Szamos, 1911. július (43. évfolyam, 147-172. szám)
1911-07-12 / 156. szám
XLIII. évfolyam. Szatmár, t9H. iülius hó 12-, szerda. lCAJPI*íJfc3P EJ&fhretési díj : Helybe»: 1 évre t2 K.. évre 6 K. */« evre^fv, v'tdékre:.. .. t6 ............ 8............ 4 „ Eg ry sajtra ára 4 iitlár<>».,£«» ág é_ !;«■&. át* »Jvaim . t l-ííríhvt&b«.:: IW.'X y- ;■«*»,. M T«teíOK-^i,«: .«. ' - -■>■"•' *é3 ^a***r—>»»» ., ÍW MindcnneoiQ utj*i Sr.atms-.. »» lap kUdó.i^hitttáiKMi I ~e uprőbiwie**»'W*aW •***•»•** 4 fwetWMpfk. t NyUttér w» 3» 1tHr. A|i haragszi|. Szatmár, 1911. julius 11. A. magyar politikában valamely különösebb fordulat mai napig sem fordult elő. Megmaradt minőén a régi helyzetében. A munkapárt nyugodt, gondos körültekintéssel halad előre a nemzeti munkában; az ellenzék pedig a tehetetlenség zsibbadásában görnyedez és bosi- szankodik, mert ama nemzeti munkát nem tudja megállítani úgy, miként a Bzentmithószban Józsuáról Írva van, hogy a napot megállította; nem képes az ellenzék magyarázatot találni arra, hogy az országgyűlésen a véderő reformra vonatkozó törvényjavaslat nemzeti munkája miért kerül előbb napirendre, mint a választójogi reformé. Hát bizony ez a nem tudás sajnálatra méltó, de azon segíteni nem lehet. A munkapárt, és a kormány azonban ezzel a kérdéssel régen ti-ztában vannak, aminthogy világosak előttük mindama feltételek, amelyek hazánknak boldogulására vetetnek ; minél fogva jól tudják azt is, hog főkép a mostani európai viszonyok között, a véderő javaslatnak országgyűlési tárgyalása azért elébb való, mint. a választójog reforménak : mert a véderő reform a haza védelmére szól, amelyről való gondoskodást meg nem előzheti semmi más törekvés és mert különben is a választó jogi reform egy olyan divatos eszme, amelynek feltételével ma még az ellenzék sincs tisztában. Abban a kérdésben tehát uraim a körülményeknek gondos és nyugodt mérlegelése az az Ariadne fonal, amely a kétségek tömkelegéből kivezet, ezt a fonalat a munkapárt tartja kezében és azt innen ki nem bocsátja. Ezen az oldalon nincs olyan elva- kulás, nincs olyan terror, amely a véleményeket erőszakolná, hanem itt a józ.an és higgadt belátás működik, amely bizonyára többet nyom a latban, mint az a kapacitálási mód, melyet az ellenzék tanúsít, midőn apnakt *>>gyik árnyalata nagy haragjáb^-^-Hrtínkapárt felé átkot szór teljesen ok nélkül. Az ilyen átkokkal, valamint a furkós bottal való argumentációk ideje, uraim, már lejárt; ma az eszmék harcában nem olyanokra, hanem meggyőző érvekre van szükség, hogy azok áltat az igazságnak tiszta képe látha.’ó legyen. Az ellenzék azonban ilyen érvekkel nem rendelkezik, mert közelebb megjelent egyik lapjában is érvek helyett a munkapártot egy szennyes árvíznek mondja, amelyet Khuen által állítólag Bécs zúdított, a magyar nemzet vetéseire. Ennyi elfogultság és ilyen hasonlat !! Mi ezen az oldalon az ellenzéket emez érvelési módjában nem követjük, Egy ujságiró naplójából. Irta: Sas Ede. Ujságiró-inas koromban történt, hogy egy szép napon beállított hozzám a Suha- tag és Vidéke kiadótulajdonosa és arra kért, vegyem át a lapja szerkesztését, mivel a volt szerkesztője delirium tre- mensben meghalt. Akkoriban nagyon meguntam a főváros zaját, mert nem volt állásom. Az meg éppen csábító volt számomra, hogy a volt szerkesztő, az én néhai elődöm, delirium tremensben szenvedett ki. Az én szememben két halál tűnt föl kívánatosnak : ágyban párnák közt, vagy pedig delirium tremensben halni meg. Külömb halált már nem is választ magának egy igazi epikurista. — Hány előfizetője van a lapjának ? — kérdeztem tehát a kiadót, jelezve ezzel, hogy ajánlatát általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. A kiadó büszkén és önérzetesen válaszolt. — Egy! — Csak egy? — Kérem alásan, nekem ez az egy is sok — magyarázta sóhajtva a laptulajdonos. Ha ez az egy előfizetőm nem volna: nem alkalmatlankodnám az urnák. Reges- régen beszüntettem volna a lapot. De az az ember két esztendőre előre kifizette az előfizetési dijat. Megbízott bennem, hogy a lap két esztendeig meg is fog jelenni. Hogy néznék ón annak az urnák a szeme közé, ha az újságot beszüntetném. — Hát adja neki vissza a pénzét. — Nem lehet. Először is elvből nem adok pénzt vissza soha. Másodszor, meg nem fogadja el. Arra az álláspontra he- lyezkedhetik, hogy ő előfizetett, hát követeli az újságot. Neki szüksége van a helyi lapra. O t. i. a tűzoltó főparancsnok, aki a tüzeseteket kivéve — mindenütt jelen van s nyomtatásban akarja látni a nevét. A kiadó ez érvei előtt végre is meghajoltam s elhatároztam, hogy lemegyek hát Suhatagra lapot szerkeszteni az egy előfizetőnek. Gombás ur, a kiadó, biztosított, hogy lapjáért a legmesszebbmenő anyagi áldozatokra hajlandó. Mégis egyeztünk havi két száz korona fizetésben, aminek felét egyelőre természetben kapom : teljes ellátást a kiadóm házánál. — Azonkívül tiz százalékot adok a lap tiszta jövedelméből, — toldotta meg nemeslelküen ajánlatát a kiadó. Ez döntött, különösen, amikor az egy előfizetőre gondoltam. Még örültem, hogy csak százalékkal ajándékozott meg s nem adta az egész hasznot. Mikor újságírói hivatásom helyére megérkeztem, Gombás ur bemutatta nekem lapja legutóbbi számát, amely két héttel ezelőtt került ki a sajtó alól. -- ü lap ugyan rendes körülmények közt kétszer jeli agy választékú cipőraktárát ajáaljak a t .vevőközönségnek, mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a „Pannónia“ mellett. Szatmár és vidéke legnagyobb cipőraktára. FIGYELMEZTETÉS! Az előrehaladott nyári idény rhiatt a még raktáron levő nyári áruk az eddigi árnál jóval olcsóbban szerezhető be. MAKAY ÉS IHPIGZKY készítését. — Iroda: Hunyadiés tervek Iroda: Hunyadi-utca 24. sz. OKL. ÉPÍTŐMESTER ÉS ÉPÍTÉSZEK Telefon 246. szám. Telefon 246. szám. ■ alkalmából a Máim János—utcai KÖZPONTI ÁRUHÁZBAN 30130H f^tte al<;80 áron szerezhetők be női kézimunkák, férfi divat— - cikkek. "161 cflT Előnyomda gazdag modern mintákkal. A »
