Szamos, 1911. június (43. évfolyam, 124-146. szám)
1911-06-11 / 132. szám
XLIII. évfolyam. Szatmár, 19H. junius hó 11., vasárnap. 132. szám. Előfizetési dlj : Helyben: 1 évre 12 K. Vj évre 6 K,l/« évre ir„ Vidékre:.. .. 16 ,. ., 6............ 4„ Egy szám ára 4 fiitér. Iksrat 1 K .. 1*30 fa^erKr»^ztoség éó í^douivata.. íL' .«czi-k»<ozw s', am »: Teieío;is_j«.: .J7. Mindennemű cnj&l. Szabni. r\ lap kiació.uvatatóban fizeteiKtSk. kftrdotések: | 1 xp4az> etés ncliott. a w.ja'jtényoaabb árban UMIÍ U ^íek. — aprébiréeté»ok kötött mind® soó 4 *6r. MyWtér bora 20 fillér. A haza minden előtt. Szatmár, 1911. junius. A kultusz miniszteri tárca felett való vita vége felé közeleg. Annak befejezésével elsimulnak lassanként az ellentétek, amelyek ennek a vitának keretében ki- éUsedtek. Tárgyalásra közvetlenül fog ezután következni a véderő reformra vonatkozó törvényjavaslat, amelynek előleges bírálatát a vé'ierő bizottság ennek a hónapnak 7-ik napján már megkezdette A véderő reform tárgyalásának eme sorrendjével az ellenzék megelégedve nincs, mert az ellenzék elébbvalónak tartja a választói jogra vonatkozó törvény javaslat előterjesztését és tárgyalását, mint a véderő reformra vonatkozóét. Ez a véderő reform teliát most az a veres posztó, amely az ellenzéknek elfogult részét szilaj offenzivába kergeti és megkongattatja általa a repedt fazekat, hogy ennek hangja általánosan vészt hirdessen és riadalmat támasszon. A jó és értelmes magyar azoban eme kongatásra már nem hederit, mert az álpróféták hitegetésében számtalanszor csalatkozott és jobbnak látja a saját magyar királyi józan esze után haladni előre. Ami illeti a véderőreform elsőségét, minden jó magyar ember azt hiszi, hogy abból, ha a véderőreform kérdésének tárgyalására eléb kerül a sof. mint a választójog reformkérdésére*, a nemzetre semmi hátrány nem hárul, sőt ennek nagy hasznára válik, mert a dolog természete magával hozza, hogy eléb való a haza védelmi erejének fejlesztése, mint bármely egyéb kérdés felett tanácskozni. E*t Kimen Héderyáry Kán ily miniszter- elnök a véderő-bizottságnak junius 7 iki ülésében is már kijelentette, amely kijelentés a nyugodt és hazafias felfogásnak teljesen megfelel. Ezzel a felfogással szemben az ellenzéknek az a megjegyzése, hogy nem vagyunk most ellenség által megtáraidva, úgy mint három óv előtt voltunk: nem fedi egészen a valót, mert az a nyugtalanság, amely a Balkánon napjainkban folytonosan forr, az albán lázadás, amely tüzes csóváit már eldobta, ezzel kapcsolatban Ricciossi Garibaldi olasz tábornok-’ nak közelebbről állitólag tett ama nyilatkozata, hogy négyezer olasz készen áll arra, hogy Albániába bevonuljon : a legnagyobb izgalomban tartja az érdekelt szomszéd népeket és nem tudható, hogy máról holnapra minő meglepetésben lehet nekünk is részünk. Ilyen körülmények között mi sem hunyhatunk szemet és bármiben eshetőségre elkésve kell lennünk, mert nem lehetetlen, hegy ama tűz lángja a szom* szódból átcsap. Arra való tekintettel tehát, hogy attól a tűztől hazánkat megóvjuk,, helyén való, hogy a véderő reformot, mint a: haza védelmére vonatkozó intézkedést; minden egyéb kérdésnél előbb juttas-' suk dűlőre. Erre vonatkozóan az ellenzéknek az a felfogása, hogy mi a fegyveres meg- támadtatás ellen eléggé védve vagyunk, , helytelen és inkább a tetszelgés színezetét mutatja, mint sem a valót, mert a haza védelmét alaposan és sikeresen csak egy kellően szervezett hadsereg biztosit- • hatja, amely szervezést pedig ezúttal a vóderőr^form törvényjavaslat tűzte ki Szabados Ede. Irta Staudner Gyula. (Folytatás és rége.) Ebben a gyűjteményben Szabados az 1865 ben Franciaországban alakult u. n. Parnassienek költői iskolájának legkiválóbb tagjaitól fordított (Leconte de Lisle, Sully Prudhomme stb.) a feladat nem volt könnyű a Parnassienek számitó műgonddal készült, formai szépségekben s finom árnyalatokban gazdag költeményeinek fordítása kemény próbára teszik a fordító tehetségét. A kritika sok erőtelen, halvány, magyartalan s az eredetit félreértő fordítások miatt nem a legnagyobb elismerés hangján emlékezett meg erről az Antholo- giáról. De Szabadost azok között említik, akiknek van tehetségük s művészi készségük arra, hogy a modern francia lira termékeit féltő gonddal s az eredeti jellemző sajátságaival ültessék át. A műfordításról szigorú elveket vall. A fordítás az eredeti közvetlenségével s friss benyomásával hasson. A fordítás is, mint az eredeti költemény, egy hangulat szülötte. Ez a felfogás megóvta az önkényes beleköltóstől, a szolgai hűségre való törekvéstől s a hangulat egységének megrontásától. Nem tartozik az erőszakos műfordítók közé. Az eredeti változatos s valósággal zenei versformáit mindvégig megtartja. A Leconte de Lislevel és Sully Prud- hommeval való foglalkozás jó iskola volt eredeti költői egyéniségének megizmosodására a esztétikai felfogásának kialakulására. Önálló verskötettel nem lépett ugyan még a nagyközönség elé, de a folyóiratokban s különösen a Vasárnapi Újságban megjelent költeményeiből megrajzolhatjuk vázlatosan költői arcképét. Eredeti költeményei eredeti tehetség bélyegét viselik magukon. Finom érzésű lírai lélek szól ezekből hozzánk. Költői fejlődésének első »zakaszában a romantikus szerelmi lira művelője. Délibáb c. szerelmi versciklusával dijat nyert a Kölcsey-körben (1896.) De mindinkább eltávolodott ettől az iránytól s a Parnassienek követője lesz. E költeményeiben nem annyira az érzések, mint inkább a refleksziók költője. Nem az érzés hevével, hanem a gondolat színével' keresi a költői hatást. S ahol a tiszta lira hangjait üti is meg, azokban is kevés a személyi vonás. Refleksziói azonban nem mindennapiak s mintegy átszűri őket érzelemvilágán. A gazdátlan szolga c. költeményében pl. amelynek motivumául fia halála szolgált, a testet a lélek hű szolgájának mondja, de „jaj! ha őt még életében gazdája cserben hagyja“. Az „Antik dalok* c. ciklus egyikében arról szól, hogy küzdelem nélkül nincs üdv. Költői felfogás módjára igen jellegzetes A régi zongora s Túl a földön c. költeménye. A szoba elrejtett zugában álló zongora mintegy szimbóluma annak, hogy : „a múlt édes melódiája zokog a jelenkor léhaságába.“ A .Túl a földön“ hatalmas szárnya- lásu költemény, melynek rapszodikus formája igen szépen érzókiti meg a repülő ember izgatott s bizonytalan lelki állapotát. Van érzéke az ódái hang iránt, ami nem éppen gyakori az újabb magyar költői nemzedékben. A kassai Kazinczy-kör- ben dijat nyert Kazinczy ódájával. A nagykárolyi Kölcsey-kör dijjal tüntette ki Révai ódáját. (1901). Igen szép a millóninagyválasztéku cipőraktárát ajánljuk a t. vevőközönségnek, mint legolcsóbb bevásárlási forrást Közvetlen a „Pannónia** mellett. Szatmár és vidéke legnagyobb eipőraktára. MEGÉRKEZTEK a tavaszi és nyári idényre megrendelt valódi schevraux és box bőrből készült legújabb divatu fekete úri-, női- és gyermek-cipők. barna
