Szamos, 1911. augusztus (43. évfolyam, 173-198. szám)

1911-08-22 / 190. szám

2. oldal. SZAMOS (1911. aug. 22.) 190. szám. SZŐKE ÖDÖN kézimunka, divatáru üzletében (előnyomda) az iskolai idény ----- - alkalmával ....- 1 nő i, férfi és gyermek fehérneműnk dús választékban kaphatók. kezet, amely attól sem riadt vissza, hogy a haza érdekében leölje az akkor obstruáló pogány Gyula vezért, avagy azért rebegjünk hő imát, hogy a most obstruáló Gyula ve­zérnek balkezét hordozzák körül az ország népe előtt elrettentő ereklyéül. Szatmárvármegyei forgácsok. Lap­társunk, a „Szatmárvármegye* minden héten odadob a világnak egy marék forgácsot azaz Forgácsot. Szellemi Forgácsot, amit Írója valószínűleg azért illet e névvel, mert meg­látszik rajtuk, hogy szerzőjük fát vág, mikor Írja őket. E héten a szatmári felirat mellé dobja az illusztris szerző a marék forgácsot. A tüzrevaló forgácsokból két igen érdekes momentumot tartunk érdemesnek a leszöge- zésre. Egyik az, hogy ő szerző, aki nem városi ember, hanem falusi, remélli, hogy a hatalom nemsokára fordul. Persze hogy Érendréd felé fordul. Ez a remény tehát az a korhadt fa, amelybe szerző a fejszéjét vágta s amelyből ilyeténmód előkerülnek a forgácsok. A másik leszögezni való kijelen­tés, hogy a szatmári közgyűlés olyankor tárgyalta Versec átiratát, mikor „a bizott­ság önállóan gondolkodó és a hatalomtól nem függő emberei távol vannak.“ Tehát az önálló gondolkodó emberek távol voltak 1 Dr. Kelemen Samu és a többi ellenzéki felszóllaló bizonyára meg fogja köszönni szövetségestársának a megtisztelő támo­gatást. A képviselőgáz ülése. — Budapesti tudósítónktól. — A Nap ügye a Házban. Bpest, aug. 21. Kabos alelnök jelenti, hogy a király születése napja és Szent István napja al­kalmából tartott istentiszteleten a képviselő­velem 1 . . . Kisegítene még egyszer, ta­nuló ur ? — Hogyne 1 . . . Ismét Asztasynak ? — Nem 1 . . . Most tőle ! — Tőle? . . . Nem értem! — vála­szoltam és bámuló tekintettel néztem rá. Natalja zavarba jött. — Bocsásson meg, Ivan Alexandro- vics! . . . Ostobaságokat beszéltek össze­vissza ... Ne nekem, de egy barátnőm­nek . . . Egy fiatal ember, aki ismerősöm, nagyon szere't egy Natalja nevű leányt. Azonban nem tud Írni. Tehát megírná ön Natáljának helyette a levelet. Fürkésző pillantásom alatt homokig elpirult. — Hazugságával egyszerűen el akar ámítani 1 — jegyeztem meg szigorú han­gon. — Szeretne valamit mondani, de nem képes őszinteségre. Asztasy bizonyára kép­zelt alak és ürügyül szolgál, hogy velem ismeretséget kössön. Ezzel ugyan célt nem ér 1 . . . Hallja ? . Arca mély bánatot árult el. Beszélni akart, de egyetlen hang sem birt kitörni ajkain. Viselkedésével azt a gondolatot ébresztette fel bennem, hogy a szerelmes levél mögött valami más ok is rejtözhetik. — Uram ... — szólt végre reked­ten, de rögtön elhallgatott és azután el­hagyta a szobát. Kissé kellemetlen érzés vett rajtam erőt. Igazságtalanul viselked­tem talán vele szemben? Az ördögbe is, hogyan függhet össze ez a dolog ? Utánna mentem. Natalja az asztal mellett ült és kezeire támaszkodva fejét, maga elé bámult. házat Návay alelnök képviselte. Tudomásul vétetik. Elnök kegyeletes szavakkal emlékezik meg Lónyay Sándor főrendiházi tag és Riester Nándor orsz. képviselő (horvát) elhunytáról. Javasolja, hogy a Ház, jegyző­könyvileg fejezze ki részvétét. (Általános helyeslés.) Elnök két feliratot mutat be a véd­erőjavaslatok ellen. Justh János kéri a két kérvénynek a a közigazgatási és pénzügyi bizottsághoz való utasítását. Elnök jelenti, hogy húsznál több kép­viselő névszerinti szavazást és annak hol­napra való halasztását kéri. Elnök azután még öt kérvényt mutat be melyre az ellenzék névszerinti szavazást és annak holnapra való halasztását kéri. Elnök jelenti, hogy Batthyány Tivadar grófnak engedélyt adott egy sürgős inter pellációra a sajtószabadság megsértése tár­gyában. Az interpellákió egy órakor fog megtartatni. Ezután Eitner Zsigmond indokolta még iuditványát az összeférhetetfenségi törvény módosítása tárgyában. Eitner Zsigmond régi törvényeket idéz, melyek szerint az országgyűlés tagjainak tilos volt kitüntetéseket és adományokat elfogadni az országgyűlés tartama alatt. Deák Ferenc nem fogadott el kitün­tetést, őt kitüntette a nemzet. Indítványozza, hogy képviselő a mandátum tartama alatt ne fogadhasson el kitüntetést és ilyenre a kormány ne terjeszthesse fel. Kéri indítvá­nyának tárgyalásra való kitűzését. Khuen-Héderváry miniszterelnök: A ki­tüntetési jog felségjog, melyet nem lehet korlátozni. A kitüntetések, tapasztalat sze­rint, nem kenyereztek le egv képviselőt se. (Helyeslés a jobboldalon.) Sok képviselő, akiket azelőtt kitüntettek, ma mégis az ellenzéki padokon ül. (Taps a jobboldalon.) Kéri az indítvány mellőzését. Elnök felteszi a kérdést és jelenti, — Nos, miként áll tulajdonképpen a dolog? — kérdeztem. Hirtelen felugrott és örömmel ragyogó szemekkel sietett felém. — Hogy miben áll? . . . Nos, sem Asztasy, sem Natalja nem létezik! ... De mit törődik ön ezzel? Vagy talán nagy fáradságába kerül, ha néhány szót leír ?... Nem ?... Hát aztán ? Mi legyen még tovább? Én még mindig értelmetlenül bámultam a leányra. — Engedje meg, — mondtam végre, bosszús hangon — képtelen vagyok önt megérteni! Talán Asztassy csak képzelt alak. — Nem! — És Natálja ? — Az sem! ... Az az, hogy Natália én vagyok! . . . Minden kísérlettel fel kellett hagynom, hogy zavaros szavainak sötétségébe világos­ságot gyújtsak. Csak azt szerettem volna megállapítani, vájjon én vagyok-e bolond, vagy ő vesztette el az eszét ? Közben asztaláról kikotort egy papirost, melyet elém tett s aztán igy szólt: — Itt van ez az ön levele! ... Ha ön csakugyan nem akar írni, majd találok én magamnak másvalakit, aki teljesíteni fogja kérésemet. Egyetlen pillantás elárulta, hogy a pa­pír az Asztasynak szóló levél volt. Türelmem ekkor már véget ért. — Nos, mondja meg tehát, hogy mindez mit jelentsen! . . . Miért íratta meg velem a levelet, ha nem szándékozik elküldeni ? — Egyáltalában miért Írjanak mások is, mikor ön úgysem küldi el a leveleket. hogy húsznál több képviselő névszerinti szavazást kór. A szavazást azonnal el­rendeli : A névszerinti szavazás eredménye, hogy a Ház 116 szóval 38 ellenében Eitner Zsig­mond indítványát elvetette. Ezután következtek napirend szerint a legutóbbi ülésről mára halasztott névszerinti szavazások. Majd Batthyány Tivadar gróf interpellál „A Nap“ utcai elárusitására vonatkozó en­gedély megvonása tárgyában. A miniszterelnök az interpellációra vá­laszolva kijelenti, hogy a kolportázs nem jog, hanem csak kedvezmény s a kedvez­mény megvonása ellen nem tehet semmit. A Ház a választ névszerinti szavazás­sal tudomásul vette. 1. Mindenki meggyőződ­hetik, hogy Máriavölgy für­dőn a természetes szénsavas ásványviz kádfürdő egy ko­rona. Á Szatmár—bikszádi h. é. vasút válasza a közgyűlésnek. Szatmár, aug. 21. Mint annak idején megírtuk, dr. Fischer József th. biz. tag a város leg­utóbbi közgyűlésének bejelentette, hogy a Szatmár—bikszádi h. é. vasút 30 fafuvarozó kocsit ki akar vonni a forgalomból és arra kérte a közgyűlést, Írjon át a vasút igaz­gatóságához, valamint a Mávhoz, hogy a kocsikat hagyják meg a forgalomban. Most a Szatmár—bikszádi h. é. vasút igazgatósága az alábbi választ küldte hoz­zánk. Közöljük a választ azzal a megjegy­zéssel, hogy a rektifikáció nem minket — Hová ? — Asztasynak ! — Hiszen Asztasy nem létezik! Ezzel a kijelentésével teljesen meg­zavart. — Hát nem érti? — folytatta Natalja. — Asztassy nem létezik, csak az én képze­letemben ! . . . Lássa, én is csak asszony vagyok és vágyom egy kis szeretet után! ... Azzal pedig senkinek se teszek rosszat, ha írok neki ! — Kinek, az isten szerelmére? — Nos, hát Asztasynak. Hiszen az elébb állította, hogy Asztasy nem létezik! — Ön még mindig nem ért engem! — Persze, Asztasy nem létezik, de elkép­zelem őt magamnak s ez olyan, mintha csakugyan élne ! ... ír nékem és én vála­szolok neki 1 . . . Most már megértettem! . . . Valami megaláztatásféle érzés vett erőt rajtam, mintha szégyenlenem kellett volna magamat! Meleg szánalmat éreztem a szegény terem­tés iránt, aki — mert nem volt barátja — álmodott magának egyet. Ettől kezdve pontosan hetenkint két­szer megírtam a leveleket. Egyet Asztasy­nak Nataljától, a másikat pedig Natáljának Asztasytól. Annyi melegséget és szeretetet öntöttöm a sorok közzé, amennyire csak képes voltam. Az a gondolat vezette tolia­mat, hogy a szegény teremtés talán vigaszt és gyenge kárpótlást fog találni a szerel­mes szavakban elvesztett boldogságáért . . . A. Csehov.

Next

/
Thumbnails
Contents