Szamos, 1911. október (43. évfolyam, 224-249. szám)

1911-10-19 / 239. szám

2. oldal SZAMOS 1911. október 19.) 239. szám. Agytól! tisztítás és fertőtlenítés r Pál Cffofoná« Gyár fo üzlet DMulML Felvételi üzletek: Kossuth U-u. 10. Kazinczy-uícs 17. Atíiia-utca 2* húsz óve kéozül és nincsen készen. A perrendtartásunk ózsdi és elavult; az uj perrendtartásról szóló törvényjavaslat évek óta várta az elintézését, a parlament soha sem ért rá s ennek a kormánynak a hirtelen elhatározása nélkül Isten tudja, mikor lett voina belőle még igy is törvény ! A telekkönyvi jogunk a nagyrészt elavult osztrák polgári törvény- könyvre támaszkodik, annak a hiányait száz és száz miniszteri rendelet zagyva zűrzavara pótolja. IDalódi amerikai Glievuro cipők csak 13 kor- Vujánál. Egyenetienkedés a festőkolonián. A kis művész akarnokok. — Saját tudósítónktól. — A hiteljogok csoportjában sem sok­kal jobban állunk. A csődjogunk telje­sen elavult, a váltójogi és kereskedelem­jog: kódex is sok reparációra, pótlásra szorul, annál inkább, mert annak idején lélektelenül lemásoltuk a német kódexet. A pótló és alkotó munkának egész tömege, a feladatoknak egész sorozata vár itt elintézésre. Az igazságügyminisz­térium kodifikáló osztályában szünet nélkül tart az előkészítő munka, a leg­több égetően sürgős reform sorsa attól függ, hogy mikor ér rá a parlament ? A parlament azonban nem ér rá Semmire. A parlament obstruál. DOBODONYl ALAJOS Batthyány-u 7.sz, Teitelbaum-ház. : 111 szu esz- es : : nő-orvos specialista j_ 1 Nagybánya, október 17. Nagybánya mint piktorváros, vagy ahogy székiben hívják a magyar Barbison immai nem több mint tiz esztendős múltra tekint vissza. Azok közül, akik egy szomorú télutó délután összeállottak Münchenben, és elhatározták, hogy Nagybányára jönnek, már csak nóhányan vannak itt, akiknek a nevük tulment az ország határain s akik ma az iskola vezetői. Itt ebben a müvószvárosban ahol nagy csendesség és nyugalom mellett dol­goztak a művészek, most forrongás van. Fiatal, kis piktortojások jöttek s megzavar­ták hangos csacsogásukkal a nyugalmat. A kolónia komoly elemei azonban utat és módot találnak arra, hogy békét helyreállítsák, s azokokat akik alkalmatlan viseletűknél fogva megzavarták az iskola nyugalmát maguk közül eltávolítsák. A. nagybányai festőiskola a város érzéketlensége folytán az utolsó évek alatt hanyatlásnak indult, a fiatalság kezdett el­maradozni s nagy részük átvonult az újon­nan szervezett kecskeméti müvósztelepre. Akik ittmaradtak, különösen Thorma, Ferency ós Réthy ekkor, mindent elkövet­leányaink féltett kincsét ártatlanságát teszi kemény próbává. A családok már nagyon is észreve­szik azt a lelketlen sexuális dobzódást, a miben napi újságjaink egy része valóságos őrjöngésbe esik. Szinte remegve bocsátják a lapokat családi asztalukra. Alexander Bernát, hírneves esztétika sunk konstatálja, hogy a közönség maga vágyva-vágy ódik már szabadulni ettől a nehéz, fojtott, piszkos levegőtől és tisztább, ózonosabb tájak után vágyakozik. Hát az én kis újságom arra törek­szik, hogy ezt a tisztább, üdébb levegőt vigye be a családokba, az olvasni vágyó és szerető közönség leikébe.. A most, e hó végén megjelenő első számában például megkezd egy eredeti regényt: „Itthon — otthon“ címmel. E re­gényben az a családi élet van festve, melyben férj és feleség napról-napra job­ban megszeretik egymást, mert napról- napra újra megtudják hódítani egymást édesen boldog otthonuk szeretőiében ós megbecsülésében. E téli folyamban jelennek meg to­vábbá már készen levő többi apró elbe­széléseim, melyek mindenike az életnek egy-egy megkapó, való képét razjolja a mi szép magyar nyelvünk eredetiségével és közkedveltségével. Úgy, hogy felelek érte, melyszerint lapunkban senki csalódni nem fog, Sőt számról-számra jobban fogja ér­dekelni azt, aki még gyönyörűséget tud találni abban, ami egyszerű, igaz, kereset­len és őszinte. * * * Azt mondja a régi közmondás, hogy egy próféta sem kedves a maga hazá jában. Előttem fekszik az én kis újságom­nak a „Téli Estékének előfizető-névsora. És bizony —- bizony fájdalmasan esik konstatálni, hogy bár ón írásaimmal itthon maradok, egészen Szatmáró akarok ma­radni, ezen előfizetők névsorában éppen Szatmár és Szatmárvármegye közönsége van legkevósbbé képviselve. Jó embereim, barátaim azt mondják, ennek legfőbbképpen én magam vagyok az oka. Néma gyermeknek ugyanis anyja sem érti a szavát. Hát hölgyeim és uraim, rámerészked­tem. Megcselekedtem e sorokat. Az én új­ságom Dem nyerészkedési vállalat. Én egy fillér jövedelmet sem kivánok ebből az iro­dalmi vállalkozásból, lévén nekem nagyon tisztességes fizetésem. Én olvasókat, én csa­ládokat, én a tisztes, becsületes irodalmat pártoló jó lelkeket kérek. A „Téli Esték“ előfizetési ára csak 2 korona- Aki ez összeget Morvái János nyomdájába (Eötvös-utca 6. szám alá) el­juttatja. az 4 hónapon keresztül (nov., dec., jan, febr.) 17 hatalmas ívben, könyvalak­ban postán minden vasárnapon megkapja az én kis téli fecskéimet : a „Téli Esték“-et. tek, hogy a müvósziskolát ujjáteremtsók. Sikerült a várostól egy nagyobb összeget kieszközölniük s ebből több műtermet, müvészlakást építettek s a közös szabad iskolát újjáépítették. Nagy és fáradságos munkát végeztek ezek a kiváló és önzetlen emberek s nem eredménytelenül, mert a kolónia ismét lendülettel fejlődik s az idén megszaporodott taglétszámmal megkezdték az első szezont. A város közönsége méltányolta a köz­ismert mesterek munkásságát s a költség- vetés keretében 3000 koronát szavazott meg évenkint az iskola vezetőségeink. Ezt a pénzt évenkint más, és más kapja a három mester közül abban a sorrendben ahogy az iskola adminisztrációját vezetik. A múlt évben Réthy kapta, az idén Thorma mig jövőre Ferencyé lesz. Az itt időző fiatal művészek, akik akkor amikor ingyen kellett dolgozni, sehol nem voltak, most a háromezen korona hírére mind előjöttek s részt kiváltak ma­guknak a vezetésből s ekképen a pénzből. Minthogy kísérletük eredménytelen maradt izgatni kezdtek a vezetőség ellen. Sikerült az elégedetlenkedőknek néhány fiatal em­bert, még teljesen kezdőket beugratni, akik aztán az iskolába neveletlenül kikeltek a művészeti vezetés ellen. Ebbe a jakobinus izü mozgalomban az iskolában különösen egy Harsányi nevű fiatal ember vezetett, akinek művészeti tu­dásával csak éveinek száma kevesebb Har- sányi sokszor ós oly modorban kelt ki Thorma ellen, aki az évben a korrigáciőt eszközli, hogy a tanulnivágyók dolgozni nem tud'ak. Jelentést tettek az esetről Thormá- nak, s hivatkozással a szabadiskola elfoga­dott alapszabályával felkérték, hogy Harsá- nyit zárják ki az iskolából. Thorma meg­vizsgálta a esetet s miután meggyőződött a panasztevők igazságáról a vezetőség utó lagos beleegyezésével, jóváhagyásával Har- sányit az iskolából kizárta. Harsányi az ügyet személyes kérdéssé tette s Thormától lovagias utón akart elég­tételt venni, aki azonban nagyon helyesen ezt megtagadta s ragaszkodott elvi állás­foglalásához. Az ekképen kivülmaradt Har­sányi aztán úgy igyekezett feltüntetni a dolgot, hogy ő önként lépett ki az iskolából. Az ügy az iskola komoly és törekvő tagjait nagyon bántotta s valamennyien solidaritást vállaltak Tbormával, akihez az összes itt időző festők és müvésznövendé- kek levelet intéztek, amelyben kijelentik, hogy ok mindenben helyeselik az eljárását s biztosítva legnagyobb szeretetükről felké­rik, hogy az iskola további vezetését is az eddigi irányban eszközölje. Thorma különben az eset elbírálására felkérte Makray polgármestert. JKég nem létezett árban nalódi amerikai cipői* Vujánál. Nyilatkozat. A „Szamos“ vasárnapi számában dr. Tanódy Mártontól „Uj doktor“ cimen egy közlemény jelent meg, melyet a szatmári orvosok az orvosi ethikába ütközőnek tart­ván f. hó 18-án értekezletet tartottak, me­lyen csaknem az összes szatmári gyakorló orvosok megjelentek s a sérelmes cikkre

Next

/
Thumbnails
Contents