Szamos, 1911. június (43. évfolyam, 124-146. szám)

1911-06-11 / 132. szám

XLIII. évfolyam. Szatmár, 19H. junius hó 11., vasárnap. 132. szám. Előfizetési dlj : Helyben: 1 évre 12 K. Vj évre 6 K,l/« évre ir„ Vidékre:.. .. 16 ,. ., 6............ 4„ Egy szám ára 4 fiitér. Iksrat 1 K .. 1*30 fa^erKr»^ztoség éó í^douivata.. íL' .«czi-k»<ozw s', am »: Teieío;is_j«.: .J7. Mindennemű cnj&l. Szabni. r\ lap kiació.uvatatóban fizeteiKtSk. kftrdotések: | 1 xp4az> etés ncliott. a w.ja'jtényoaabb árban UMI­Í U ^íek. — aprébiréeté»ok kötött mind® soó 4 *6r. MyWtér bora 20 fillér. A haza minden előtt. Szatmár, 1911. junius. A kultusz miniszteri tárca felett való vita vége felé közeleg. Annak befejezé­sével elsimulnak lassanként az ellentétek, amelyek ennek a vitának keretében ki- éUsedtek. Tárgyalásra közvetlenül fog ezután következni a véderő reformra vonatkozó törvényjavaslat, amelynek előleges bírá­latát a vé'ierő bizottság ennek a hónap­nak 7-ik napján már megkezdette A véderő reform tárgyalásának eme sorrendjével az ellenzék megelégedve nincs, mert az ellenzék elébbvalónak tartja a választói jogra vonatkozó tör­vény javaslat előterjesztését és tárgya­lását, mint a véderő reformra vonat­kozóét. Ez a véderő reform teliát most az a veres posztó, amely az ellenzéknek elfogult részét szilaj offenzivába kergeti és megkongattatja általa a repedt faze­kat, hogy ennek hangja általánosan vészt hirdessen és riadalmat támasszon. A jó és értelmes magyar azoban eme kongatásra már nem hederit, mert az álpróféták hitegetésében számtalanszor csalatkozott és jobbnak látja a saját magyar királyi józan esze után haladni előre. Ami illeti a véderőreform elsőségét, minden jó magyar ember azt hiszi, hogy abból, ha a véderőreform kérdésének tárgyalására eléb kerül a sof. mint a választójog reformkérdésére*, a nemzetre semmi hátrány nem hárul, sőt ennek nagy hasznára válik, mert a dolog ter­mészete magával hozza, hogy eléb való a haza védelmi erejének fejlesztése, mint bármely egyéb kérdés felett tanácskozni. E*t Kimen Héderyáry Kán ily miniszter- elnök a véderő-bizottságnak junius 7 iki ülésében is már kijelentette, amely kije­lentés a nyugodt és hazafias felfogásnak teljesen megfelel. Ezzel a felfogással szemben az el­lenzéknek az a megjegyzése, hogy nem vagyunk most ellenség által megtáraidva, úgy mint három óv előtt voltunk: nem fedi egészen a valót, mert az a nyug­talanság, amely a Balkánon napjainkban folytonosan forr, az albán lázadás, amely tüzes csóváit már eldobta, ezzel kapcso­latban Ricciossi Garibaldi olasz tábornok-’ nak közelebbről állitólag tett ama nyilat­kozata, hogy négyezer olasz készen áll arra, hogy Albániába bevonuljon : a leg­nagyobb izgalomban tartja az érdekelt szomszéd népeket és nem tudható, hogy máról holnapra minő meglepetésben le­het nekünk is részünk. Ilyen körülmények között mi sem hunyhatunk szemet és bármiben eshető­ségre elkésve kell lennünk, mert nem lehetetlen, hegy ama tűz lángja a szom* szódból átcsap. Arra való tekintettel tehát, hogy attól a tűztől hazánkat megóvjuk,, helyén való, hogy a véderő reformot, mint a: haza védelmére vonatkozó intézkedést; minden egyéb kérdésnél előbb juttas-' suk dűlőre. Erre vonatkozóan az ellenzéknek az a felfogása, hogy mi a fegyveres meg- támadtatás ellen eléggé védve vagyunk, , helytelen és inkább a tetszelgés színeze­tét mutatja, mint sem a valót, mert a haza védelmét alaposan és sikeresen csak egy kellően szervezett hadsereg biztosit- • hatja, amely szervezést pedig ezúttal a vóderőr^form törvényjavaslat tűzte ki Szabados Ede. Irta Staudner Gyula. (Folytatás és rége.) Ebben a gyűjteményben Szabados az 1865 ben Franciaországban alakult u. n. Parnassienek költői iskolájának legkiválóbb tagjaitól fordított (Leconte de Lisle, Sully Prudhomme stb.) a feladat nem volt kön­nyű a Parnassienek számitó műgonddal készült, formai szépségekben s finom ár­nyalatokban gazdag költeményeinek fordí­tása kemény próbára teszik a fordító tehet­ségét. A kritika sok erőtelen, halvány, magyartalan s az eredetit félreértő fordítá­sok miatt nem a legnagyobb elismerés hangján emlékezett meg erről az Antholo- giáról. De Szabadost azok között említik, akiknek van tehetségük s művészi készsé­gük arra, hogy a modern francia lira ter­mékeit féltő gonddal s az eredeti jellemző sajátságaival ültessék át. A műfordításról szigorú elveket vall. A fordítás az eredeti közvetlenségével s friss benyomásával hasson. A fordítás is, mint az eredeti köl­temény, egy hangulat szülötte. Ez a felfogás megóvta az önkényes beleköltóstől, a szolgai hűségre való törek­véstől s a hangulat egységének megron­tásától. Nem tartozik az erőszakos műfor­dítók közé. Az eredeti változatos s való­sággal zenei versformáit mindvégig meg­tartja. A Leconte de Lislevel és Sully Prud- hommeval való foglalkozás jó iskola volt eredeti költői egyéniségének megizmosodá­sára a esztétikai felfogásának kialakulá­sára. Önálló verskötettel nem lépett ugyan még a nagyközönség elé, de a folyóiratok­ban s különösen a Vasárnapi Újságban megjelent költeményeiből megrajzolhatjuk vázlatosan költői arcképét. Eredeti költe­ményei eredeti tehetség bélyegét viselik magukon. Finom érzésű lírai lélek szól ezekből hozzánk. Költői fejlődésének első »zakaszában a romantikus szerelmi lira művelője. Délibáb c. szerelmi versciklusával di­jat nyert a Kölcsey-körben (1896.) De mindinkább eltávolodott ettől az iránytól s a Parnassienek követője lesz. E költe­ményeiben nem annyira az érzések, mint inkább a refleksziók költője. Nem az ér­zés hevével, hanem a gondolat színével' keresi a költői hatást. S ahol a tiszta lira hangjait üti is meg, azokban is kevés a személyi vonás. Refleksziói azonban nem mindennapiak s mintegy átszűri őket érze­lemvilágán. A gazdátlan szolga c. költe­ményében pl. amelynek motivumául fia halála szolgált, a testet a lélek hű szolgá­jának mondja, de „jaj! ha őt még életé­ben gazdája cserben hagyja“. Az „Antik dalok* c. ciklus egyikében arról szól, hogy küzdelem nélkül nincs üdv. Költői felfo­gás módjára igen jellegzetes A régi zon­gora s Túl a földön c. költeménye. A szoba elrejtett zugában álló zongora mint­egy szimbóluma annak, hogy : „a múlt édes melódiája zokog a jelenkor léhaságába.“ A .Túl a földön“ hatalmas szárnya- lásu költemény, melynek rapszodikus for­mája igen szépen érzókiti meg a repülő ember izgatott s bizonytalan lelki állapo­tát. Van érzéke az ódái hang iránt, ami nem éppen gyakori az újabb magyar köl­tői nemzedékben. A kassai Kazinczy-kör- ben dijat nyert Kazinczy ódájával. A nagy­károlyi Kölcsey-kör dijjal tüntette ki Révai ódáját. (1901). Igen szép a millóni­nagyválasztéku cipőraktárát ajánljuk a t. vevő­közönségnek, mint legolcsóbb bevásárlási forrást Közvetlen a „Pannónia** mellett. Szatmár és vidéke legnagyobb eipőraktára. MEGÉRKEZTEK a tavaszi és nyári idényre megrendelt valódi schevraux és box bőrből készült legújabb divatu fekete úri-, női- és gyermek-cipők. barna

Next

/
Thumbnails
Contents