Szamos, 1911. szeptember (43. évfolyam, 199-223. szám)

1911-09-10 / 206. szám

(1911. szept. 10.) 206. szám. SZAMOS 3. oldal. Elszigetelés víztelenítés, nedves pinczék és laká- anvao-o-nl sok szárazzá tétele, teljes jótállással OE I Gál és Klein mükőgyár, tetőfedési és vasbeton vállalat. Iroda: Attila-utea 1B. sz. alatt Gyártelep : Teleky-utca 43. ----...............:.................. Telelőn 242 mi nd azt bizonyítják, hogy csak a felzakla­tott képzelet tudta a tikkasztó nyári hőség­ben a gyermekek, nők, öregek, ifjak csontjai helyén 1500 vitéz kuruc temetőjét föllelni. Az egyháztanács nevében élcelödö ismeretlen urnák azt hangsúlyozom, hogy az alapozáskor a csontokat 70 és 180 centi­méter mélységben találták. Az általa emlí­tett gyermekek, nők és ifjak, mint & teme­tőbe Később kerüttek, fent feküdtek; a mélyebben kiásoltak voltak a kétszáz éve elhullott kuruc hősök, illetőleg egyes ko­ponyáik és külömböző csontdarabjaik, me­lyeket az alapgödrökben egymás mellett fekve találtak s melyek vagy fejjel vagy lábbal voltak egymás mellé rakva, mint az ma is szokás a harcban elesetteknél. Ezeknek a kurucoknak nem is kerül­tek teljesen elő a csontvázai, hanem csak úgy, amint azt a tornacsarnok építésére ásott alapárok szélessége és hosszúsága megengedte. A munkások a kiásott különféle csont­vázakat mintegy 150-re tették. A megismerni nem is óhajtott ur a ref. egyház öregebb tagjai nevében azt állítja, hogy régebben ezen a területen te­mető volt. Ebben nagyon téved. Régen és régebben temető volt a szatmári ref. tem­plom körül, a ref. főgimnázium, a lelkészi házak és a nőnövelde területén. Szintén temető volt a színháztól a törvényszékig vonuló utcán, Ezek régebben együvé tar­tózhattuk. Itt a dr. Vajay Károly kir. taná­csos, polgármester és Lévay József urak emeletes házainak építésekor nagymennyi­ségű s egymás mellett fekvő csontvázakat találtak, melyeket akkori lapjaimban szin­tén a kuruc hősöktől számlázottaknak hir­dettem. S azt megtámadni soha nem jutott eszébe senkinek. Szatmár és Németi abban az időben minden halottat a város mai területén küiön-külön városként temetett el. A két várost a Szamos folyó igy osz­totta fel : a Szamos kis ága a Csatorna- utcan kiindulva, a Hunyadi-utcán, a Pázsit­közön és utcán, zárdakeiten, Arany János- utcán és a régi katonai csapatkórházon át, kétfelé osztotta a varost. Északra ma is Németi, délre pedig Szatmár terjed. A Szamos folyó némi váiiozással ré­gebben is ott feküdt, mint ma. A várat, mely a Széchényi-utca végső részétől a Deák-tér déli oldalán át s a Batthyány-utcan le a Szamosig fe­küdt, minden oldalon a folyó zárta be. Ezen kivül még két más részen is járt a Szamos, mely tehát öt irányban szelte át a két külön várost, melyekneü teljesen meg kellett elégedniük a temetőik fekvésevei s esetleg külömböző i elhasználásával. II. Rákóczi Ferenc fejedelem a várat 1703. évi augusztustól par hónapon át osiromolta ; Nemeti várost, mert Rákóczi­nak meghódolt, aug. 16-án gróf Lővvenburg Fridrik német parancsnok elhamvasztotta ; Szatmár várost pedig a fejedelem, hogy a varhoz könnyeoben juthasson, szept. 28-án teljesen fölégette. A hajléktalanná lett és mindenekből kifosztott lakosok Szatmárhegyre menekül­tek s kőt évig ott szenvedtek. Már csupán a kuruc hadak voltak a vár körül, mikor a fejedelem eltávozása után Besker István váradi német kapitány rárontott az ostromló katonákra s kozülók 1500 magyart lemészárolt. Ezt a „levágást“ a németek a szat­mári var körül folyó Szamos három ága közt hajtották végre. Az elesett hősök el­temetése más helyeken nem is történhetett, mint amelyekre löntebb utalva van s me­lyekbe a nagy számban levágott kurucokat egyenlő részekben föl is osztották. A kuruc dulás után 1711-ben végzett összeírás alapján a két városban csak 101 házzal biró gazdát, 42 zsellért és 39 özve­gyet találtak. Volt tehát elég alkalom arra, hogy Szatmár város temetői kuruc hősök hulláival teljenek meg. (Szirmay Antal, Sarkadi Nagy Mihály és Thaly Kálmán müveiből.) Ferency János. 3. Mttriavölgyi víz ládán­ként 60 üveggel á korona a forrástelepen. PICELER kalap újdonságok darabja ő.— korona. Kardos, l^alapl^irál-p Kazinczy-u. 4 VÁROSI ÜGYEK­Városi közgyűlés­Gyorsasági rekord. A legforróbb nyári hónapokban szo­katlan és meglepő nagy élénkség után, amely a junius, julius és augusztus havi közgyűléseket jellemezte, a törvén; hatóság csöndes apáthiába merült s a tc-gnapi köz­gyűlésén alig vett részt liz bizottsági tag. A napirend is olyan sovány volt, hogy nem tartotta érdemesnek személyesen le­tárgyalni sem a főispán, .-em a szabad­ságra eltávozott polgármester. A közgyűlésen Kőrösmezei Antal fő­jegyző elnökölt. Az éidektelen, unalmas őszi bizottsági ülést Mátiay Lajos es dr. Tanódy Márton interpellációja zavarta fel közönyös letargiájából, akik az uj utcák görbesóge miatt vonták feleiőssegre a taná­csot. Az interpellációra a kissé puskaporos levegőben dr. Pirkler Ernő városi aljegyző, épitkezesügyi referens adta meg a választ, elmagyarázván, hogy a szóban forgó utcák egyenesbe hozatala nagy költségeket róna a város közönségére, amely nem áll arány­ban az általa elért rendezéssel. A polgár- mester távollétében ő igyekezett mei leni a hatóságot s a megadott felvilágosítást a bizottság eifoga.día, egyben a város rende­zési térképét i;m:"ellen megsürgette. A tanácskozás rövid egy negyed óra alatt lefolyt. Erre még eddig nem volt példa. Polgármesteri jelentés. Dr. Vajay Károly kir. tan., polgármes­ter havi jelentését dr. Pap Zoltán tanács- jegyző olvasta föl. A jelentés első részében a polgármester bejelentette szabadságra tá­vozását és a főispán akadályoztatását, mi­nek következtében a szeptember 11-én esedékes havi rendes közgyűlést kivételesen két nappal előbbre kellett kitűzni. A köz­gyűlés napjára kitűzött rendkívüli közgyű­lés tárgyai sem birván nagyobb fontosság­gal, javasolja a rendkívüli közgyűlésnek október 9-éré való kitűzését. A jelentés többi része a közvágóhíd újjáépítésével, az aug. 20 iki jégverés és ennek következtében kért adótöriéssel, to­vábbá a Feher-ház építésével és az avasi eidő ügyevei foglalkozott. Örömmel állapit ja meg a polgármes­ter, hogy a megválasztott vízvezetéki igaz­gató sz orsz. állategészségügyi tanács tagja, kiváló szakértő a vágóhíd építészet terén is s a normál vágóhidak tervezésére kitűzött nemzetközi pályázaton az első dijat nyerte. Miután a közvágóhíd terveinek elkészítésére készségesen vállalkozik, ezzel a kérdés meg van oldva, mivel a tervezés okozott leg­nagyobb gondot. Az épitési költségek tör­lesztése az uj husvagási szabályrendelet alapján szedendő dijakban biztosítva van. A fehérházi építkezés serényen folyik s a falak a második emelet magasságáig föl vannak rakva, mihéz képest a tanács az ilyenkor szokásos jutalmakra 1000 koro­nát utalt. Az avasi erdő ügyére nézve a polgár- mester jelenti, hogy a város és az erdő- kitermelö vállalat közi folyó perben eldön­tendő kérdésekhez képest alárendelt jelen­tőségű dolog az, hogy a vállalat a kiter­melt tűzifát kihordja és idegeneknek el­adja. S éppen a per érdekében nem tartja alkalomszerűnek, hogy a polgármesteri székből kijelentéseket tegyen, azonban szí­vesen áll minden bizottsági tag rendelke­zésére úgy ő, mint a tiszti főügyész vagy az erdei albizottság mindegyik tagja s a kívánt fölvilágositást szívesen megadja. Közgyűlés a jelentést tudomásul vette. Nyilvános illemhelyek. A belügyminiszter jóváhagyta a nyil­vános illemhelyekre nézve László Ferenc vállalkozóval kötött szerződést. Közgyűlés ezt tudomásul vette, egyszersmind elfogadta az illemheiyek felállitási költségeinek tör­lesztésére vonatknzó kötvényt. Tanonciskolák költségvetése. Közgyűlés megállapította a kereskedő és iparostanonciskola jövő évi költságveté- sét s a kereskedötanonciskolánál mutatkozó 2006 korona s az iparostanonciskolánál megállapított 5000 korona hiányt államse­gélyből lógja pótolni, ami iránt a szükséges fölterjesztést megtette. Háztartási ügyek. Közgyűlés a gazdasági szakbizottság javaslatait változatlanul elfogadta úgy, amint érrel par nap elölt hirt adtunk. Általános városrendezés. Egy telekmegosztási ügyből kifolyólag dr. Tanódy Márton ismét tölszólalt és a város általános re ndezési tervének elkészí­tése iránt a junius havi közgyűlésben tett és elfogadott inditv mvának végrehajtását nyomatékosan sürgette. Mátray Lajos bi­zottsági tag pedig az újabb ulcarendezésnél megállapított és semmivel sem indokolható szabálytalan vonalak ellen kelt ki s jövőben az ilyesmiknek gondos elkerülését ajánlja a tanács figyelmébe. Közgyűlés az indítványokat magáévá tette és fölhivta a városi tanácsot, hogy a városrendezési terv sürgős elkészítése iránt intézkedjék. Magánkér elmek. Közgyűlés Hegyi Kázmér erdővédet október hó elsejétől nyugdíjazta, Kapós Pál gyógyszerész és Hlavács Teréz szülésznő oklevelét kihirdette. A közigazgatási bizottság gyűlése. Szatmár város közigazgatási bizott­sága tegnap délelőtt Csaba Adorján fő­ispán elnöklete alatt tartotta havi rendes gyűlését, mely alkalommal az ipar-tanács rendes tagjaiul megválasztotta Losonczy József gőzgalmi igazgatót és Szentiványi Károly iparost, póttagokul Wallon Lajos kereskedőt és Komáromy István iparost. Bodnár György kir. tanfelügyelő je­lentette, hogy a most megnyitott polgári fiúiskolában létszám felett 15 tanulót vet­tek fel s 15 jelentkezőt elutasítottak. Ennélfogva fölterjesztést tett a miniszté­riumnak párhuzamos osztály engedélyezése iránt. Az állami kisdedóvok is rendkívül népesek. 80 gyermekre berendezett óvo­dákba 120, 150, sőt 200 jelentkező is volt. Ily körülmények között az óvodák fej­lesztése elkerülhetetlen. Illetékes helyen előterjesztést tett a Rákcczi-utcai kettős óvoda telkének értékesítése iránt és a vá­ros erre alkalmasabb helyein két, esetleg három uj óvoda felállítása iránt,

Next

/
Thumbnails
Contents