Szamos, 1911. szeptember (43. évfolyam, 199-223. szám)
1911-09-01 / 199. szám
(1911. szept. 1.) 199. szám. SZAMOS 3. oldal. szerre maga előtt látja a modem kapitalista termelési rendszer egyik hullám- mozgását. A tőkének sok apró pónzraole- kulából való összeverődósót, a jobb kihasználás, a több profit elérésére való össze- tömöritósét a kisebb termelőkópessógü egyes emberek kezébe levő apró tőkéknek. Látjuk, hogy a bejegyzett cégek között mind több és több a társas cég, sőt a fejlettebb kereskedelmi érzékkel biró városokban, mint Debrecen eléri ős az úgyszólván kereskedelmi jelleggel biró Szat- máron már túl is szárnyalja az évenkint bejegyzett társas cégek száma az egyénit (34 : 43). Nem kerüli ki a kamara figyelmét a kiállításoknak, mint a modern gazdasági életben a városokat helyettesitő intézmények eredményeinek a leírása, rámutatása arra a körülményre, hogy kereskedőink is kezdik belátni azt, hogy a kereskedelem érdeke nem veszíthet, hanem esak nyerhet az igy központosított vásárlási alkalmak által és diadalra juttatása az újkori kereskedelem azon tanának, amely már nem tartja semmi irányban sem célra vezetőbbnek az áruknak a vevőhöz való szállítását megkinálás végett, annál a módnál, amit a kapitalista termelés megkíván, hogy minnól központibb helyen (vasarcsarnokok, áruraktárak, kiállítások) tömörítésének a legkülönbözőbb fajú és mennyiségű áruk. A védjegy lajtsrom feltünteti a szabadalmakkal űzött sokféle visszaélést és ha a könyvszerzője feltétlenül üdvösnek tartja is a szabadalmi rendszert, ezen üdvösség elvitatása nélkül talán nem ártana a szabadalmi törvény egy kissé szigorúbb kezelése, akkor amidőn egy éven belül, egy kamara területén 22 szabadalom közül 2 sósborszesz és 2 poloskairtó szerre adnak szabadalmat, amelyek közül egyik sem mondható olyan tanulmánynak, a mely törvény által kötelezett más találmányoktól való külömbség, nóvbeli meglétén kívül ténylegesen rászolgálna a szabadalmazásra. különösen gyógyszeráruk tekintetében nagy a szabadalmak száma és ez nem mondható valami nagyon örvendetes közgazdasági jelenségnek, mert még azt is feltéve, hogy ezek az áruk tényleg előbbre vitték a közegészség ügyet, erősen monopólium ize van a dolognak és ez nem lehet a közgazdaság célja. Most a véderővita alkalmából dupla érdekességgel bir a kamara azon óhaja, a melyben Németország példájára a keresk. és ipari pályára lépő ifjúságnak már a gymnasium VI. osztálya után megadatni kívánja az önkéntességi jogot. Jogi szempontból a könyvnek kétségtelenül legértékesebb része a könyv mellékletében szószerint közölt kamarai felterjesz- jesztés a váltójog nemzetközi egységesítéséről és a váltó utólagos telepítéséről szóló felterjesztése, mely az ily irányú felterjesztések közt oly kiváló helyet foglal el, hogy mint ilyen külön lett az igazságügyi kormány elé felterjesztve. Kétségkívül a legérdekesebb és legtöbb figyelmet érdemel, a munkásviszonyokról szóló fejezet. Épen ez az a rész ahol legnagyobb szükségünk van, pontos statisztikai adatokra ős ahol legtöbbet lehet következtetni a számokból. Taláncsak egy pár hete olvastuk egyik Nagykárolyban magjelenő konzervatív irányú laptársunk szerkesztőjének ama megállapítását, hogy a szocializmus a józan magyar nép közt elvesztette a talaját és folytonosan hanyatlóban van, és ugyanezt akarják még számo san bizonyítani a sztrájkok kisebb számával és szakszervezeti tagok létszámának csökkenésével, és ime a statistika rájok czáfol. A strájkstatiszlika hullám mozgást mutat egyik évben sülyednek a számok, a másikban emelkedik 1908-ban 13 strájkban 2161 munkás vett részt, 1909 bon 6 stájk ban 184 és aki ebből kifolyólag a socializ- mus hatásának csökkenését igyekszik kimutatni, arra rácáfol az 1910-edik óv stati-,fikája a melyszerint ez évben a munkásság a kamara területén jóléte emelésének agyet- lén fegyveréhez a stájkhoz 16 esetben és 2038 munkással kellett, hogy hozzá nyúljon. Különösen hálások lehetünk azért a statisztikáért, amelyben a strájkok eredménye van leírva és a mely ez id# szirint alig ál! már rendelkezésünkre, (lásd. Szabó Ervin: „A munka és tőke harca“ — statisztikai kimutatásait) e szerint a munkások kívánsága teljesítve lett 11 és érodmánytelenül járt a strájk 5 esetben. Ezek után azt hiszem nem lehet azt mondani, hogy a strájkok a munkásság nemében is elvesztették lót jogukat. Végül mivel terem nem engedi, hogy a Mezőgazgasági és hitel czimü bár igen érdekes fejezetekkel is részletesebben foglalkozzak még csak a kivándorlásról szóló egy-kót statistikához van némi megjegyzésem. A kivándorlás az egész kamara területén szünet nélkül apasztja az ainugy sem valami sürü. népességet. Az 1908-ik évi (elnök választás miatt) csekély kivándorlással szemben tavaly már ismét megütötte az átlagot, amely körülbelül 10000 embertől fosztja meg a hazát. Az oka munka alkalmak hiány és a munkabérek alacsonyságá- val szemben az általános drágaság. Igazán fájdalmasan nélkülözzük a kivándorlók által haza küldött pénzmennyiségek pontos statis- tikáját, de mint a könyv sajnálattal jegyzi meg, ennek közlését egy ministeri rendelet megtiltotta. Mintha bizony ézzel lehetne orvosolni a kivándorlást, és mintha az állam nem százszor többet tehetne, — ha mrga mint gyáros vagy munkáltató alkalmat adna itthon a munkása — a kivándorlás csökkentésére, minden efajta rendeletnél. Azt hiszem ez a rendelet még egy kivándorolni készülő vagy kónyszeritett honfitársat som rotiantett vissza Amerikától. Maga a könyv kiváló gondossággal és igen csinos kiállítással készült és a közgazdasággal foglalkozóknak nagyon sok útbaigazítással szolgálhat és reméljük fog is szolgálni. 4. Máriavölgyi viz üvegenként 12 fillér. Kapható mindenütt. ■gr -m g ingatlant akar venni vagy eladni, fi ■ jelzálog kölcsönt keres, ff» | JTlji mielőtt bármiféle gazdasági cikket f B fi/ I beszerezne, JtJS IC 1 vagy a gazdasági élet bármely ágába i a 1% fj vágó szükséglete van, forduljon bizalommal: Pos2¥ék Nándor Izatrnárj Kazicczy-titca 7. .North British“ biztosító társ. főügynokségs. G S ÖDASZ ÉP 1 koronás nyakkendők Kardosnál, Kazincy-u. 4. REK Szatmárnémeti. 1911 Szeptember 1 Farkas. Milyen idő várható 7 A meteorológiai int. jelentése L'nyegtefen hő változás esővel és zivatarokkal. Sürgönyprognózis. Eső, zivatarok. Déli hőmérséklet 2V2 Celsius. Ami szabály — az szabály, azt mondja a regula, ami szintén egy szabály. És a szabály azért szabály, hogy legyen mit betartani, nehogy enélkül kiessék a világ feneke. A szabály az az olaj, amellyel a világ tengelyét kenik, hogy ez simán, döceenés nélkül foroghasson ama tengely körül, amelyről egyedül biztos, hogy a sajátja. De vnn egy szabály, ami azt szabályozza, hogy azt mondja •' minden szabály alól van kivétel. És utóvégre ez is szabály, amit szintúgy be keíl tartani, mint azokat a szabályokat, amelyek alól nincs kivétel. Ez az a homok, amelyet néha belé kell keverni a hivatalos szabályok olajába, hogy tulon-tul sebesen na forogjon a világ és a szükséges döceenéseket megtegye. Akik pedig mindama kacskaringós, körmönfont szabályokat megalkották, azok arra számítottak, hogy akik a szabályok olajos kannáját kezelik, azoknak lesz eszük ős lesz szivük: tudni fogják, mikor kell hát azokat a döecentő homokszemeket belekeverni az olajba, — mert hit itt van ismét egy szabály : hogy akinek az Isten hivatalt adott, ád annak észt is hozzá. De hát az Ur is csinál kivételt ezen szabály alól, ammt itt alább mindjárt kitudódik. Tegnap reggel Zsadánv'ban létszámot emelt egy asszony: szült. Hét gyermeke mellé megszavazott a hazának még egy nyolcadikat. A szülésnél komplikációk állottak elő és a szülésznő figyelmeztette az apát, hogy nagy a baj, azonnal táviratozzon S'zatmárra orvosért. Az apa szaladt a vasútra, hogy feladja a táviratot. Reggel fél nyolckor. De a szabály az. hogy reggel nyolc óra előtt „távirat-felvételek nem eszközöltetnek.“ És a hivatalnok ur hamarosan meg is kente eme szabály olajával a világ kerekét. A szegény ember könyörgött a zord hivatalnoknak, hogy tegyen véle kivételt, ha már semmiképpen se adhatja le a táviratot, adjon le telefonüzonetet a szatmári állomásra és kérje meg: küldjenek orvost gyorsan. SzBlőK figyelmébe! Teljes gyermekig stafirozások! Fehérnemű, harsnya, koztyü, sapka, kalap, nyakkendő, zsebkendő. Haj,- ruha- fogkefe. Szappan, fésű, pénztárca. Solingeni zsebkések, ollók. Internátusi fiókos tükör előírás szerint. Iskola-táska, könyv-szij, iskolai hegedűk, mindenféle hangszerek, olasz hurok, kotta-ál vány ok. Zseb-villany-lámpa 2 korona. Tűzi játék. • Vadászati- ! s sport-piSal«iessíg«K i © Valódi Angol- és Belga-fegyverek. Mauzer és Bayard céllövő- ^ golyós- és serétos madár fegyverek. Vadász sz kék, táskák. ^ töltónytárak övék, mindenféle töltények és kollékek. Brovning, • Clema önműködő pisztolyok. Teljes vivő felszerelések. Angol- és francia uri-divat különlegességek, w Fehérnemüek ►.♦oo.méret szerint. RAGÁLYI KÁLMÁNNÁL (Deák-tér 9.) Telefon szám 235.
