Szamos, 1911. július (43. évfolyam, 147-172. szám)

1911-07-16 / 160. szám

1911. juiius 16.) 160. szám. SZAMOS 5. oldal. A közönség felháborodott azon a bot­rányos készületlenség és gyakorlatlanságon, melyet a tűzoltók a tűz lokolizálásánál ki­fejtettek, de a rendőrség intézkedése való­sággal felháborító volt. Sem a tűzoltók, sem pedig a rendörök figyelmébe sem vették Demidor Ignác kapi­tány utasításait, sőt, hogy menthetetlen el­járásukat megkoszorúzzák, a tűz ideje alatt engedélyt adtak egy szénás szekérnek a szomszéd házba való bemenetelére is. A felháborító állapotok orvoslása vé­gett a főispán Demidor Ignác rendőrkapi­tány és tűzoltóparancsnok ellen a fegyelmi eljárási elrendelte s a vizsgálat foganatosí­tásával vármegyei alispánt megbízta. BRAUN MÓR, rézműves Hidköz 1. Aiapittatott 1854. Készít vízvezetékeket, fürdőszoba berende­zést, nyomó és szívó kutakat felszerel és javít. — Nagy raktárt tart pálinka, mosó- üstök, permetezők és azok szerkezeteiből. A fékező mat verekedés lett. Egy Ruszinkó István nevű legény nekiment Kozma Istvánnak, aki leteperte. Ruszinkó István Miklós nevű bátyja látva, hogy öccse bajban van, segít­ségére sietett és egy kezeügyőben levő kalapácscsal Kozma Istvánt néhányszor úgy fejbevágta, hogy ez eszméletlenül eset ösz- sze. A verekedés most már általánossá vált. A verekedők szétválasztására megjelent községi bírót szintén megverték. A csata egészen a csatázó felek végkimerüléséig tar­tott. A verekedés színterén Kozmán kívül többen maradtak még súlyosan sebesülten, igy Béni József és Tod Demeter. A Kuszinkó testvéreket letartóztatták. Lakás változtatás. Fogorvosi műtermem és lakásom RAkóczy-utca 7. sz. alatt van (a rét. egyház háza emeletén, a láncos templom mellet.) Fogorvosi tudományom — mint 29 óv óta — most is a nagy- közönség rendelkezésére áll. Szatmár, 1911. május 1. Albisi Bakesy Domokos orvos — fogorvos. szerencsétlensége. Baleset váltóállítás közben. Súlyos szerencsétlenség érte Kovács Lajos vonatfékezőt. Napokkal ezelőtt egy tehervonattal indult el Debrecenben, amely­nek kisórőszemélyzetóhez volt beosztva. A vpnat Julius 11-ikón, kedden éjjel érkezett Ábrány állomására, ahol hosszabb ideig tolatott, Kovács Lajos kapcsolta le a mozdonyt és a kalauzkocsit, amelyet egy másik vágányra akart irányítani. Ezért aztán a váltóhoz sietett s ezt el akarta váltani. Ámde a jobb lába vóletenül a két sin keresztezésébe szorult s az erős szoroltságban kificamodott. Kovács Lajos nagy nehezen tudta csak magát kiszabadí­tani a sínek közöl. Akkor mindjárt hevesebb fájdalmakat nem érzett s igy tovább foly­tatta a szolgálatot. A minap szolgálatba kellett mennie s ott aztán hirtelen rosszul lett. Irtózatos kí­nokról panaszkodott. A legközelebbi vonat­tal bevitték Debrecenbe s itt a közkórházban helyezték el ápolás végeit. Állapota nagyon komoly. Lehet, hogy a baleset közben belső sérüléseket is szen­vedett. Menyasszonyi kelengyék főzőedények, képkeretek, kész ablakok, ép«««',. Hjbás tükrök újból foncsorozása legolcsóbban szerez­hető be .....— - - --— Gy öry Károly üvegkereskedésében. Dolgozik a pálinka. Aratási ünnep után. Járrny András nagydobosi földbirtokos, régi jó magyar szokás szerint, az aratási munkálatok végeztével aratóit vendégül látta házánál. A lakománál az aratók bő­ven részesültek mindenféle földi jókban, iddogáltak is, még pedig sokat, de nem eleget. Legalább igy tartotta ezt Bartha József, aki mindenáron újabb italra vágyott. Tett is szert egy nehány üveg pálinkára, ezt aztán elfogyaszt? ni pár cimborájával Bartha udvarára mentek. Itten az italtól aztán csakhamar vógképen berúgtak s el­kezdtek, mint ezt már ily alkalmakkor szo­kás, virtusksdni. A virtuskodásból csakha­Juiius 16.-Legsz. M. Milyen idő várható ? A meteorológiai int. jelentése A hőség csökkenésével helyenkint, főleg keleten zivataros esők. Sürgönyprognózis: sok he­lyütt csapadék, zivatarok, keleten hűvösebb. Déli hőmérséklet 25'8 Celsius. Esküvő. Hadd szólljon! mondta egy sek- reslyósforma ember s az orgona elkezdett mélán búgni. A szárnyas ajtó kitárult s tódult befele a násznép. Elhelyezkedtek, selymek suhogása, iz­gatott suttogás, majd néma csend, amely­ben szinte hallja az ember saját cinikus szivének dobogását és kezdetét veszi a pap beszéde. Én nem hallom, biztosan tudom úgyis szépen szól. Csak egyes szavak ütik meg a füle­met : asszony, kövesd az urad, engedel­meskedj néki, mint engedelmeskedsz az isteni parancsnak. Ez azonban, azt hiszem, nem fontos a férfiúnak. Elég az, ha érzi, hogy nincs magában. Hozzá, egyedül csak hozzá tar­tozik valaki, egy szerető lény, egy asszony. Milyen őrzés lehet ez. Az idegenek közt, a hideg világban arra gondolni, hogy mel lette áll valaki, hogy valaki azt Ígéri, el nem hagyj# sem rosszban, sem jóban, hogy azt mondja : szeretem . . , Valakinek a sötét és szomorú őszi délutánokon meg lehet fogni a kezét és csöndben, hangtalan beszélhet valakivel a szemével. És lesz társa az élet viharjaiban. Egy élő lény, aki csak érte, egyedül az ő számára van. Szeretném azt a sok érzést és gon­dolatot, amit létrehozott bennem Ambrózy József és Losonczy Gizi esküvője, mind ide Írni. De nem lehet, hisz én most riportra vagyok kiküldve, nékem, aki fnost — hisz oly ritkán van hangulat és alkalom — szenti­mentális és idealista szeretnék lenni, a ri­porter fürge ónjával föl kell jegyeznem az ott voltak disze3 gárdáját. Ez sem utolsó mulatság, mert az iró gondolatban újra végig élvezheti azt a grandiózus képet, amelyet a felvonulás nyújtóit. Jelen voltak mindazok, akik társadalmi életünkben szá­mot tesznek. Névsorukat itt adjuk a bevonu­lás sorrendjében. Vajay Károly és neje, Keresztes Gábor és neje, Farkas Antal és neje, Farkas Sán­dor és neje, Farkas Gábor ős neje, Ambrózy Sándor és neje, Farkas Ida, dr. Biky An­dor, Farkas Gabi, ifj. Vajay Károly, Med- veczky Klári, Ambrózy Jóska, Balogh Etu, Bene Sándor, Uray Géza, Erdős Tivadar és neje, Medveczkyné, Kegyes István és az örömszülők. Hamarjában ezeket jegyeztem fel. Iga­zán nem tehetek róla ha — ami valószínű — nem tudok híven beszámolni olvasóink­nak és kihagytam valakit. Tulajdonítsák annak, hogy jegyezni és ágaskodni egyszer­re nem lehet. Már pedig akkor, ha folyton jegyez, nem látott volna semmit a riporter, aki végre is ember, s mint ilyen fölöttébb ki­váncsi. B. I. A kánikula ellen. Ilyenkor, a melegebb időszak beálltá­val, sokat szenvedünk a hőségtől. A nyár kezdete óta földünk a Nap felé fordul. A nap hősugarai nagy erővel tűznek le a földre és ez okozza a meleget. Már a régi népek az ókorban sokat szenvedtek a nyár heve folytán és különböző módokon igye­keztek a hőséget elviselhetetlennéltenni. Napjainkban W. J. Falsename amerikai tudós kisórletezett sokat e téren. Tapasz­talatait vaskos kötetbe gyűjtve adta ki nemrégiben az Ohió földrajzi társaság meg­bízásából. Könyvének különösen érdekes részei azok, amelyekben arról szól az amerikai tudós, hogy melyek a nyári hő­ség ellen való védekezés főbb pontjai. Falsename a következőket mondja: 1. Tapasztalati tény, hogy az emberi test szerkezete nem veri vissza a hősuga­rakat. Az erős melegben számos hősugár koncentrálódik az ember belsejébe. Ezért ajánlatos p. o. meleg vizet, vagy más me­leg folyadékokat inni, mert ezek a gyo­mor hőmérsékletét már eleve befolyásolják és a hősugarakat nem engedik érvénye­sülni. 2. Mivel a test szerkezetileg úgy van megalkotva, hogy a hősugarakat nem veri vissza, alkalmas visszaverő készülékről kell gondoskodni. Hosszas kísérletek be­igazolták, hogy a gyapjú nagy hőellenálló képességgel bir. Akinek tehát melege van, jól teszi, ha Jaeger-inget hord, mert ez gyapjúból készült. 3. Sokáig tartotta magát az a laikus hit, hogy a nyáron világos ruhát kell hor­dani, mart a világos szín visszaveri a fényt, a sötét elnyeli a hősugarakat. Falsename azon­ban egy hosszú fejezetben kifejti e felfogás tarthatatlanságát a tudomány szempontjá­ból. Ha ugyanis a világos ruha visszaveri a hősugarakat, ezáltal kótszerannyi hősu­gár végez hullámrezgóseket a légkörben s igy kétsrer akkora hőség áll elő. Mig ez­zel szemben a fekete ruha elnyeli és igy ártalmatlanná teszi a hősugarakat. Aján­latos tehát fekete ruhát hordani a káni­kulában. 4. A természettudomány rég meg­állapított törvénye, amit legmeggyőzőbben a nagy Boyle-Mariotte fejtett ki, hogy a hasonnemüek taszítják egymást. Ha a nyári meleg hónapok folyamán szobáinkban tü­zet rakunk, úgy e tüzből és a napból ki­induló hásonnemü sugarak kölcsönösen taszítani fogják egymást. A taszítási sik tengelyén kell tartózkodnunk, akkor a ha-

Next

/
Thumbnails
Contents