Szamos, 1911. július (43. évfolyam, 147-172. szám)

1911-07-29 / 171. szám

2. oldal. SZAMOS tl911. julius 29. 171. szita. Legszebb ruhatiszíitás Uájfiaíprí Pál ^7nf»mán GVár főíizlet: Kossuth L.-utca io. Vegyileg száraz utón üujiiű|cil íűi, Odornál« Feívét^M üzletek: Kazinczy-u. 17. Attiia-u?c* ? U,j törvény az ólelmiszerhamisitók ellen. Az élelmiszerek hamisítása s különö­sen a tejhamisítás nagy mérveket ölt or szágszerie s nagy megnyugvására szolgálhat tehát a közönségnek az. hogy a foldmive- lésügyi minisztérium legközelebb elkészül az élelmiszerhamisitások elleni törvény­javaslattal Erre vonatkozólag Vicián Antal miniszteri osztálytanácsos, az illetékes osz­tály vezetője a következőket mondta : — A törvényjavaslat tervezetét már minden fórum letárgyalta, az összes vé­lemények beérkeztek a minisztériumhoz. Az ősz folyamáQ a tervezet ankét elé kerül, amelynek tanácskozása után a tör­vényjavaslat rövidesen a képviselőházba jut. A legszéiesebb körben történtek a hozzászólások, amelyek egytől-egyig he- i lyesléssel kisérik a tervezetet. Ami a megjegyzésekben figyelem-eméitó volt, azt fölhasználtuk. Nem lesz Iláze'.napolás. Politikai körökben azt a hirt kolportálták, hogy a képviselőház tanácskozásait elnapolják. Ez­zel szemben félhivatalosan azt az éricsitóst közük, hogy szünet nem lesz és a kormány elhatározása most is az, hogy a véderő- javaslatok tárgyalását semmi szin alatt sem szakítja meg. 2. Mert Máriavölgy ked­ves, otthon,itts. olcsó. k kepviselőpz ülése. nők bemutatta Ostffy Lajos szabadságkérő levelét és megjegyezte, hogy a kérés fölött újból lehet szavazni, mert a képviselő a múltkor visszavonta a szabadságkérést. Ez •annyit jelent, hogy csak azért lehet a kérés felelt szavazni, mert egyizben a képviselő maga visszavonta, de ha már egyszer a Ház szavazott volna fölötte, úgy nem lehet többé szavazásra bocsátani. Az ellenzék nyomban észrevette, hogy az elnöki magyarázat hamarosan lej írja a névszerinti szavazások fegyvérét, ,mert lehe­tetlenné teszi, h >gy bármely képviselő két- izben terjeszthessen szabadságra vonatkozó kérést a Ház elé. Azonnal házszabályvitát indítottak te­hát, amelynek során zajos és szenvedélyes jelenetek színhelye volt a Ház. A legkíno­sabb jelen-t az volt, amikor Perczo! Dezső egy közbeszólására Justh Gyula megje­gyezte, hogy Percei nem beszélhet., mert kegydijból ól. Ezt a megjegyzést a munka­párt jogéi felháborodással fogadta. Az ellenzék izlóstelenkedesei kihozták sodrából rnég az elnököt is, aki még soha ilyen haragos nem volt és még a saját pártjával szemben sem volt elnéző ós kí­méletes. De legkíméletlenebbül az ellenzék­kel bánt el, amelynek azt mondta, hogy nem fogja tűrni, hogy amig ő ü! az elnöki székben, a házszabályokat nevetségessé tegyék. Az elnöki fenyegetés aztán lehütötte kis-ó az e lenzéket, amely hamarosan be­fejezte a vitát és átengedte a teret a név­szerinti szavazások régi és csendesebb fegyverének. delkezésére s különös figyelmébe ajánlotta a nagyobb forgalmú utcák bővebb öntö­zését, A köz vágóhíd újjáépítése. A közvágóhíd épitésekor, ozotött. 16 évvel senki sem gondolt a város olyan arányú fejlődésére, mint aminő a valóság­ban bekövetkezett. Akkor azt hitték, hogy a közvágóhíd legalább 50 évre ki fegja elégíteni a szükségletet. Ámde az idő rá­cáfolt erre a feltevésre s a hatóság egy ik legsürgősebb gondja a közvágóhíd újjá­építésé. A tanács elhatározta legközelebb, hogy az uj közvágóhíd tervét a temesvári köz­vág bhid tervezőjével elkészítteti a evégbői a a mérnöki hivataltól bekérte az átalakítási vázlattervet és költségvetést. Az építési költ­ségek fedezése céljából szükségessé vált a husvágási szabályrendelet módosítása is, mi­vel az uj vágóhídon fizetendő vágási és szemle dijakból kell fedezői a befektetés és fentartás költségét. A szabályrendeletet el is készítette, azonban a földművelésügyi mi­nisztertől kibocsátott uj szabályreadeleti minta szerint még némi módosítások szük­ségesek. Ezeket most készítik elő az állat­egészségügyi közegek. áf. Máriavölgyi viz ládán­ként 60 üveggel 4 korona a forrástelepen. A falu. Viharos jelenetek. — Saját tudósitónktól. — Bpest, julius 28. A képviselőház mai ülésén az obslruk ció lármás fegyverei kerültek sorra. Az el­éppen az ellentétbe volt Guignard. Szőke, hamvasképü, amerikaiban leberetvált arcú, lányos kinézésű volt. Csókolóztak, hogy megrövidítsék a várakozás idejét. — Ugyan, hol maradhat olyan sokáig az a Rochelois'? — türelmetlenkedett az asszony. — Csak nem fog a férjére rosszat mondani előttem, — szólt közbe Berlin, aki nagyon gavalléros érzésű volt. Újra esókoloztak nyitott ajtó mellett. Nem kellett meglepetéstől félniök, hisz a negyedik ós ötödik emelet között nem volt szőnyeg. A lépcsők jói ismert nyikor­gása zavarta meg őket. — Jön, — mondta az asszony ós kisietett, hogy fogadja. Nevettek egymásra. — „0“ is itt van, — kezdte az asz- szony, — meghívtam vacsorára. Az ura azonban nem hallgatott rá. Egy lélegzetre hadarta. —- Mindjárt itt lesz. Mindenáron be- mont a cukrászdába egy tortát venni. Tu­dod, ezt a nagyszerű meglepetést tarto­gattam számodra. Már tegnap voltam nála. „Mi történt veled ? — kérdeztem tőle. — Tudod, hogy lehetetlen nélküled élnünk.“ No, már jön is. Mi az? Nem sietsz eléje ? Az asszony hebegve, sápadtan bá­mult és félig hallotta, mikor az ura ren­delkezett : — Gyorsan harmadik terítéket az asztalra ... 3. Máriavölgyi ásványvi­zek legolcsóbbak, legjobbak. VÁROSI ÜGYEK­Vízvezeték, csatornázás. A vízvezetéki !<ulak készítésére nézve megtarlott versenytár nyalás eredményéhez képes! a városi tanács Bründl János vál lalkozóval a s/.erzödest megkötötte. Vállal­kozó a szerződés érteimében « kikészítés­hez legkésőbb augutztus hó 15 én köteles hozzáfogni. A csatornázásra vonatkozólag a fö d- mivelésügyi miniszter rendeleti utón érte­sítette a városi tanácsot, hogy a csatornák szennyvizét újabban feltalált módszerek szerint biológikus utón kevés költséggel ártalmatlanná lehet tenni s minden akadály nélkül fel lehet használni trágyázásra, vagy élő vízbe be lehet bocsátani egyszersmind kilátásba helyezte, hogy a jövő évi költ­ségvetés terhére állatni segélyt engedélyez az említett berendezésre. Városi tanács a rendeletet egyelőre közölte Zirka Elemér műszaki tanácsossal és Kovács István viz- és csatornamű igazgatóval. Egészségügyi intézkedések. A nagy forróság következtében a ka­pitányi hivatal szigorított intézkedéseket alkalmaz a gyümölcs és zöldségárusoklcal, valamint a hús és halárusokkal szemben. Ha ennek dacára is előfordulnának panaszra okot szolgáltató visszaélések, a kapitányi hivatal hirdetményi «ton felkéri a fogyasztó közönséget, hogy haladéktalanul tegyen jo- 1 öntést a kapitányi hivatalban minden egyes esetben. Az utcák öntözésére a tanács kellő fedezetet bocsátott t kapitányi hivatal ren­A pusztában álló magános fát tépi, zúzza a vihar, de ahol a fák erdővé tömö­rülnek, a tömeg ol almaban a csenevész egyén is biztonságot élvez. Az emberek év­ezredek óta ismerik a szervezkedésben meg­nyilvánuló hatalmas erőt, a társadalmak alakulásában is ez a törvény érvényesítette befolyását. — Tudományoyá azonban csak egy télszázad óta emelkedett. A szociális irók legalaposabban Marx, szándékozták meg az ember seget ezzel a tudománnyal s mert a gyakorlatúi átvitt elmélet óriási vívmá­nyokat szerzett a munkas-tár-adalomnak, a polgári társadalom is mihamar fölismerte nagy horderejét. Ma már mindenütt megkeresik és megtalálják egymás, az emberek, kiknek közös érdekeik vannak. Az aranyok mind­jobban megnövekedtek, a keretek kitágultak. A rokoneélokért szövetkezett egyének a rokonszervezerek között is .sietnek megal­kotni a kapcsolatot. Helyi erdekü egyesüle­tek országos hálózatba illeszkednek. Megnő a látásuk, az öntudatuk és megnő az erejük. A vesszőkéve meséjét évezredek óta ismerik az emberek, de csak egy félszázad óta követik. A legújabb országos szervezetet a magyarországi községek alakították meg. Tizenkétezer magyar községi Anyagi és kulturális érdekeik csaknem minden vona­lon azonosak. A panaszaik, a sérelmeik is közösek. A közigazgatási szervük pedig tel­jesen azonos. És ezek u községek mégis magukra hagyatva, elszigetelten állottak. Az ország lakosságának háromnegyed része községekben él. A mezőváros és falu kép- visefi az ország örök erőforrásait. A városi kultúra is a falu erejéből táplálkozik. És a falu mégis a kultúra áldásaiból alig élvez valamit s az állami gondosko­dásnak is mostoha gyermeke. A falu sündig csak áldoz. A fahl az a mesebeli tejeld to­Modem ruhafestós HéitáÍOT> Pál Cooámár Gyár főüzlet Kossuth L.-u. 10. bármely divatszinre uujlojuf iái OaaCaMl. FtfvéteU űztetek: Kazinezysit&a 17. Attlla-utea 2. Gyár fóüzlet Kossuth L. u. 10. a

Next

/
Thumbnails
Contents