Szamos, 1911. július (43. évfolyam, 147-172. szám)

1911-07-30 / 172. szám

4. oldal. SZAMOS ^1911. julius 30. 172. szám. Aranybánya a termőföld, ha kellően munkálják; a jó megmunkáláshoz elengedhetetlen kel­lék ma már a superfoszfátnál és tomasalaknál feltétlenül jobban bevált szárí­tott fekál trágya, amelyet szakszerűen állít elő ás olcsó áron árusít az „ELSŐ SZATMÁRI MŰTRÁGYAGYÁR.« Gyártelep : Udvari-nl. Prospektussal készséggel szolgálunk. Iroda : Beresényi-a. 2). leken átal, csöndben, hangtalan, de keményen és férfiasán. Végzik a legnemesebb, de legnehezebb mun­kát: a világosságot terjesztik. 0 mily keserű és épp ezért mily emberi: a haladást, tehát a meg­élhetési viszonyok javulását segítik elő a más számára szomorú bérért, 9 máról-holnapra való élelemért. Ali­nak a szedőszekrény előtt sajgó inakkal, fájó fejjel, ziháló mellel, de nem dőlnek ki. Leszegzik ko­moran fejőket és dolgoznak tovább, mindég tovább, mert ez a köteles­ség, mert ez a hivatás. És a fiú ott dolgozik az apja mellett, ha kidől az apa, folytatja a fiú tovább a munkát. Tudja, hogy az ő sorsa is munkában eltöltött ifjúi évek, majd pedig hosszú be­tegség, de azért dolgozik, mert en­nek így kell lenni, mert ezt igy kívánja a becsület. Lenge, játszi szavakkal illenék beharangoznom a nyomdászok ennyi baj dacára vígnak ígérkező mulat­sága elé, de nem tudom megtenni. Elfog a tehetetlen düh, a mély­séges elkeseredés, ha elgondolom, hogy vájjon ezek között a jókedvű táncolok között hány a hivatás be­tege, hány nem éri meg a jövő évi bált. És tudta-e az a kemény ember, mikor feltalálta a könyvnyomtatást, hogy azok, akik mivelik, örökké a betű rabjai maradnak, hogy meg­fogja őket a Munka, a más érde­kében való munka és el nem engedi soha ? Vigasztalan dolog, de igy van, a kultúra, ez az örökké éhes Moloch áldozatokat követel. Áldozatai pedig azok, akik leg­hívebb munkásai: az írók és a nyom­dászok. A Nap és az Éj lovagjai. És talán-talán magamra is gon­dolok, mikor azt mondom, hogy kö­telessége a társadalomnak azokat, akik az ő érte való munkában le­törtek, istápolni, felemelni. Es kell arra gondolniok, hogy vannak em­berek, akik mig ők pihenik a nap fáradalmait, kinkeserü munkában töltik az éjjelt az ő javukért. (B. I.) A bikszádi idöloplán. Az aviatika, aeronautika rohamos fejlődésével megszoktuk már, hogy a kétlovas fiakkert is biplánnak, a kon­flist monoplánnak nevezzük. Csak a köz­lekedési eszközök legeslegutolsójára: a szatmár—bikszádi keskeny vágányu h. é. vasútra nehéz szakkifejezést találni ama nevek között, amelyekkel a haladás tényezőit szokás jelölni. Szerencsém volt három heti szabad­ságidőhöz jutni és pecchem volt a há­rom hét tekintélyes részét a bikszádi járművön eltölteni. Mert hiszen három hét az csak huszonegy nap és ez nem elegendő ahhoz, hogy a bikszádi időlop- lánon utazzék is az ember és nyaraljon is. Ehhez vagy emberöltők kellenek — vagy gyalogló képesség. Aki gyalogolni tud, az még csak el tud jutni idejében Szatmárról Bikszádra, de aki kényel­mesen, gyorsan akar Bikszádra eljutni, az — maradjon otthon. Van ugyan valami menetrendféléje a vasútnak, de a keskenyvágányu nem játszik kottából, naturalista és fütyül a menetrendre. Dohát ez még a kisebbik baj. A nagyobbik az, hogy nyáridon azon a vonalon, ahol két jónevü, forgal­mas türdő és számtalan kiránduló hely van, egy rozoga kis gyufás skatulát járatnak I. és II. osztály gyanánt. Az I. osztályban négy hely van, a II. osztályon nyolc. Ennyi lenne, de a helyek csak keskeny termetű utasokra vannak kiszabva és ha valamelyiknek nem forsriftos a alussza, akkor már fél termetével a szomszédja ölében utazik. Ellenben a vasút úgy segít a dol­gon, hogy erre a 12 helyre kiad 15—20—30 menetjegyet, sőt többet is. Annak a tudatában, hogy nem ad­hatnak csak nyolc másodosztályú és négy elsőosztályu ülőhelyet és a szűk, kényelmetlen perronon két-három álló­helyet kiadnak jámbor, mit |sem sejtő utasoknak drága utijegyeket kétszer, há romszor annyit, mint a mennyi hely van. így aztán az első és második osz­tály utasai drága pénzért kényelmetlen és bűzös harmadosztályú kocsikban dö­cögnek és ha unatkoznak : vegyvizsgá- lat nélkül is megállapíthatják, hogy az avasi magyarok nem csokoládét regge­liznek, de nem is kakastejet ebédelnek. Még jó, akit a személyzet szánakozó jóindulata besegít a marhakápékba, ahol legalább levegőt kap. A vasút nyílván igy akarja doku­mentálni, hogy aki az ő vonalán másod­osztályú jegyet vált, az egvenest a marhakupéba való. Hiszen csak annak a nyolc ember­nek jut az ülve utazásnak itt kétes bol dogsága, aki elsőnek dolgozza fel magát a kis utálatosra. Azok aztán préselőd- hetnek a pénzükért a végállomásig, ahol felületes gondatlanságból még mindig nem mentők várják a megórkezőket, akik szétpréselve, összenyomva, saját zsírjukban főve, kőszénén füstölve, sajt­szaggal átitatva érnek el Bikszádig. A közönség természetesen károm­kodik, dühöng és szidja a személyzetet. Ezek a szegény emberek pedig semmit sem tehetnek róla, mert nekik még csak panaszkodni sem szabad, segíteni meg nem tudnak, mert nincs kocsi. Ha tehát a bikszádi vasút úgy él vissza az utazó közönség jóhiszeműsé­gével, hogy tudva több jegyet ad ki annál, amennyi helyet tud adni, az egyedüli védekezés az marad, hogy az ember csak harmadosztályú jegyet vált. Mert másodosztályú jegygyei is csak harmadikon vagy marhakocsin utazik, de igy megeshetik, hogy sok harmad­osztályú utas lesz és nem lévén másod­osztályú, harmadikos jegygyei másodi­kon fog utazni. Aki pedig még igy sem talál elég vigaszt az utazás keserveire, az vegye elő a múlt heti lapokat és a bikszádi időloplánon utazva olvassa el, hogy Székely Mihály hogyan repült el Bécs­újhelytől Budapestig és vissza! a) Személyi hir. Imre Ferencz m. kir. csendőrszázados szárnyparancsnok tegnap a szatmári városi csendőrség felett szemlét tartott és a tapasztaltak felett megelégedését nyilvánította. Áthelyezés. A m. kir. pénzügymi­niszter Komlóssy József vaskóhi járási számvevőt hasonló minőségben szolgálat- tételre a nagysomkuti főszolgabirói hiva­talhoz áthelyezte. Eljegyzés. Pathay István vámfalui körjegyző f. hó 30-án tartja eljegyzését Búzás Ilonkával, Kolozs Vince vámfalui ev. ref. lelkész sógornőjével. Esküvő. Koródán Tivadar vámfalui gör. kath. kántor-tanitó f. hó 20-án eskü­E kiváló bor- és lithiumos * gyógyforrás vese- és hólyagbajoknál, köszvénynél, czukorbetegségnél, vörhenynél, emész­tési és lélegzési szervek hurutjainál kitűnő hatású. Természetes vasmente3 savanyúvá. • Kapható dsvdnyvizkerexhedésekben A CfHTTl ÁPACT Szinye-Lipócsi Salvitorforrás-váU&lat ÍS gyógyszertárakban. JtnULIEO 1 Budapest, V. Rudolf-rakpart 8. Világ újdonság! TItonet kerti Is szobabútorok, PWat KfitöntegessdgeK Golyós cél-fegyver 200 lépésre biztos lövés, puskapor nélkül, tehát zajtalan. Egyszeri töltés 500 lövésre, kitűnő madár és patkány fegyver. Darabja IOO golyóval 12 korona. Mindenféle sport,- vadászati cikkek. Vivő felszerelések kerti hinták, függő ágyak, gyermekszékek és kocsik minden kivitelben. Tennis-rakot- tek, labdák, prések, ütők javítása. Úti bő­röndök, kosarak, berendezett nessesserek, lóhálók, szabályozható szék és nyugágyak 15 koronájával RAGÁLYI KÁLMÁNNÁL (Deák-tér 9.) Il Férfi divatcikkekből naponként érkeznek újdonságok. Tollkönnyü kalapok, nyakken­dő, harisnya, keztyu, selyem- és cérna zsebkendők. Könnyű len- és cérna turista ingek, mellények, övék, angol és francia illatszer különlegességek Telefon szám 296. «

Next

/
Thumbnails
Contents