Szamos, 1911. június (43. évfolyam, 124-146. szám)

1911-06-04 / 127. szám

(1911. juaius 4.) 127. szám. i. »ldai. Kinos jelenet egy temetésen. Mar­gittáról jelentik a kővetkező, nem minden­napi esetet. Margittán az ottani fürdőben volt alkalmazva Heim Mártonné, hagymád- falvai asszony, Heinmé férje jelenleg Ame­rikában van és mig az odakünn keresi a kenyeret, addig ielesége egy margittai nős, ötgyermekes családapával udvaroltatott ma­gának. A szerencsétlen megfeledkezett em­ber odah gyva családját, minden idejét az asszonynak áldozta. A szoros barátságnak eredményei lettek volna, mikor az asszony, hogy bűnét palástolja, eddig meg nem ál­lapítható szert vett be, melytől azonban oly rosszul lett, hogy a segítségül hivott orvos sem tudta megmenteni. Az asszony mégha t, amikor az egész Margittá lakos­sága felháborodva vett tudomást a dologról. A temetés a napokban volt, amelyen kíván­csiságból nagy közönség jelent meg. A te­metésről ugyanis azt beszélték, hogy ott oz elhagyott család botrányt fog csinálni. A jelenvoltakon a legnagyobb izgalom ural­kodott, mikor egyszerre koszorút hoztak a ravatalra. A koszorú széles szalagján a kő vetkező felírás volt olvasható : — Hálául, az apának elhagyott öttagú családja. A koszorút a ravatalra helyezték s igy elejét vették egy esetleges komolyabb tüntetésnek. A temetés ezután zavartalanul folyt le. Eltűnt elmebeteg. A szinérváraljai községi elöljáróság körözteti Gácsek Józsefné elmebeteg asszonyt, aki múlt hó 22-én el­tűnt lakásáról és azóta nem tért vissza. Az eltűnt asszony személyleirása a követkézé: 40 éves, magas termetű, kerek arcú, barna hajú, sárga szemű nő. Eltűnésekor kék szoknyát és fekete cugos cipőt viselt. A kokas. Szegény kis Bota Teréz nagyon szerette a „kokast.“ Mármint a pat­togatott kukoricát. De Bota Teréz igazán nem tehet róla, hogy Börvelyb*n nem kug- lerbonbonokat osztogatnak a jószívű gyer­mekbarátok, ez esctbnn nem történt volna az a katasztrófa, ami halálát okozta a kis­leánynak. Az iskolába igyekezett a kis Teréz a múlt nap reggelén. Ráez József, ki az iskolatáján lakott, behívta a lányká és frissen pattogatott kdkoricával kínálta meg. A konyhában készítette ezt a csemegét Rácz felesége. A gyérmék a földről sze­degette a kokast, közben azonban kicsapott egy szikra a rosta alatti tüzből s a ruhá­jába kapott. Rácz és Rácznó nem vették észre, hogy a kis leány öltözéke tüzet fo­gott, mivel a veszedelem kezdeién az udvarra távoztak. Csak amikor a kis Bota Teréz segítségért kiáltozott, futottak vissza a konyhába. Nem nagyon lehetett segíteni rajta, mert a szenvedett égési sebekbe har­madnapra belehalt. Ráczék gondatlanságért kerülnek bajba. öccasio Ugocsábau. Izráel Jakab, aki verécei polgár, könnyen konkurált a környék kereskedőivel. Nagyon olcsó forrásból sze­rezhette be áruit, mert, amint Tiszakirva és Tiszahetény lakossága tanúsítja, potom áron, sőt ennél is olcsóbban árulgatta a minden­nemű kelméket. Az ellenlábas' cégeknek föl tűnt az olcsóság s a csendőrségen abbeli gyanujoknak adtak kifejezést, hogy Izráel nem egyenes utón jutott a portékához A csendőrök felelősségre vonták az olcsójánost, honnan szerzi be az árut. Izrael eleinte olyasmire hivatkozott, hogy ez üzleti titok, de amikor erélyesebben faggatták, bevallotta, hogy Ziszavits Dávid királyházai kereskedő­től lopkodta a holmit apránkint. Ziszavits raktárában Izrael mint napszámos dolgozott, de amikor már sikerült annyit „félretenni“, hogy maga is merkantil lehessen, felmondta a szolgálatot A csendőrség a szatmári tör vényszék fogházába kisérte az ambiciózus kereskedőt. A nemes cigány. Tóth Sándor fehér­gyarmati cigánynak rég meg van már a nemesi előneve. A szatmári fegyház törzs­SZAMOS könyve is füsti Tóth Sándor néven tartja nyilván. De füsti Tóth István még hatható­sabban akart nemesedni, ezért a munkához látott, amely tudvalevőleg nemesit. Szóbél Abrahám mátészalkai vásári rőföskereske ■ dőnek segitgett pakkolgatni a fehérgyarmati országos vásáron, ahol Szóbél estefelé, hogy vége volt a vásárnak, maga szólította fel füstit, hogy segitsen csomagolni. De meg­járta. A cigány egy őrizetlen pillanatban kícsente a vásáros zsebébői mintegy száz koronányi pénzét s azután — ahogy ezt tudósitónk írja - oldalt kerekedett. Szóbél, mikor észrevette az ügyet, ijedten jelentette a csendőrségen. A nemes cigányt csakhamar elfogták. A pénz még nála volt. Tessék pályázni. Tessék, kérem sietve pályázni. Egy fővárosi gjrermekszinház egy felvoná^os vígjátékot, színmüvet v^gy bohó- Z'tot kér öntől. A kommünikéből különösen a következő sorokat ajánljuk a figyelmébe: Pályadij: 50 és 30 korona. Az igazgatóság­nak joga van úgy a pályadíjnyertes, vala­mint a megdicsért és 25 koronáért megve­endő darabokat szinrehozni és sokszorosítani Szóval 25 koronáért (12 forint 50 krajcárért, azaz 1250 krajcárért, 2500 fillérért) egy kedves, ötletes és hercig darabot kell szál­lítani. A költség erre a pályázatra nem sok. Mindössze papír es tinta kell (1 korona), a/.tán kell a másolónak, mert a pályázat „idegen kézírást“ követel (4 korona), kell a könyvkötőnek, a darab t. i. csak kemény tábláju füzetbe nyújtható be (1 korona', kell szivarra, cigarettára, vacsorára — hiszen dolgozunk, de addig jói élünk (50 korona), előtanulmányokra (150 korona), esetleg egy rövidebb külföldi tanulmányútra (300 korona). Summa summarorn potom 507 koronába ke­rülne a saját zsebünknek ez a kis pályázás; de tekintve, hogy esetleg megnyerjük a dijat, amely 50, vagy 25 koronára rúg, már 457, illetve csak 482 koronára csappan a kiadá­sunk. Ennyit pedig csak megérdemel az iro­dalom, azt a kutya fáját A I ^biztosabb orvosság. Egy paraszt asszony nagy siránkozással futott végig az utcán, a karján bömbölő három esztendős fiával. Megállítja az asszonyt egy öreg paraszt ember: — Hova szalad azzal a gyerekkel? — A doktorhoz. — Mi a baja? — Jaj, jaj! — siránkozott az asszony — lenyelt a szerencsétlen egy ezüst forin tot. A kezemből kiesett a pénz, azután a gyerek felkapta és azonnal le is nyelte. — Ne mondja. — Most a doktorhoz viszem, hogy vegye ki belőle, még mielőtt baja lenne. Az öreg ember legyin ett a kezével. — Sohse vigye a doktorhoz — mon­dotta az asszonynak. - Vigye el az adó­hivatalba, ott kiszedik belőle, ha pénz van benne! FOiiS A LBGKÖNY- , NYEBBHN » EMÉSZTHETŐ > víz VÉRSZEGÉNYSÉG SÁPKÓR IDEGGYENGESÉG ÁLMATLANSÁG ÉS MINDENFÉLE GYENGESÉGI ÁLLAPOTOKNÁL ADHATÓ KAPHATÓ: GYÓGYSZERTÁRAK, DROGUBRIAK ÉS ÁSVÁNYVIZKERESKEDÉSKKBEN Zene a Royal szállodában. Ma délután a Royal szálloda nyári helyisé­gében Oláh Feri kitűnő zenekara játszik. FIGYELEM! A Kazinczy-utcai fiók-üzletem­ből fennmaradt árukat Attila- utcai főüzletemben gyári áron alul jóval olcsóbban kiárusítom. Jfiagya? átahíz^ttila-n. 1 M. kir dohánytőzsde. Az összes lertő^ö betegségek, mint Kolera, Typhus, stb. ellen a legjobb óvszer az orvosszak- tekintélyek által ajánlott baktérium­mentes és szénsavdus Főraktár a „Szatmári Kereskedelmi rés2vénytársaság“-nál. Továbbá kap­ható minden jobb fűszer* és csemege- kereskedésben. Üzlethelyiség átadó Deák-tér melleit, legforgalmasabb helyen üzletáthelyezés miat\ Gim a kiadóhivatalban.

Next

/
Thumbnails
Contents