Szamos, 1911. augusztus (43. évfolyam, 173-198. szám)
1911-08-09 / 180. szám
(1911. aug. 9.) 180. szám SZAMOS 5. oldal. Látogatás egy gyárban. Irta: Bodnár Gáspár. II. A szaru-gyárnak I-ső számú termébe vitt tehát az igazgató, ahol a „szeletelés* történik. A munkának indulása. E jelentéktelen teremben a legtöbb ember közönyösen fog megállani. És igyekszik majd kifelé — szaporán. Pedig mennyi képzet verődik itt fel a gondolkodó tudatban . . . Nekem például eszembe szökött, látván a szaru tömeget, az az emlékezetes jó tehén. A mi Daru tehenünk. Az a szép, büszke szarvú magyar tehén. Házunknak áldása. Tejelő forrása. Szinte kerestem tekintetemmel, most negyven esztendő után azokat a szarvakat. Eszembe szökött a mi állattenyésztésünk válsága. Mikor még oly bőségében voltak tehénnek — tejnek a a hazai tűzhelyek. Mert bizony a szarvas-jószág nagy áldása az országnak. íme ez a jószág még itt is szolgálja az embert. Hasznára van. És mint tanárnak is a képzetek egész raja támadt fel lelkemben. A magyar gyermek is „bemagolja“, hogy hát tejével, szőrével, bőrével, szarvával szolgálja az embert. Magolja. Recitálja. A vizsgálatokon meg „egyesre“ felel belőle. Bevezetjük-e azonban azt az ifjú gyermeket ezen tények „biológiai“ vonatkozásaiba ? Hogy korán lássa be, mily benső viszonyban állanak az élettényei egymással. Hogy mint motívumok fejlődjenek lelkében a jelenségek, melyszerint a földmivelés, ipar, kereskedelem, kultúra testvérként kell hogy éljenek. Ha egyiket ütjük, fáj az a másiknak is. Ha egyiket elhanyagoljuk, megérzi azt a másik is. Hogy az a gyermek, az a leány, mikor egy fésőt kezébe vesz: ismerje annak első felszeletéseit, fejlődését. íme még a fésűnek is meg volt a maga élettani vonatk< zása és fejlődése. Mindezeket nem a holt betűkből tanulja, látja meg ám a gyermek. Azok az elkényeztetett, agyonbetüzött gyermekek hogy is lépnének ide pl. ezek kö/ó a ronda szarvak, Ízléstelen állati hulladékok közé. Ők felcicomázva, kiöltözve iskolákba járnak. Draga könyveket hordoznak. És az ő pályájuk egyáltalán nem is ide, erre kacsint. Reájuk más csillagok mosolyganak. De úgy mosolyganak. Magyarországon egyáltalán nem is „sik“ az ifjúságot gyárakba vinni. Mert nincsenek is gyáraink. És ha vannak, igenis — nem ismerjük. A mi gyermekeinket úgyszólván, a mint a pesztonka öléből kikerülnek, a cirkuszba viszik. A színházak az ő szórakozásaik. Meg a zsurok A szegényebb osztály gyermekeinek meg a „mozi*. Hogy épülhet fel hát a mi élvezetek után rohanó társadalmunkban a „reális“ élet. Hogy alakulhat ki maga a reális boldogság. Mert ez az igazi bo dogság. * * * Innen átmentünk a II. számú terembe, a hol megtörténik: a „szaru- nyujtás“. Az aram a nap izzó tüzében dolgozik. A gyárakban azok a munkások végzik a kánikulás munkát, akik a lüz hevében emelik a fogókat, „kisütőket“. Hát ’iszen, mi érdekes dolog az ily helyeken megfordulni ? Mondja az ember. Bi zony, hogy nagyon érdekes, nagyon tanulságos, szükséges volna is. Jó magam mindig azok a munkások előtt hajlom meg, akik a legnehezebb munkát végzik. Magam is — egész életet keresztül — át — munkás, dolgos ember lóvén: tudom értékelni a munka becsét . . . í Az ifjúságot gyakran kellene elhozni az ily helyekre. Azokat a léhütöket is. a kik lopják a napot. Vagy az élet legkönnyebb „fogóit“ és „kisütőit“ — kezelik. Hadd lássák : mi az igaz kenyórküz- delem ? A nagy szociális problémák meg oldása éppen azért nehéz, mert a különböző társadalmi osztályok nem ismerik egymás munkáit ... Hadd ismerné meg csak a munkás ember az én verejtékes munkáimat. Meg a másét, mindnyájunkét, kik nem izmainkkal, de agyunk sejtjeivel, idegeinkkel dolgozunk : akkor nem lenne kedve irigyelni helyzetünket, miként én sem irigylem ... de igen sokszor sóhajtok: nincs boldogabb a tisztes, becsületes, munkáját ismerő és megértő munkás embernél . . . A III. számú teremben a „sajtolás',, „formázás“, „gyalulás“, „élezés“ történik. Mindmegannyi érdekes mozzanatai a szarugyártásnak, mert itt már a kikerülő darabok határozott, meglepő alakot, formát öl lenek. A fogvágásnál meg éppen előbukkannak ... a teremtés müvei. Mert ’iszen a jó Isten, mikor megteremtette az embert, a teremtés remekét ... ez isteni szikrának beielehelósével a teremtésre képesítette őt. Az embert is. * ♦ » Nagyon érdekes képet nyújt az a terem, ahol a „reszelés 1 müvén dolgoznak. E munkát munkás leányok, leánykák végzik. Ott ülnek mosolyogva, jó kedvvel a forgó készülékek előtt. Kezeik, ujjaik a forgó kerekekkel együttjserónykednek. Mint messze hegyeken égő, ki kigyuló pásztoriüzek : úgy szöktek eszembe a múlt idők kepei. Mikor a leányzók sorban ott. ültek a rokkák, a szövő forgó székek, a guzíayok mögött! Oly időn, hova tüntetek ? Az idő; az emberek tehetik boldoggá. Vájjon megfordítva, úgy vagyon-e? A leámktk némelyikevet szóbeszédbe elegyelek . . . — Nem köhögnek — a portól. — Oh nem, csevegi vis->za nyájasan. Ettől nem. Csak ha meghűlünk. — A táncteremben ? — Bizony ott legkönnyebben. Egyik leánykának az ujja be van kötve. — A fűrész sértette meg ? kérdezem. — Oh nem! Vigyázunk ám. S mig tovább szemlélem a munka többi mozzanatait : a csiszolást, fényezést stb. stb. lelkem elszáll azon sok-sok családi tűzhelyre; a hol diplomás kisasszonyok gyötrő „felsőbb“ tanulások, képzések után évek hosszú során keresztül várják — a „kinevezést.“ Várják csalódott szívvel. Édes anyjuk hulló könnyei és apjuk komor tekintetei közt. Ott virítanak talán az ablakokban, mint valami szép vagy talán már fonnyadó májusi fák. Tele a gyatra vágyakkal, reménységekkel, iszonyú csalódásokkal! A konyhából kivették őket. A mi nőnevelésünk megteremtette a rengeteg polgári leány- és más alsó- f lső közép- magas iskolákat. És az élet iskolája ? Nem-e, kegyetlenül kimeríti a bölcs tantervek szép iskoláit. Lám, ilyen gondolatok születnek meg — a g)Tárban. És mikor ez megtörténik csekélységem elvonul az ö csöndes, kis tuskulanumába és kezdi írni, szegény vezércikk — sorozatát arról, a mit a nagy Széchenyi az egész országra nézve fejezett ki . . . — Szatmár nem volt. Szatmár még ma sincs. Szatmár — igenis lesz. 8 napig tartó vásár az „Amerikai Áruház"'Ali ban Eőtvös-utca 2. (Heinrich-palota), Koronával szemben kr. Meder mellények...........................38 feljebb Me terek ............................................75 Gl ot aljak . . .............................P40 „ Co rsetták......................................1T0 Csipke gallérok...............................35 „ „ fél keztyük..........................18 „ Gl assé keztyük párja......................40 „ Ko nyha fél kötények.....................40 „ Cr cton empir gyermek kötények 18, 23, 28, 31 „ reform „ „ . 30 „ Női ingek szép díszítéssel ... 70 „ Puhaelejü férő ingek . . . , . 1T0 „ Hímzett férfi alsónadrágok ... 85 „ Férfi kalapok................................T— „ Fiú kalapok...................................75 ,, Gu mmi övék...................... 25—40 „ Ha jgarniturák...............................30 Nő i komót czipő..........................45 „ Fé rfi komót czipő ...... 50 „ Mikádó czipők bőr talppal szép díszítéssel ...................... . I-— „ Pa tent harisnyák 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 15, 17, 19,21. 23, 25,28,30, 32, 34, 36, 38 Angol hicsigli sapka drb...................40 Bl eiiot sapka drb....................................60 Angol férfi batist zsebkendő ajurral drb 20 Selyem magánkötők ..... 35 feljebb Regaüa (kész) selyem magánkötők 35 „ Divatos kézelő gombok párja .... 13 5 rétü férfi gallérok 30. sz. 50-ig drb. . 12 5 „ „ dupla 30. sz. 50-ig drb 18 5 „ „ kézelő párja ... 18 Kaucsug gallér 20, kézelő párja ... 30 Férfi harisnya ...........................15 feljebb Pia czi táskák divatos .... 40, 50, 60, 70 1 drb hüvely töltővel 10, antinicotin . . 15 Borbély fésű.................................10 feljebb Oldalfésük............................... 5 „ Gy önyörű szép disztűk .... 25 ,, BRAUN MÓR, rézműves Uidköz 1. Alapittaíott 1854. Készít vizvezetékeket, fürdőszoba berendezést, nyomó és szívó kutakat felszerel és javít. — Nagy raktárt tart pálinka, mosóüstök, permetezők és azok szerkezeteiből. A.z összes fertőző betegségek, mint Kolera, Typhus, stb. ellen a legjobb óvszer az orvosszaktekintélyek által ajánlott baktériummentes és szénsavdus Főraktár a „Szatmári Kereskedelmi rés2vénytársaság“-nál. Továbbá kapható minden jobb fűszer- és csemege- kereskedésben. Menyasszonyait figyelműié ajánljuk ifj Mandel Sándor kárpitost Szatmár (Hunyadi-utca 17. szám), aki mindennemű kárpitos munkát készít. Ugyanott beszerez- he ő a valódi hires cseh ágytoll, kedvező fizetési feltételek mellett. A holt saison alkalmából a Hám János-utcai KÖZPONTI ÁRUHÁZBAN felette olcsó áron szerezhetők be női kézimunkák, férfi divatcikkek. "iggf) Előnyomda gazdag modern mintákkal.