Szamos, 1911. július (43. évfolyam, 147-172. szám)
1911-07-26 / 168. szám
2. oll*!. * M O . julius 26.) 163. szá' I Gallérok gőzmosása UAifájn* BA1 C»KÍmár Gyár fóüziet Kossuth L. u, 10. I Tükörfénnyeí hófehérre Uljuf fül OAgCiMl, Felviteli tMatPk: K37inc?v-t:+~-> 17. Attila utca ?. Elszigetelés SttSf ££* SS jótállással. /"i a \ mükőayár, tetőfedési és vasbeton vállalat. Iroda: Attila-utca 1|B. sz. alatt Ijra i es fViein Gyártelep : Teieky-utea 43 _______^ ____Telefon 242 te ndő kiveszi a gazdák kezéből ax any- nyir.i - amennyire intenzív gazdálkodás legszükségesebb eszközét: a pénzt. A jövőre sokkal kevesebb egér és sokkal kisebb szárazság is elvégzi az idei csapások át kos munkáját. Kétségbe kellene esnünk a jövőnk felől, ha nem állana előttünk egy speciálisan magvar vigasztaló raomeutum. Ö3Í természete az a magyarnak, hogy csak nagyszerű figve'meztetésekre reá- gál. Szomorúságukban nagyszerű memen- tók hozzák csak ki a sodrából, ha már nekiadta magát a munkának, csak nagyszerűt teremt. S egy csapásra hozza helyre az elmulasztottakat. Az évek hosszú során nagyszerűvé gyűlt apró hibákat. Iszonyú árvíznek kellett jönnie, hogy a t> spedő, faluszerü, elhanyagolt Szegedből máról-holnapra Magyarország legmodernebb városa legven Kecskemét sem tudott eddig zöldágra vergődni. Most azonban, a földrengés utá •, szinte biztos, hogy nagyváros lesz belőle. Talán Szatrnárral is igy lesz. Az idei csapások talán nagyszerű tettekre is serkenteni fogják gazdáinkat: megteremteni azt a modern magyar mező- gazdaságot, melynek egér, szárazság s egyéb csapások nem árthatnak meg. Hiszen uj eszmékre szükség nincs is. Csak utánozni keli a német, az osztrák, az angol s a többi modern gazdálkodást, ahol oly mesése:, tudják már korrigálni a természet aberrációit. Ott már a beteg mezőgazdaságra is alkalmazták a modern orvostudomány alapelvét: a preventiv gyógyítást, aminek egyszerű magyar fordítása ez: minden bajnak elejét kell venni. S éppen apropos-ra itt van a szatmári gazdasági kiállítás, melynek most már kettős erélylyel kell azon dolgoznia, hogy az okszerű, modern gazdálkodás mintáit megmutassa azoknak, akiknek van tetterejük az utánzásukra. S ha az idei esztendőnek ilyen áldásos következményei is lesznek, akkor nem kell sajnálnunk a 16 milliót. 1. Miért üdülünk Mária- völgyön ? A Bécsben székelő magyar fél- hivatalos Pol. Korr. ismét hosszabb közleményben foglalkozik a magyarországi politikai helyzettel s az obstrukcióról ezt mondja a többi közt: A kormány ezidő- szerint nem ól azokkal az eszközökkel, a melyeket parlamentárisán fölhasználhat s a melyek alkalmasak arra, hogy az ob- strukcióba a lólekzetet belefojtsák. Héder- váry gróf megingathatatlan hidegvórüsége átment pártja tagjaira s a Ház elnökségére is, a melyek az obstrukciót teljes egykedvűséggel szemlélik. A király a nép és a kópviselőház bizalmával maga mögött Hóderváry gróf hónapokig várhat, de hogy az obstrukció is ki tud-e ennyi ideig tartani, oly kérdés, mely már a jövő hónap elejére eldőlhet. 2. Mert Máriavölgy kedves, otthonias, olcsó. Vidéki előfizetők figyelmébe. Tisztelettel kérjük lapunk olvasói , hogy az előfizetési dijakat posta- fordultával beküldeni szíveskedjenek, mert a lap további küldését a kése- delmezöknek beszüntetjük. Koraiót-cipők Vujánál. A cimbalom ott állott az ablakmólyedós- ben, de húrjain már nem volt semmi vágyakozás. Sok, sok asszony járt a királyi palotában és mindannyian igy szóltak a királyhoz: — Felség, művészete tett rabbá. S a király egy darab ideig elhitte, pedig érezte, hogy cimbalma már nem szól úgy, mint egykor. Ami láng, vágyódás, forró, tüzes szerelem volt dalaiban egykor, az mind elszállott belőlük. Az asszonyok vitték el magukkal. Valamennyi azzal jött, hogy a szivét hozza, pedig csak a szivét akarta elvinni a szegény királynak s valamennyi a király nótáit dicsérte, pedig éppen a dalok lelkét lopkodta tőle. Szegény királynak már semmi tűz sem volt a halaiban, hangszere csak hurokból és fából állott, de lélek nem veil benne. Tudta már, hogy csalják, hogy csak gúnyolják. Egy darabig boldog volt ezzel is, hizelgett neki ez is, de mikor csendesen és nyugodtan gondolkozott a dolog felől, belátta, hogy mindig csalták, mindig lop ták s azzal saját érdekük tüzet élesztgették. Ekkor történt, hogy a király rnóg- egyszer boldog akar lenni. A palota előtt sétált. Hátratette a kezeit és fütyörészett. — Még egyszer, — gondolta, — még egyszer megpróbáljuk. A palota előtt a silbak feszeszen állt meg és szalutált. Odób egy öreg kertész nyirbálta a bokrokat.. Az öreg levette a kalapját és mélyen meghajtotta magát. — Hát te öreg, mit csinálsz ? — kérdezte a király. — Élek, felség. — Vau-e családod ? — Nincs más, csak egy leányom, hanem ez felér tiz családdal is. Szép, jó, egy kicsit szeles, de illik az a leánynak. A király mosolygott. — Szép ? — Nem dicsérem a magam lovát. Do meg ke 1 vallanom, hogy annál szebb leány nincs is ebben az országban. — Hogy hívják ? — Piroskának. A 40 éves királynak valami gondolata támadt és odahajolt a rózsák fölé. Leszakított egy rózsát és igy szólt: — Vidd haza, öreg. Tűzze a keblére. Az öreg hazavitte a rózsát, a leány azonban nem tűzte a keblére, hanem elhajította. — No leány, mondta az öreg, nagy baj lesz ebből. — Nem lesz, mondta a leány kacagva. — Van énnekem, aki rózsát hozzon, nem kell a királyé. Mikor a király meghallotta, hogy a leány nem tűzte ki a piros rózsát, nagyon megharagudott. Magához hivatta a leányt és hatalmát akarta éreztetni vele. Piroska nevetett. — Király ur — mondotta — ne is akarjon bántani engem. Nem szeretem én felségedet, nem is csókolhatom hát meg. — Akkor becsukatlak. Tiz katonával vitetlek, kövön fogsz hálni, víznél, kenyérnél nem kapsz egyebet. A leány sírt egy kicsit. A köténye sarkával törölgotte a szemét, de azért ráütött a király kezére, mikor az meg akarta csípni az arcát. —- Becsukatlak, becsukatlak — kiál tóttá a király haragosan és kikiáltott az őröknek. Az őrök aztán megkötözték a leány kézéi. Szegénykének csak annyi ideje volt, hogy odaszólt a királynak: — Nem király az már, kinek erőszakra van szüksége. Szegény felség, fel és alá járt a szobájában. Az ablakhoz lépett, aztán cimbalmát nézte. A szép fehér hurok rozsdásak voltak és egy nagy, vastag húr összezsugorodva feküdt rá a többire. A király letépte a hurt és egy darabig nézegette. Aztán végig nézett a park fái felett, a szökőkutakon, a szép, sima márvány- oszlopokon és nagyot sóhajtott. Odalent csend volt. A szép asszonyok mind eltűntek már. — Igaza volt — mondta magában a király. Csendesen felakasztotta a cimbalom húrját egy szegre s aztán a nyakára illesztette. Különleges csipkéits- Uúihmn« Dn\ Sfrahmán Gyár főüzlet: Kossuta L.-utca 10. lés, hűen minta után najuölISI Fai, űlüuíMí. Feívéteti üzletek: <3zinczy-u. 17. Attila-utca 2 □Q A nagy con tin ént ál Cirkusz Renlow ísüí Elsőrendű lovarda-vállalat ♦ 14 Attrakció 14. ♦ Saját zenekar. ♦ Villanyvilágítás ! Csütörtökön, julius 27-én -fpf pp- megnyitó előadás
