Szamos, 1911. augusztus (43. évfolyam, 173-198. szám)
1911-08-03 / 175. szám
5 Szatmár, 19H. augusztus hó 3-, csiii XLIII. évfolyam Kw*f*etóse)» : Készpénzfizetésmeitetl, a legjotáasosabb Árban kdzbl- letneá. — Az apróhirdetések isdzött minden szó 4 flUéf. siyiHtéf sora 20 fillér. Szerkesztőség ée kiactóhtvaiaJ: Ráfcóczi-utcza 9. szám. 03 fe^etonazánv: *03. Mindennemű dijak Szatmári», a tap kwió6>vataiáhan ősét emlők. Előfizetési díj r Malyoen: 1 evre 12 K. L/, évre &K. * *y, évre3-K,a ftóra i X Vidékre :. 18 , ,, 8 4...........V50 Égj szám éea 4 ?itlár. mulasztás súlyos következményeire a cséplőgéptulajdonosok figyelmét. A két ítéletet egy jogi szaklapban olvastuk. A legelső bíróság ugyanis két gazdát Ítélt arra, hogy a eséplésnél megsérült munkásnak és hozzátartozóinak anyagi kárpótlást nyújtson, mert az illetők (egyike megyebeli gazda) nem gon- dt .kodtak a buzacséplés alkalmából alkalmazott munkásaik balesetre való biztosításáról. Pedig hogy mennyire fontos dolog a buzacséplésnél alkalmazottak biztosítása, kitűnik abból, hogy már eddig is, jóllehet a cséplési szezon elején vagyunk, hétszázötvennégy, a buzacséplésnél támadt balesetet jelentettek be, melynek igen nagy százaléka halálesettel járó volt. Már most ha arra gondolunk, hogy a legfelsőbb bíróság a gazdát kártérítésre kötelezheti, mert a eséplésnél ulkulmazott munkásait nem bizfositotta baleset ellen, szemben e súlyos anyagi teherrel, komolyan -figyel tneztetj fik a gazdákat, hogy a mulasztást sürgősen pótolják. Nálunk, ahol gépeknél amugyis vigyázatlan munkásnéppel van dolgunk, szerfölött gyakori a szerencsétlenség. A múlt esztendőben a gazdasági munkások és cselédek segítő pénztára kilencezerháromszáz esetben osztott ki baleseti se^élvt. hat^zerháromszázhuszonöt ember részesül állandóan rokkantsági segélyben. Ezeknek java olyanokra esik, akik cséplőgép munkája közben sérültek meg. A jelzett intézményről szóló törvény intézkedik a felől, hogy a cséplőgépnél alkalmazott munkásokra kollektiv biztosítási szerződések köttessenek, nem akarják tehát a gazdaközönséget nagy költségbe vinni,, az azonban kétségtelen, hofc/ a munkások biztonságáról gondoskodni annak feladata, aki a munkát adja. Az orsfeágos munkás és cseléd- segitő pénztáriba baleseti biztosításra évi egy korona befizetéssel belehet Íratni munkásainkat Aki tehát ennek az egy koronának befizetését elmulasztja, azt még keresztényi szánalom sem illeti meg, ha a Curia Küséges kárpótlásra Ítélte, mert itt éppen az altruizmus ellentétét látjuk fennforogni, vagyis a másokkal semmitsem törődést, közönyt és sziv- telenöéget. Pedig ezekce-: egyikét sem szeretnék feltételezni a mi gazdáink részéről. Azért most, Emikor a határban hordják a kereszteket és zug a cséplőgép, most élünk azzal a figyelmeztető szóval, hogy az elhangzott s éppeu tgy megyebeli gazdát súlyosan érintő curiai ítélet hozatala után gondoskodjunk róla, hogy mi ne következzünk utána. Véres buzaszemeket hord le meg fel a doromboló cséplőgép paternosterónek öblös kanala. Embervértől pirosak a buzaszemek, amelyeket véres verejtékével öntöz a gazda, amig zsákba teheti. Innen is, amonnan is jön a hir, hogy az éhes cséplőgép az asztag kévéin kívül egy-egv megszédült, vagy vigyázatlan munkást is elnyel és ennek vérével festi meg a kenyérre valót, az Isten áldását. Akit a szörnyeteg elkap, az ha nem az életét hagyja ott, kezét-lábát mindenesetre elveszti. Mikor pedig az árván maradt család vagy a munkaképtelenné nyomorított munkás kártalanításáról van szó, a legnagyobb zavarok állanak elő, mert a legtöbb esetben a cséplőgép tulajdonosa vakszerencsében bízva ugv takarékoskodik, hogy az ezernyi veszedelemnek kitett munkást nem biztosítja, a sajátjából pegig nem szívesen esik kártérítést fizetnie. A Ctirián k a múlt héten — természetesen régebbi keletű ügyekben hozott — ítélete juttatja eszünkbe a véres buzaszemeket és adja kezünkbe a tollat, hovv felhívjuk a biztosítás fdKét Kis Deak-adoma. — Elbeszéli Eötvös Károly. — ,Sohase tarsd gráciának, ha oda kell adnod, a mi a tied“. E bölcs mondásnak története van, melyet Deák Ferenc igy adott elő: Gyakran csodálatos befolyása van az emberre annak, amit gyermekkorában látott, vagy halott. Talán négy esztendős gyerek voltam, mikor egyszer édesapám elvitt magával Nómetujvárra látogatóba az öreg Batthyány Lajos herceghez. Édesapám és a herceg jó ismerősek voltak s a herceg szerette apámat. Mig az öregek egymással beszélgettek : addig engem a herceg parancsára egy inas kivezetett a kertbe játszani. A kertésznek volt egy fia, ki velem egykorú volt s kivel csakhamar összebarátkoztam. A kertész két narancsot adott nekem ajándékba és a kertószfíuval s a két narancscsal a parkban igen jól mulattam. Amint ott játszadoztunk, egy utka- nyarulatnál jön szemközt a herceg édesapáimnál. Apám meglátja nálam a narancsokat s azt kérdi tőlem: — Hol vetted fiam azt a szép gyümölcsöt ? — A kertész bácsi adta. — Jól van fiam, de most jer a kegyelmes herceghez, kínáld meg a narancsosai s mondd neki tisztessőgtudással: Kegyelmes herceg tegye meg azt a gráciát, fogadja el szegénységemtől ezt a két narancsot. E szavakra én a két narancsot erősen megszorítottam s kezemet hátratéve, ezt mondám : — Nem adom. Édes apámat meglepte e gyermeki dac, szógyelte magát a herceg előtt s haragosan, botját felemelve, kérdé tőlem : — Miért nem adod? Erre újra dacosan feleltem: — Nem adom, mert ez az enyém. Apám újra haragba jött, de őt a herceg lecsillapiíá s azután a herceg hozzám jővén, arcomat megsimogalá s e szavakat mondá: — Derék gyerek vagy, fiam. A tied az a naranc-'. Soha se tartsd gráciának, ha oda kell adnod, ami a tied. E szavakat — úgymond Deák Ferenc — sohase felejtettem el, gyakran eszembe jutottak akkor is, mikor a bécsi kormány- nyál alkudoztunk. * „Magad légy plyan ember, mint amilyennek fiadat szeretnéd“. E bölcs mondásnak szintén története van, melyet én mondok el. 1872. évi karácsony előtt való nap délutánján meglátogattam Deák Ferencet Angol Királynő-szállodai lakásán. Szerencsére néhány percig maga volt. Azért jöttem, kedves bátyám, hogy megkérjem, engedje meg, hogy fiamat ide elhozhassam. — Hány éves a fiad? Sürgöny! Á közkedveltség és nagy fölkarolásnak örvendő SÜFgÖll^' ! Cirküs RgiiIow itteni tartdzkodását Ha csütörtökön augusztus 3-án néhány nappal meghosszabbította, nagy elite előadás.
