Szamos, 1911. július (43. évfolyam, 147-172. szám)

1911-07-23 / 166. szám

2. old«». SZAMOS (1911. július 23. »66. szám. Biber anyaggal. P o r c z e 11 á n (Fayance - csempék) lapok és ... ........faburkolások. Gá l és Klein mükőgyár, telőfedési és vasbeton vállalat. Iroda: Attila-utea 1B. sz. alatt. Gyártelep : Teleky-u. 43. -------------• -■ .....Telefon 242. Ä képviselőfjáz illess, — »Saját tudósítónktól. — Andrássy beszéde. Bpest, julius 22. Az obstrullók ma felfüggesztették azt az elvüket, hogy addig, amig a többség nem ad elégtételt a megsértett ellenzéknek, nem engedik tárgya ni a véderőjavaslatokat. Andrássynak kegyelmet adtak, az ő kedvé­ért elégtétel nélkül is belementek a véd- erőjavaslat tárgyalásába. Andrássy meg- tartha ta nagy beszédét. A déli órákban zsúfolt karzatok előtt, feszült figyelemmel hallgató padsorok kő* zepette mondta el Andrássy a véderő ja­vaslatok ellen intézett meglepően éles tá­madását. A hatvanhetes pártok körében meg­döbbenést keltettek Andrássay mai fejtege­tései. Főképpen a beszéd elején, amikor a német nyelv iránti gyűlöletnek a magyar nemzeti érzéssel való harmóniájára célzott, odáig ragadtatván magát, hogy a hadsereg harcképességét is kétségbe vonja Annál megdöbbentőbb volt ez a kiróhat ás, mert hiszen maga Andrássy a múltban (még nincs tíz esztendeje) egész ókesszóiásával vedeimezte a hadsereg mostani nyelvi be­rendezkedésének h dyességét. Furcsán hangzottak ezek a szav ik a kiegyezés egyik megteremtőjének fia és po­litikai örököse ajkúról, aki számos müvé­lázasabb, irtózik az élettől és egyre gyen­gébb. Az orvos érdeklődik, nem-e az isko­lában történt valami baja s midőn utána kutatnak, a tanítónőnek, hallva, hogy Marcel szinte megsemmisüitnek látszik valami fajdalom hatása alatt, hirtelen eszébe jut a tegnapi epizód. És másnap meglátogatja Marcelt. Mint egy jó tündér ül le az ágya mellé és nevetve, meleg hangon kérdezi : — Nos, mi baj? Meghűltél? Vagy a gyomrod rontottad el ? Nem tudtam mire vélni az elmaradásod . . . Marcel érzi, hogy újra szereti, elfelej­tette az ő rosszaságát, újra érdeklődik iránta, mint azelőtt. És finom kis arca felragyo­gott, de még mindig nyugtalan, valami még hiányzik ahoz, hogy a teljes abszo- luciót elnyerje — úgy érzi . . . A kisasszony mit sem vesz észre. Tovább cseveg . . . feljött meglátogatni kis barátját, de most már mennie kell sietve . . . Hanem elhozta Marcel egyik kis iskolatársát, azt itt hagyja, hogy együtt játszanak, ha szivesen fogadják. Lenn vár a ház előtt . . . Marcel mamája gyorsan felhívja a kis várakozót. Az pedig belép, kacagva gesztiku­lálva és Marcel karjaiba veti magát, olyan természetesen, mintha minderre nem is tanították volna be. Es s tanítónő mosolyogva szól vissza a küszöbről: — Aztán igyekezz Marcel mielőbb eljönni az iskolába . . . Nélküled nem tudom megfékezni ezt a kis ördögöt . . . Te majd csendre tanítod a te Mandolinit !... Leon Frapié. ben a ma vallott elveknek ellenkezőjét hir­deti. Volt még ezenkívül is számos ellent­mondás Andrássy beszédében. így például a választási eredmények jelentőségét egy lólekzet alatt kétféleképpen értékelte. Tisza választási bukását a nemzet megsemmisítő iteletenek vette, ellenben Hédervárv választási győzelméről azt mondta, hogy ez nem tekinihető a nemzet Ítéletének, mert hiszen tudjuk, hogyan csinálódnak a választások. Majd pedig azt hangsúlyozta, hogy tiz esztendővel ezelőtt is látta a véderő re­formálásának szükségét, most ellenben nem tartja sürgősnek a haderő kialakítását, mert az a mostani állapotban is valószínűleg harcképes. Különben nem mertünk volna belemenni Bosznia annexiójábu és Vilmos császár nem állott volna oly szilárdan mellénk. . Különösen rossz benyomást tett, ami­kor Andrássy azzal apostrofalta a kormányt, van-e a miniszterek közt valaki, aki biztatni meri Béc et, hogyha ez a véderőjavaslat el lesz intézve, M gyarországon a katonai kér­désekhez fűződő nemzeti aspiraúok örökre el fognak nómulni. Ez a gyanúsításba bur­kolt, fenyegetés és az. hogy az obstrukciót nem csak hogy el r,em Ítélte, da közvetve beszédének egész hangjával feltüzelte, adják meg Andrássy mai fellépésének sajnálni való jellegéi. Politikailag G'. a beszéd mé­lyebb nyomokat nőm fog hagyni. 2. Mert Máriavölgy ked­ves, otthonias, olcsó. Kovaót-eipők: VujánáL Földrengés és városépítés. (K. L.) A napokban történt végzetes katasztrófa, mely az egyik legvirágzóbb magyar várost, Kecskemétet tette tönkre s mely milliókat kitevő károkat okozott, aktuálissá teszi a kérdést: általános biz­tonsági szempontból és az ismétlődő föld­rengésekre való tekintettel hogyan történ­jék a városok építése és hogyan védekez­zünk a földrengés ellen? Régen megálla­pított követelménye a helyes városrende­zési és városfejlesztési programmnak, hogy a városok építése a város közeli és távoli jövőjét, fejlődését figyelembevevő, előre megállapított városterv szerint történjék. A várostervek mindenkor arra irányultak, hogy e város terjeszkedésére szolgáló te­rületek a beépítés számára előkészíttesse­nek és pedig oly módon, hogy a városi lakosság minden rétege célszerű, kellemes és egészséges s gazdaságilag is megfelelő lakáshoz jusson. Továbbá, hogy úgy a köz, mint a magánépítő tevékenység szá­mára kellő alkalom s beépítésre elegendő terület biztosíttassák és ezzel kapcsolat­ban a növekedő forgalmi igények is ki- elégittessenek. Minden városópitkezósi és város- rendezési terv alapelve, hogy a városok kialakulása tervszerűséggel intéztessók és pedig a gyakorlati szükséglet kielégítése szempontjából egyrészről, a biztonsági s a művészi követelmények figyelembevételé­vel másrészről. A városépítések biztonsági követelményeit illetőleg egész napjainkig rendkívüli körülményekkel nem igen vetett számot a városépítés fejlődő tudománya. Legalább is erre nem fektetett oly nagy súlyt, mint lehetett ős kellett volna. Az 1880-as években történt ischiai és san remói földrengések s általában a dólolaszországi földrengések után a lako­sok csak olyan módon építették fel házaikat, mint előbb és a középületek építését ille­tőleg sem történt semmi különösebb, a földrengések ellen irányuló tervszerű vé­dekezés az építkezéseknél. Mindazonáltal a városépítés tudománya foglalkozott már e kérdéssel. Csak természetes, hogy nem alakulhatott ki egységes, megállapodott vélemény a tekintetben, hogy mi volna a legcélravezetőbb építkezési eljárás a föld­rengések ellen. Japánban, hol gyakoriabbak a földrengések, az egyetemen földrengés­tani tanfolyamok vannak s mozgó felületen mesterségesen előidézett földrengésekkel próbálták ki, milyen alakú építmények, falak állanak legjobban ellen a föld meg­ingásának. Az itt nyert tapasztalatok szerint a földrengés iránya a legfontosabb tényező, melyet figyelembe kell venni, ha az építkezésnél a földrengés ellen véde­kezni akarunk. Erre nézve tudni feli, hogy a földrengések iránya két seizmatikus zóna, melyek közül az egyik az Andes hegyektől Mexikón és Észak-Amerika nyugoti részén keresztül Indiáig terjed. A másik seizmikus zóna pedig körülbelül a 40-ik szélességi fokon keresztül övezi a földet. Ezen irányokban nem volna szabad főfalakat építeni és a vasgerendákat nem volna szabad ezekben az irányokban el­helyezni. Azonban úgy a középületek épí­tésénél, mint a magánházakénál mi nem fektetünk különösebb súlyt arra, hogy a főfal ne essék a földrengés seizmatikus zónájába s hogy a főfal hová essék, mi­lyen irányba, azt nem az esetleges föld­rengésre való tekintettel határozzuk meg, hanem egészen más szempontok szerint, így azt az elvi megállapodást egyáltalában nem használhatjuk fel gyakorlatilag a vá­rosi építkezéseknél. Németország városépítési és város­rendezési szakértői szintén foglalkoztak ezzel a kérdéssel és arra az eredményre jutottak, hogy földrengések ellen nincs más védekezés, mint a vasbeton építkezés és pedig a szó teljes értelmében vasbeton alkalmazása mindenütt, az egész épületen és minden épületben. Ámde az ilyen épít­kezés oly költséges, oly nagy anyag- és területpazarlással jár, hogy legtöbb helyen ki sem vihető. Olaszország építő szakértői ellentétben ezzel az elvvel, barakszerü lakó­házak építését tartják előnyösnek s föld­rengés járta vidékeken bambusznád és papirosanyagból való építkezést javasolnak. A japánok alul széles, felfelé keskenyedö pagoda-épitmónyeket tartanak legjobbak­nak s a Japánban történt földrengések ezen álláspont helyességét ott igazolták is. Mindezen megállapításokat mi gyakorlati­lag nem nagyon fordíthatjuk hasznunkra és javunkra. Sem barakópitési, sem bam­busznád és papíranyagokból való építési rendszereket el nem fogadhatunk; ko­8S3ES3 Debreczen látványossága kÍPály6 Vidékiek találkozó helfe az Elsötakarékpóiutár pal »tájában étterme és sörcsarnoka. Elsőrendű konyha és italok.

Next

/
Thumbnails
Contents