Szamos, 1911. június (43. évfolyam, 124-146. szám)

1911-06-25 / 143. szám

(1911. junius 25.) 143. szám. SZAMOS 9. oldal. Nekrológus. Irta: Zöldi Márton. Bojér Dávidot, a gazdag független birtokost, senki sem szívelhette. Ez az öt­venkét éves ember, ki nyolc évet töltött a külföldön úri passzióból, kellemetlen modor­nak volt tulajdonosa. A városban — kis al­földi városról van szó — alig volt ember, kinek ne mondott volna kellemetlenségeket. Az iparosok, akik dolgoztak neki, rettegtek szavát. Nem tudtak kedvére dolgozni. De mindenkivel lefelé beszélt. Még a hatóság­gal is. Maga a polgármester nem egyszer panaszolta, hogy minő gorombaságokat kell zsebreraknia a városi közgyűléseken; túl élesen, kíméletlenül kritizált mindent. Ha­talmas, nagyerejü, szép férfiú volt. Fekete, csillogó szakállábán már sok fehér szál fény­lett, de ötvenkét évvel a vállán is külömb legény volt a talpán, mint azok a nyápic urfiak, kik körülié felcseperedtek. Még az italt is jobban győzte, mint akárki, de berúgva senki se látta. Az nem volt titok, hogy az asszonyok bolondulnak utána. Notabene a tisztességes asszonyok. Arra azonban nem tudtak esetett, hogy valamelyiknek udvarolt volna. Agglegény volt. Barátok, cimborák nélkül ólt szülővá­rosában, melyet szava után Ítélve gyűlölt. Róla is sok rosszat beszéltek. Mindenki lelketlen nöcsábitónak tartotta, noha a csá­bításról s főleg a lelketlenségröl semmi pozitivel nem tudtak. A fiatalabb generáció szemében azok után, miket felőle hallottak, szörnyetegnek tűnt fel. Mindenkinek idegei kellemetlenül reagáltak, ha vele az utcán vagy egyebütt találkozott. Valami epés mosoly az arcán azt látszott mondani, hogy azokat, akikkel találkozik, még haragjára sem tartja érde­mesnek. Mint gazdag, tekintélyes embert mindenki tisztelettel köszöntötte, de Bojér Dávidot ingerelni látszott az az alázatosság, amellyel találkozott. A piac-téren közömbö­sen haladt el az úriemberek előtt, de gyakran szóba állott koldusokkal, nyomorékokkal és soha sem mulasztotta el alamizsnát adni. Azt is beszélték róla, hogy fiatal korában elcsábította egy őrnagy feleségét, aztán párbajban megölte a férjét és cinikusan otthagyta az özvegyet. Ezt a mesét senkisem cáfolta meg, pedig sokan tudták, hogy egy szó sem igaz belőle. Annyira antipátikus volt ez a, gazdag, szabadszáju, rossz modorú ember. És mégis való erős közösséget mutatott az emberi­séggel ez az embergyülölő. Jótékonysága olykon a pazarlás határát érintette, de ezt senki sem jegyezte javára. O maga nem is reflektált reá. Az utolsó esztendőben a Maros megáradt és komoly veszedelemmel fenyegette a város határát és magát a vá­rost is. Mint ilyenkor szokás, megalakult a vészbizottság és permanenter ott ülésezett a városháza nagytermében. Bojér Dávid is tagja volt a vészbizottságnak. Csak harmad­nap este jelent meg. Szép arca a szokott­nál is komorabb volt. Nagy fekete szemében haragos indulat lobogott. — Uraim, mondotta, meg sem eme- lintve kalapját, önök úgy ülnek itt, mintha babra játszanának, mintha egyikőjük sem tudná, hogy mekkora a veszedelem és melyik oldalról fenyeget. Nohát majd meg­mondom én az uraknak. Tamásdi felől ko­moly a veszély. A tamásdiak, ha a viz ma éjjel sem apad, át fogják vágni a gátat s mi úszni fogunk nyakig ... Ez nem először történik. Önök ezt ép úgy tudják, mint én . . És mégsem hallottam, hogy óvintézkedések történtek. Értik, uraim, nem hallottam semmit . . . Kinos csönd követte az ántipátikus ember szavait, ki rövid köhécselós után még élesebben folytatta: — Azt kell hinnem, hogy van önök között, ki ezt a gátátvágást kívánja . . . Igen, azokat az urakat értem kiknek ta­nyája, birtoka a tamásdi határban van. Igen, azokat értem ! És szúrós szeme végigjárt a vészbi­zottság tagjain, mintegy lesve, hogy melyik mer mukkanni, hogy aztán még nagyobb erővel ráronthasson. A vészbizottság tagjai hallgattak, Bojér Dávid fejébe nyomta a kalapot s igy szólt: — Csak ezt akartam mondani. Jójcakát! Azzal megfordult és távozott. Mikor léptei elhangzottak, a vészbizottság tagjai közül kettő-három is felpattant. — Micsoda gaz inszinuáció! Ilyet csak címeres gazember mondhat! Mindenki maga után itél. Ez este hat órakor történt. Hajnali hat órakor Bojér Dávidot a kubikosok hol­tan húzták a városházára. A Maros árte­rén lőtték agyon a csolnakban, amelyben a város gátját őrizte egyedül egész éj­szaka. A tett indokához nem férhetett kétség, ahoz sem, hogy kik követték el a gyil­kosságot. Kétségtelenül a tamásdiak, kik­nek utjokban állott ez az erős, elszánt ember, ki gaztettüket, a gát átmetszését egymaga akarta megakadályozni. A vószbizottság tagjai hüledezve ál­lották körül a holttestet, melyet több he­lyen borított aludt vér. A szép arc most is komor és fenyegető volt, mintha még nem végezte volna be számadását ezen a földön. Borzalom futott át mindenkinek a lelkén. A tragédia a torkokat fojtogatta. Alig tudtak egy-egy szó ura lenni. — Borzasztó 1 Rettenetes 1 Az egyik kubikos előadta, hogy mi­lyen körülmények között találta meg a holttestet. Félórával azelőtt több lövést hallott, de minthogy a lövéseket nem kö­vette se jajszó, se kiáltás, nyugodtan dol­goztak tovább a nyulgátakon. Már pir- kadni kezdett, mikor a keleti szól a csó­nakot a gát felé terelte. Eleinte azt hitték, hogy gazdátlan csónak, csak aztán látták a vérrel borított holttestet. Két óra hosz- száig ült a vószbizottság riadtan, színéből kikelve. Azok az emberek, akik még teg­nap este lelketlen gazzmbernek mondot­ták, nagy kavarodást éreztek a lelkűkben. Tisztán, világosan bontakozott ki előttük az igazság ... Az igazság az volt, hogy a vószbizottság nagy mulasztását ez az egy ember akarta helyrehozni. És ez a becsületes, emberséges, nemes és bátor cselekete az életébe került. Mindenki sze­retett volna valami lelkes magasztalást hallatni, de attól félt, hogy a többiek le­torkolják. Mert ebben a társaságban senki sem szerette Bojér Dávidot. Maga a hall­gatás is fájdalmat okozott az uraknak. Végre a hosszú kinos csöndet Makay Ab- rahám, az öreg főjegyző törte meg. — Nem akarom mondani, hogy ilyen­olyan ember volt, hiszen mindnyájan tud­juk, hogy milyen volt, de ezt az egyet, mig élek, el nem felejtem ... Az öccse, hiszen tudják, huszártiszt volt, elcsábította egyik tiszttársának a feleségét ... ez a tiszt főbe lőtte magát a felesége hűtlen­sége miatt s az asszony három gyerekkel maradt. A boldogult, aki itt fekszik előt­tünk véresen, holtan, helyrehozta az öccse nagy bűnét. Adoptálta a három gyereket... Az asszonynyal nem is beszólt soha. Min­den vagyonát annak a három vadidegen gyereknek kötötte le. Én Írtam a testa­mentumot. Én tudom, hogy Bojér Dávid­nál nemesebb szív nem dobogot ezen a földön. — Igaz, igaz,—bólintottak a többiek. A fiatal jegyző ezt súgta az egyik írnoknak. — Ha az öreg ezt tegnap este mon­dotta volna, kidobták volna innen. Ebru- don dobták volna ki... Makulatúra papiros lapunk kiadóhivatalában kapható. Igen fontos a m. tisztelt hölgyközönsógnek, mielőtt vásárlást eszközöl, hogy megtekintse a Schönberger Jakab és Fia cég divatáruházát. Nyári occasió áraink: Legjobb mosó Libertinek minden szinben V— K-tól Legjobb mosó Párisi grenadin „ 110 K-tól • * Japán delainek ,-•40 . , „ Ruha selymek mintás 2-70 »• * • Francia delaniek ,-•85 , 120. sz. nyáii luszterek — — — — 1-60 99 • • Madera batisztok , —70 , Lég és tűi csipkék és szövetek — — 116 99 * w Foulardin sely. batiszt , —•68 , Reklám japán ernyők — — — — 6 — 99 • 9 Angol zefirek. , —38 . Leányka florentin kalapok — — — 1 — 99 n 99 Cosmanosi voálok ,.-.36 „ Férfi pánt ma szalma kalapok— — — 2 — 99 Aranybánya a termőföld, ha kellően munkálják; a jó megmunkáláshoz elengedhetetlen kel­lék ma már a superfoszfátnál és tomasalaknál feltétlenül jobban bevált szárí­tott fekál trágya, amelyet szakszerűen állít elő és olcsó áron árusít az „ELSŐ SZATMÁRI MŰTRÁGYAGYÁR." Gyártelep: Udvari-ut. Prospektussal készséggel szolgálunk. Iroda: Beresényi-u. 21. FELDMAN NÁNDOR és TARSA BANK-ÜZLETE Budapest, VI., Andrássy-ut 50. szám. Eisi Magyar általános Biztosit* Társaság kirOliti fSQgynákséga. Kölcsönök vidéki takarékpénztári részvényekre és egyéb tőzsdén nem jegyzett papírokra a legmagasabb összegig, a legelőnyösebb I feltételek mellett. Reál és szemóly-jogu gyógyszertárak vételének j financirozása; törlesztéses és egyszerű jelzálog-kölcsönök, épí­tési-, tisztviselői-kölcsönök; értékpapírok, tőzsdei árfolyamon; í állami-, városi-subvenciók eskomptálása; kölcsönök, haszon­élvezettel és járadékkal terhelt . gaílanokra. Elsőrangú referenciák. ------------- Felvilágosítás díjmentes. Ma gyar is német levelezés! Telefon 21—10. Iagyar és német levelezés! I

Next

/
Thumbnails
Contents