogyan szolgálják hiúságukat és van e mód arra, hogy a béke előnyeit minél alaposabban élvezhessék. A függetlenségi pártok szerepe az egész harc alatt nagyon különös volt. Féltve őrizték egymás harci mozdulatait és uszitották kölcsönös látszólagos jóindulattal egymást a kormány ellen. Mindig együtt küzdöttek, ha arról volt szó, hogy a kormány ellen dolgozzanak és összevesztek, amikor egyéni érdekeik jutottak előtérbe. A harmadik szemlélő : a néppárt, a régi modora szerint járt el. Olcsó és kevés munkával törekszik kikaparni a más sütetéből a maga gesztenyéjét. Óvja magát, nehogy lefelé népszerűt lenné váljék vagy fölfelé elveszítsen bizonyos jóindulatot. A lényeget a tartózkodásra fekteti és ha szint vall, abban nincs köszönet : ravasz körmön- fontsággal tudja a feke tét fehérnek feltüntetni Ilyen ellenséggel szemben, guerilla- harc közepette természetes, hogy a kormány komo'y bóketörekvései csak annyi akadályba ütköznek, mint ha háborút visel. Az ellenzék főtörekvése ez volt, hogy egységességét a maga megosztottsága szerint szétbontsa. Persze hiába, mert a kormányzó párt a magasabb célok szolgálatában egyöntetű eljárásra és összetartásra képes. A béke reménye nem kisebb é3 nem nagyobb az eddiginél. De nein kölcsönös engedékenységen múlik a dolog, hiszen Khuen Héderváry eléggé megmutatja fólre- vonulásával. hogy nem kíván kerékkötő lenni. A béke rejtett érdekesen akad meg és késik. Két tábor lesi, melyik kaphat többet a harmadik haloiti torán. lek, add ide azt a levelet, mert nem akarom, hogy az a szennyes papír megszent ségtelenitse tiszta kezecskéidet. Érted ? Nem akarom, nem akarom 1 . . . Livia türelmetlenül dobbantott lábával. — Csak nem gondolod, hogy visszaadom néked e levelet ? — De hát az Istenért, mit akarsz tenniI — kérdezte Luigi nyugtalanul. — Hagyj békében; minek kérded? — De Líviám, mondd . . . — Ez a levél most nálpm van és igy az enyém 1 1 — El akarsz menni hozzá ! . . . Szemére akarod vetni, hogy ... és botrányt csinálsz, amelyből végzetes katasztrófa lehet! De miért akarod ezt ? Minek ? Néked nem szabad egy ilyen nővel érintkezni . . . Líviám . . . kérlek . . . könyörgök . . . Az asszony hajihatatlanul maradt és a levelet még mindig ujjai közt szorongatta. A férj végső kétségbeesésében megragadta felesége kezét és erőszakkal kirántotta az összegyűrt papirdarabot. Livia fejét hátravetve, büszke hangon kiáltotla oda férjének;; — Ez a nő hazudik ! Jön az „erŐ87ak.“ A békekisérletek alighanem teljesen kátyúba jutottak s e tekintetben kár ma már minden titkolódzás. Bármennyire óhajtotta volna mindenki a béke létrejöttét, a közvélemény ma már elkészült a harc lehetőségére, sőt tán szívesebben veszi a becsületes, nyílt harcot, amely világos helyzetet teremt, mint venne ismét egy dodonai szövegű paktumot. A békével tehát leszámolhatunk. Ezen nem változtat még az sem, ha a bókeki- sérletek odamódosulnának, hogy az ellenzék többségével köttetnek valamelyes megegyezés, amely Justh Gyulát és személyes biveit izolálná. Alapjában ez már nem béke, de fölvonulás a kevésszámú, de annál makacsabb ellenség ellen. Tehát erőszak, harc következik ? Vájjon igaz-e ez ? Aligha. ügy véljük, amily komédia volt a névszerinti szavazásokkal folytatott küzdelem, olyan paródiája lesz a harcnak az, ami most következik. Justh és táborkara sokat várt az úgynevezett „erőszaktól.“ Úgyszólván mindent. Egy e hibázott lépés a kormány részéről, egy újabb rosszul sikerült nov. 18 s föltárnád a nemzeti hangulat, megfordul a közvélemény s igazolva, fényesen a mellét verve áll Justh vezér. így gondolták t. i. ők. Csakhogy és azonban. Csakhogy Khuennak is volt — bocsánat a triviális kifejezésért — magához való esze. Először is kivárta, mig az obstrukciót megutálta még maga az ellenzék is. És mikor a hangulat megérett a cselekvésre, még akkor is politikusán megkínálta az ellenzéket a béke lehetőségével. A legügyesebb beállításában történt ez is. Berzeviczy s a békés, türelmes elnökség vette kezébe a közvetítést. Láthatta ebből az ellenzék, hálálni akarta, hogy itt az utimátum. Ha Berzev czy akciója nem sikerül, ez a békés elnökség visszavonulását jelenti. Megirtuk ezt már annak idején s most a’ighanem jóslásunk bekövetkeztét érjük meg. Berzeviczy helyett jön Tisza vagy má-, a munkapárt harcias elemei közül. És jön a házszabályok á la Justh alkalmazása. Es ez egymagában elég lesz Kiabálni fogS Luigi, miután biztos volt benne, hogy a veszélyt elhárította magáról, gyöngéden szólt feleségéhez: — Kérlek, ne fáraszd magad azzal, hogy azt a nőt lealacsonyítod. Szerelmi bánata nem indít meg. Nem szerettem és nem is szerettem soha. Nézd, mire becsülöm szerelmi fellángolását: jobbat úgy sem tehetek, minthogy — szivarra gyújtsak vele. Azzal szivartárcájából elővett egy havannát, a levelet fidibuszszá sodorta össze, a kandalló tűzönéi meggyujtotta és a legnagyobb lelki nyugodtsággal rágyújtott vele szivarra. Livia meghökkenve nézte férje tettét. Sápadt arca újra kipirult, ajkai bánatos mosolyra nyíltak és szemeivel lelkesülten, hálásan tekintett férjére. S mikor a levél teljesen elhamvadt a kandalló füzében és a havanna kéklő füstkarikái egymást űzve szállingóztak a levegőben : szétterjesztette karjait és szerelmesen borult férje nyakába. — Oh, Luigi, édes Luigim, te valóságos angyal vagy! nak az obstruálók erőszakról, törvénytelenségről, de végül, s ez is elég hamar lesz, beadják a derekukat. A közvélemény pedig nem fog megfordulni, nem fog föltámadai Justhék mellett, hanem nyugodtan, megkönnyebbülve veszi tudomásul, hogy azok, akiknek kezébe az ország sorsának vezetése van letéve, tudnak cselekedni. Nem kapkodva, de nyugodtan s hajszálpontosan kiszámítva a siker föltételeit. így gondoljuk, igy reméljük a legközelebbi jövő alakulását s igy is fog bekövetkezni, ha csak az eddigi előzményektől független, külső okok meg nem zavarják mindkét fél cirkulusait. Erre pedig egyelőre nincs kilátás. TDalócli amerikai Gh®ü>ro cipői* csal* 13 kor. Vujánál. Az cdelfayi hármas rabiig yillsossSg. Miskolc, 1911. okt. 26. A tárgyalás mai harmadik napján — amint tudósitó ;k táviratozza — már megcsappant az érdeklődés. Geöcze elnök reggel 9 órakor nyitotta meg a tárgyalást s első tanú gyanánt Kovács Antalt, akit ifj. Regula Ede a rablógyilkosság értelmi szerzőjének mond, szólította a biróság elé. Kovács tanú elmondja, hogy a gyilkosság előtti napon felkereste őt a műhelyben Regula és elkérte a pálcáját, amit át is adott neki. Regula aztán eltávozott és délben 12 órakor visszahozta a pálcát. Azóta nem találkozott vele, csak most a törvényszék előtt. Az elnök: Ö azt állítja, hogy maga biztatta fel arra, hogy rabolják ki Czeisle- reket. A tanú : Nem biztattam fel. Erről nem tudok semmit. — Nagy baráti viszonyban voltak ? — Eleinte igen. — Regula azt állítja, hogy a gyilkosság előtti pénteken vagy szombaton maga elmondotta neki, hogy Czeisleréktöl pénzt kellene szerezni és maga adta meg az eszmét a rablásra. —- Ezt én soha sem tettem. Nekem erre nincs is szükségem, mert van a takarókban 310 koronám, ami anyai örökségem. Regulával régen nem beszéltem, azon a héten sem, amikor a gyilkosság törtéat. Regulát szembesítették Kovácscsal. Regula kijelenti, hogy amit Kováéi mondott, valótlanság. A vádlott és a tanú szemben állanak egymással és szenvedélyes hangon vitatkoznak. A elnök (Regulához): Csodálatos, hogy mindent Kovács Antal követett el és mégis minden jel, ami csak fölfedezhet# j volt, maga ellen szól. Regula : Nem tehetek róla, hogy olyan pártfogás alá vette Kovácsot a mestere, mert valamelyik komájának a rokona. Kovács tanú: Tanú van rá, hogy otthon voltam egész éjszaka. Regula : Te éppeu úgy voltál odahaza egész éjszaka, mint én Miskolcon. Az elnök: Látja, Regula, ez az ember szemébe mondja, hogy sohasem beszélt magával a rablásról. Ayyioil ti sz inas es ler- tőtlenités UrjTVttjlßfl ÍMj folízldt! iCoSSlitil L/,”U.teA 10. ndií^fíí» fdU tnj.3Miis.lf1. pelvétaíi üzletek: Kazinozv-u. 17. Attila-utca 2 Ha frissen csapolt kőbányai sört fes kitűnő tisztán kezelt HT borokat akap inni keresse fei az „ÁRPÁD“ sőrcsaraoKot. Árpád-utca 22. szám. Tisztelettel a tulajdonos,
