Szamos, 1911. szeptember (43. évfolyam, 199-223. szám)

1911-09-23 / 217. szám

2. oldal. SZAMOS (1911. szept. 23.) 217. szám. Agytbll tisztítás és r fertőtlenítés lájtájer Pi Szaftnál a Gvár főüzlet Kossuth L.-u. 10. ■ » Felvételi üzletek: Kazinczy-utca 17. Attila-utca 2. tarjáni Kőszénbánya r.-t., amelyek szénter­melésüket mutatják be néhány térkép, met­szet és fotográfia keretében. Egy hatalmas gúlában ismét a nagy­bányai bányakerület mutatja ki egy havi fémtermelését, amiből a többek között kitű­nik. hogy egy hónap alatt 122672 kgr. ara­nyat bányásznak. A fernezelyi kohó kiállításának a be­járat felőli végén vannak bemutatva a nagy­bányai kincstári bányaterület munkásjólóti intézményei. Számos kép mutatja be a bajfalusi munkásfürdőt, fényképfelvételek vannak a munkásvédelmi berendezésekről. A beteg- forgalmi táblázatok mellett üvegszámra van­nak kiállítva a bajfalusi és veresviz gyógy­vizek, valamint a veresvizi gyógyhatású bányaiszap. Az egész kiállításnak eléggé nem mél­tányolható nagy érdeme, hogy szakszerű összeállitása mellett a laikus emberek által is könnyen megérthető és fölöttébb élvezetes. Szinte bámulatos dolog, hogy szatmár- megyei ember előtt micsoda újdonságokat fed fel a bányászati kiállítás, amely megös- mertet bennünket vármegyénk felső részé­nek pazar kincseivel, amelyekről a legtöbb szatmárm8gyei embernek csak alig van tu­domása. És megemlékezvén a nagy gonddal, Ízléssel és szakértelemmel berendezett ki­állításról, nem szabad dicséret nélkül hagy­nunk a kiállítás rendezőit, akik fáradságot nem ösmerő buzgalommal rendezték be a pavillont és akik a kiállít ás ideje alatt is a legmesszebbmenő udvariassággal kalauzolják a látogatókat, részletesen megmagyarázván minden dolgot a legtüzetesebben. Felsőbányáról Fizély Sándor főmérnök, Nagybányáról György Gusztáv főmérnök, Kápolnai Pauer Viktor mérnök 2 altiszttel és 2 munkással jótlek le a kiállításra, a melynek miuden dicsérete őket illoti. Ugyanezen pavillonbon vannak kiál­lítva a vármegyebeli ásványvizek is, ama lyekre legközelebb térünk át. A Kinczler-féle aranybánya. Bányászatról lóvén szó, utunkat „Arany­bányát“ jelző plakátok vezetik a kioszk háta mögé, a köiönd melletti kis pavilon­hoz, amelyben a Kinczler-féle aranybánya termékei vannak kiállítva. Amig a Nagybányavidóki bányaproduk­tumok élvezet szempontjából érdekesek, addig ez főként a gazdaközönsóg részére tanulságos és hasznos. Ma, amikor a gazdasági életben min­den törekvés arra irányul, hogy az élelmet- adó földet minden arra alkalmas eszközzel termékenynyé, mesterséges tápanyagokkal hozamképesebbé tegye a gazda, a kiállítás egy jelentős, fontos részének kell lartanunk azt a pavillont, amely n Kinczler József tu­lajdonát képező Első Szatmári Műtrágya- gyár termékeit, valamint az általa javított földek hoz ^dókáit mutatja be. Ma nem kell és különösen gazdaember előtt nem kell fejtegetni, hogy micsoda fontossága, micsoda óriási jelentősége van a föld zsirozásának olyan anyagokkal, ame­lyek termelőképességét a föld kiuzsorázasa nélkül jobban fokozzák, mint a természetes trágya. A szükségletek nagyobbodása és ezzel szemben az állattenyésztés csökkenése szük­ségessé tette ezt a mesterséges zsirozást. Természetes dolog, hogy erre csak az az anyag alkalmas, amely túlnyomó rész­ben szerves anyagokat tartalmaz. Alkal­munk volt megtekinteni a Kinczler-féle műtrágyagyár működését, amelyből kétség­telenül megállípitható, hogg a Fekál (ez a műtrágya neve' legfőbb alkatrésze az a szerves anyag, r.mely közvetlen összefüg­gésben áll egy másik Kinczler-fó’e vállalat­tal: a pöcegödörtiszdtással, innen vette a Fekál nevet is (fecalia). Ez tőzeggel — lápi növónyhulladék — keverve, tömitve, ludakba préselve vagy porrá törve a Fekál trágya. És a tőzeg adja meg azt a kiváló tu­lajdonságát, hogy kitűnő konzerváló képes-é­génél fogva a trágya hatását nem egyszerre, egy gazdasági esztendőben adja át a föld­nek, hanem képes azt 4—5 évre is be­osztani. Gazdaember elölt megbecsülhetetlen az érdeme a vállalkozónak, aki módot ad a megye földbirtokosainak, bérlőinek, hogy ehhez a ma már szinte nélkülözhetetlen gazdasági szükséglethez közelben, jelenté­keny luvarmegtakaritással és olcsón jus­sanak. Tiszta, p .dáns, csinos a kis pavilion, aki nem olvassa el a cimót, a teljesen szagtalan és négyszögü formákba préselt anyagból még csak nem is sejti, hogy nem szalonképes a tartalma. Nem szalonképes, de a földre áldás és megbecsülheteden haszon. Mindezt mutatják különben a pavilion- ban kiállított gazdasági termetek, amelyek mind Fekállal zsiroant földben termettek. Egészséges, su'yos búza, tengeri, hatal­mas burgonya, répa, szőlő, amelyek szintén ugyanazon pavi.Ionban vannak kiállítva — ezek bizonyítják, hogy a Fekál hasznos és gazda előtt áldásos dolog, hogy nem méltat­lan a névre, amelyre a tulajdonos elkeresz­telte : hogy aranybánya. Valószinüleg aranybánya az előállító­jának is, a gazdaközönségnek meg egész bizonyosan az. * A sétát holnap folytatjuk. * Itt említjük mog, hogy a kiállítás te­rületét fényesen kivilágítják és mérsékelt belépő dij mellett a fentemlitett időn túl is megtekinthető. A nagyszerűen kivilágított kert gyönyörű látványt és kellemes sétahe­ly et nyújt. A Szatmárvármegyei Gazdasági Egye­sület áltál rendezett kiállításon a kistenyész- tök által kiállított szarvasmarha és lótenyész­tők kiállítása tegnapelőtt és tegnap volt bo- mutatva, mely alkalommal, mig egymlől örömmel lett konstatálva, hogy lótenyész­tésünk szépen haladt a korral és helvót megállja, addig a szarvasmarha tenyészté­sünk, különösen a magyar szarvasmarhát illető része kistenyésztőink kezében határo­zottan visszaesést mutat. Ennek némi vigaszául szolgál, hogy a tarka marha vármegyénk területén számot­tevő pozíciót kezd elfoglalni, amint ezt kis- /enyósztőink tegnapi felállítása bizonyítja. A bíráló-bizottság a szarvasmarhák bí­rálatánál Domahidy István elnökből, Tichy Gyula kir. gazd. felügyelő, előadóból, Pető György, Jantyik Lsjos és Kossuth Istvánból állott. A bíráló-bizottságnak 1000 korona dij állott rendelkezésére, amelyet a bizottság a következőkép osztott meg: A fehér vagy magyar marhánál a kö­vetkező díjkiosztások történtek : A teheneknél: I- ső 80 kor. dijat Némethy Dániel nagyecsedi lakos, II- ik 60 kor. dijat Sarkadi Dániel nagyecsedi lakos, III- ik 50 kor. dijat Pap János szatmári lakos, IV- ik 40 kor. dijat ifj. Törcsök István szatmári lakos és végül az V-ik 30 kor. dijat Ki eite ' Pál m-j- tisi lakos, kisbirtokos nyerte el. A bemutatott üszőknél csupán az első 120 koronás dij lett kiadva. Ezt a dijat Árvay Ferenc mátészalkai lakos kiváló szép magyar üszője nyerte el. A tarka marhánál tehéndijat nyertek : I- ső 80 kor. dijat Erdélyi István, II- ik i-O kor. dijat Mihálka István, III ik 50 kor. dijat Bakó József, IV ik 40 kor. dijat Grósz Sándor szat­mári, V- ik 30 kor. dijat Oszváth Géza batizi lakosok. Ezen csoport kiállított üszőjénél az I- ső 100 kor. dijat Komáromi István szatmári, II- ik 80 kor. dijat Lőrincz Ferenc kakszentmártoni, III- ik 60 kor. dijat Meleg György, IV ik 40 kor. dijat Nagy Géza vetési, V-ik 20 kor. dij Bakó József szatmári lakos üszőjének Ítélte oda a biráló-bizottság. Kistenyésztőink bemutatott lóállománya mikóno már említve lett, a várakozásnak teljesen megfelelő és sok tekintetűn dicsé­retet érdemlő volt. A bemu alott csikó, kanca és külön­böző korú csikók száma mintegy 200 drbot tett ki. A zsűri tagjai a következők voltak : Elnök: berencei Kovács Jenő, tagok: Ilosvay Sándor nyug. méneskari alezredes, Kovásznay Zsigmond nyug. méneskari szá­zados, földbirtokos, Pető György jószágigaz­gató, Tichy Gyula kir. gazd. felügyelő. A bizottságnak 1000 korona állolt rendelkezé­sére, amelyet a zsűri a következőleg osztott meg: I. Kancáknál: 1- só 100 kor. dijat Heinrich György fényi, 2— 3 ik 60—50 kor. dijat Szolomáyer Jakab csanálosi, 4- ik 40 kot. dijat Fischer József fényi, 5- ik 40 kor. dijat Bíró Sándor érkört- vélyesi, 6- ik 30 kor. dijat Sarkadi Dániel nagy­ecsedi, 7- ik 30 kor. dijat Kovács Sándor nagy­ecsedi, 8 ik 20 kor. dijat Steig Bálint csanálosi, 9-ik 20 kor. dijat Sarkadi Dániel nagy­ecsedi lakosok kiállított kancái nyerték el. II. 2—3 éves csikóknál: 1-ső 100 kor. dijat Biró Sándor ér- körtvélyesi, Ayyioii usziiiás és fer­tőtlenítés aajtsjer Pál, Szatmar. Köss mn L.-utca 10. Kazinczy-u. 17. Aítila-utca 2 \ Ha frissen csa­polt kőbányai és kitűnő tisz- tán kezelt tySfflT borokat akar inni keresse fel az „ÁRPÁD“ sSrcsarnoHot. Árpád-utca 22. szám. Tisztelettel a tulajdonos,

Next

/
Thumbnails
Contents