Szamos, 1911. július (43. évfolyam, 147-172. szám)

1911-07-16 / 160. szám

2. oldal. SZAMOS 0911. julius 16. 160. szám. Gallérok gőzmosása I Tükcrfénnyel hófehérre Hajlijer Pál Szalmái n Gyár föüzlet Kossuth L.-u. 10. • Felvételi üzletek: Kazinczy-utc? 17. Atti!a-utca 2 Bá Gál ró 1 és 1 í 1 f t éA Alajos-féle poltári keramikai és agyagáruk (porcellán, agyag- Llcll d Ltd CSerép és bányatermékek agyagcsövek) kizárólagos képviselete mükőgyár, tetőfedési és vasbeton vállalat. Iroda: Attila-utea tB. sz. alatt ükitíill Gyártelep : Teleky-utca 43 ___.......................................i_..Telefon 242 odakölcsönözték erre a célra. Sőt váltig többet akartak adni, mint amennyit kértek. De - hogy a tejfel, — meg zöldség­sori pletykák után a közönség jobban legyen e gyárvállalat múltjáról tájékozva, én fogom elmondani a múlt történetét vázlatosan. Most harmadéve néhány úriember nagy ambícióval, kevés hozzáértéssel és százezer koronával megalapította váro­sunkban a „Magyar szaru- és csontáru- gvár r.-t.“-ot. Maga az igazgató is — dacára praktikus mivoltának — keveset értett e speciális gyárüzemhez ; hiszen még ma is ez az első ilynemű gyár Magyaror­szágon ! A munkásokat külföldről kellet hozni s megismerni ezt, hogy mennyire tud visszaélni egy egyszerű munkás az olyan gazdával, ki még nem ismeri e'éggé a gazdálkodás fortélyait.. Ennek szomorú következménye volt az, hogy a drága pénzen inportált drága munkaerőt nagy végkielégítéssel, sűrű egymásutánban kel­lett nem elbocsátani, hanem hogy több kárt ne csináljon : azonnal elküldeni. A nyersanyag beszerzése is kezdet­ben óriási nehézséget okozott. Ki hinné azt, hogy a hires magyar marhának szarva sokkal drágább itt, rr int a dél- amerikai? És fésügyártásra kevésbé al­kalmas a magyar áruanyag, mint amaz. A magyar szarv hosszabb, rugalmasabb, de keskenyebb, mint a prairiek szabadon felnőtt állataié s ezért a mű-halcsont gyártásra elsőrendű s erre a .cé.ra drá­gán vásárolja a külföld. Ismerjük a magyar közönséget s elhihetjük, hogy mby nehéz volt a honi gyártmányt bevezetni! Ennyi akadály, ennyi nehézség sok lelkesedést vitt a sírba, sok osztalék reményt tört le, mert a tandijat meg kellett fizetni s a magyar ember ha tanul, a maga kárán tanul s az amúgy is kicsi alaptőkéből negyven­ezer korona tandíjat kellett leróni! Nagy összeg! De ha ennek az árán okosabbak lettünk, akkor a szerzett tudás megéri ezt az árát! Ma már a három jól fizetett kül­földi vezető munkáson kivül csupa hely­beli, jól begyakorolt munkás — jobbára nőraunkés — van a kalmazva s igy nagyobb is lesz a munkások állandósága. A gyárüzem jövedelmezősége nagy­mértékben lesz fokozva az által, hogy az eddig hulladékként eladott szaru­hegyet pipaosutorinak és gombnak fog­ják felhasználni. A magyar anyagból pedig halcsontot fognak készíteni. Csu­pán e kétféle cikkért évenként Magyar- országba 5 millió korona értékű áru jött be eddig külföldről. A debreezeni ipar- és kereskedelmi kamara lelkes titkára felismerte e válla­lat íonto-ságát és lelkére kötötte.a pol­gármester urnák a legmesszebbmenő támogatást. A kormány 25000 korona értékű ingyen gépet adott s ha a halcsont és Igaz, a kritika, ha ingyen olvasol M, hiva­talból dicsérni fog, de ha megtudják, hogy pénzt vagy más értéket fogadtál el, irga­lom nélkül igazságos lesz. Arra figyelmeztetlek, ha mindezek dacára is elkövetnéd a felolvasást, egy pillanatra se nézzél fel a papirosról, mert akkor véged van, s ha másodszor kitap­solnának, a világért meg ne jelenj, mert a második taps kétségkívül a primadonná­nak szól. Legjobb lenne, ha úgy tudnál az ér­zések kurjáin játszani, hogy a t. hölgyeid és t. uraid végül ne tudjanak eligazodni azon, tulajdonképpen tréfás vagy-é vagy szomorú, elmós-e, vagy szamár, szerelmes-e vagy csak szeretnél az lenni, ezek mind komoly, megszívlelendő tanácsok; szóval, semmit se mondani- és mindent sejteni, mint ahogy az okos leányok bolonditják a szerelemre vágyó fiesurokat. Most pedig itt a bomba a mellékelt levél képében, amelyet 22 évvel ezelőtt fel­olvasásom előtt kaptam az első számú ideálomtól. Megjósolom, te is igy fogsz járni és mit érsz vele, ha a jelenlevő t. hölgyeim meg is kedvelnek, az az egy (felteszem hogy van) elfog hagyni, mint- ahogy engem elhagyott. íme a levele: Kedves barátom! Úgy értesültem, hogy az ón tudtom nélkül felolvasásra készül! Hogy kardoskodott! Pedig látja, maga se külömbb a többinél. Az igazat meg­vallva, egy kis sympatkiát, semmi egyebet, éreztem eddig iránta, sajnáltam, mert azt hittem, öntudatlanul átadta magát egy reá kellemes érzésnek. Ej, mit kerülgessem, úgy láttam, egy rajongó idealista, telve nemes érzéssel s ez érzésből fakadó hevü­lettel tettre, küzdelemre kész vágygyal, miut ahogy egy igazi szerelmeshez méltó, de most már tisztában vagyok Önnel és minden habozás nélkül kijelentem, amin eddig rajongását sejtve mégis gondolkoz­tam olykor, hogy én magát nem szeretem, reám nem számiihat, mert egy oly an fér­fiúnak nem hiszek, aki az egész vil ág előtt feltárja gondolatait, amelyek — ha igazán szeretne — csakis engem illetnének meg. g*mbgyártás be lesz vezetve, úgy 25—30a/„ refactiát igér A városunk törvény hatósága is megtette a magáét, midőn az építendő gyár és munkáslakások elhelyezésére a vasút mentén 3 hold főidet adott és évenként 2000 kor. villamos áramot és az áram díjtalan kivezetését. Eddig — mig a gyárvállalat magán hordta a gyermekbetegség nyomait — nem mert és nem akart sem a városhoz, sem a közönséghez fordulni támogatás­ért. Most azonban midőn a gyártmányai iránt akkora a kereslet, hogy fokozott munkaerővel is alig képes a megrende­léseket kielégíteni, a szakértők nyilatko­zata után, a turini világkiállítás dicső­ségében s a felsorolt állami és városi hozzájárulások birtokában: önérzettel és öntudattal kér nem alamizsnát, hanem jóakaró támogatást egy úttörő, a kezdet nehézségeivel diadalmasan megküzdött iparvállalat számára ! Nem is ő kéri, de a polgármester; ki át van hatva a városnak érdekében fekvő intézmények létesítésétől s ki meg van győződve e vállalat fényes jövőjéről. A tisztán pénzintézetek képviselői­ből állott értekezlet 150—200,000 ko­ronában vélte megállapitandónak az alap­tőkét 1 ugyanannyi összegben az elsőbb­ségi részvénytőkét, melyből minden inté­zet ki fogja venni a maga részét. Úgy azonban, hogy azt 8 napon belül min­den intézet a maga igazgatóságában előterjeszti s akkor újabb ülésben meg­fognak állapittatni a részletek is. Ez azért sürgős, mert még ez évben kellene az építkezést megkezdeni. Ha, az érdeklődés nagyobb mértékű leend, úgy már most tervbe volna veendő egy spodium: (csontszén) és envvgvár létesítése, mely egy maga 700 vaggon forgalmat jelentene. Hiszem, hogy nemcsak a pénzinté­zetek, a kiktől elsősorban megvárható a helyi ipar támogatása és pártolása; de a nagyközönség is, mely szivén kell, hogy hordja a város és ország érdekeit kellő mértékben részt fog venni a rész­vényjegyzésében, mely pár év múlva már meg fogja hozni a tisztességes hasznot! Szatmár-Németi, 1911. julius 14. Thurner Albert. Olcsó cipők Vujánál. Különleges csipkéit s- 1 lés, hűen minta után Háitaíer Pá 1 Gyár fő üzlet: Kossuth L.-utca 10. L, ü£díflllal. Felvételi üzletek: Kazinczy-u. !17. Attila-utca 2 DUDÁS ISTVÁN ÉPÜIxET- ÉS BUTORASZTAIxOS SZATMÁR. BÄNYAI-ÜT 18- sz. Készít minden e szakmába vágó épület- és butormunkát a mai kor igényeinek teljesen megfelelően. Tervvel és költségvetéssel szolgál

Next

/
Thumbnails
Contents