Szamos, 1911. június (43. évfolyam, 124-146. szám)
1911-06-24 / 142. szám
2. oldal. SZAMOS (1911. junius 24.) 142. szám. Gallérok gőzmosása plj Qvnfímá«) &yár fóüziet Kossut n L.-u. 10. Tükörfénnyel hófehérre ______nfljiqjgt fia OMllMl. Felvételi üzletek: Kazinczy-utc* 17. Attila utca 2, De breczen látványossága ,]VTátVáS klFálV4 Vidék*ek ^lalkOZÓ ___az Elsötakaratipénaar pálmájában étterme £s s6rcsarnoka. B Elsőrendű konyha és italok. tósztokat vártunk. És mig az Omge néhány nagy ur kaszinója volt, addig megengedhette magának, hogy e néhány nagy ur politikai aziluma legyen. Ma, midőn a magyar gazdák java és zöme van az Omge-ban szervezve, midőn a kecskeméti nagygyűlésen hatezer gazda vett személyesen részt, szóval: midőn az Omge vezérei egyúttal egy ország komoly bajokkal küzködő gazdáinak a vezetője is, akkor már nem volna szabad e gazdákkal és e bajokkal könnyelmű politikai játékokat űzni. Gib. Tennis - cipők Vujánál. Ä képviselőfjáz ülése. Bpest, jun. 23. Ein >k Návay Lajos. A múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után következett az igazságügyi tárca költségvetésének részletes tárgyalása. A bírósági személyzet tételénél Jármy Béla (Kossuth-párti) a dijnokok anyagi helyzetének javítását kéri. Székely Ferenc igazs ágügyminiszler ezt kilátásba helyezi. Pető Sándor a bírósági szolgák nyomorúságos helyzetére hivja fel a miniszter figyelmét. Székely Ferenc igazságügyminiszter a javitást megígéri. A többi tételt a Ház változatlanul elfogadta. Az igazságügyminisztert megél - jenzik. Következeit a pénzügyi tárca költség- vetésének általános tárgyalása. Hegedűs Lóránt előadó röviden ismerteti a költségvetést. Szebeny Antal (Kossuth-párti) bírálja a pénzügyi gazdálkodás alapelveit. __ Hibáztatja a kincstárnak a fővárossal szemben tanúsított eljárását. Az alagút megváltása jogtalan volt. Kérdi, mi lesz a fővárosi pénzalappal? Nem fogadja el a költségvetést. Münnich Kálmán (munkapárti) a bányászat égető kérdéseiről beszél. Szól a bányaiskolákról, a földgázkutatásról, az állami szeszgyárskról és sürgeti az uj bánya- törvény megalkotását. Földes Béla (Justh-párti) a költség- vetést irreálisnak tartja, mert a zár- számadási eredmények nem fedik a költség vetés optimizmusát. Az ülés folyik. A katonai „Moloch.“ Ajánlva a honmentő hazafiaknak. (B—y.) Sok üres frázis pattogott el manapság az átkos bécsi kamarilláról és a mindent felfalással fenyegető Molochról, a hadseregről. Már megint emelik a létszámot, sóhajt fel a Justh-párti korifeus, egy jó zsíros ebéd után, mikor kiváltkép jól esik a politizálás. Nem igen tudja, mi a létszámemelés, de ezért óriási verv-el és ra gyogó eloquenciáva! támadja. Nem vagyunk konzervatívok, sőt sokan azt róják fel hibánkul, hogy túl modernek vagyunk, de azért mégis az a véleményünk, hogy a tisztelt honmentő uraknak nincs igazuk. Mi bizony ki merjük mondani, hogy a katonai moloch nem öli meg az országot, sőt hasznára is van. Nem félünk a lassú tűzön való félangolosra sütéstől, mikor azt mondjuk, hogy föltétien kár lenne az országra, ha az a töméntelen emberanyag, az a tenger munkaerői, amely a katonaságnál van lekötve, hirtelen felszabadulna. Nem értjük ezen állításunkat az összes kiilálla- mokra is s nem szeretnök, ha ez igy maradna időtlen-időkig, de Magyarország jelenlegi állapotában a katonai szolgálat már ezen szempontból is egyenesen kívánatos. Akkor, amikor százezrek vándorolnak Amerikába ki, meri n ncs munka s nincs ke nyer, mivel foglalkoztatnák a tisztelt vezérszónok urak a tömérdek munkáskezet, mely a létszám csökkentésével foglalkozás nélkül maradna? És ínért szaporodik a lakosság, emelkedjék tehát a létszám is. Ez csak természetes és észszerű követelmény, honmentő urak ?! Teremtsenek elfbb teret a felszabaduló munkaerőnek, azután csökkentsék a katonaság létszámát. Elíenvethetné valaki, hogy azon a sok millión, amit a hadseregro áldozunk, mért nem csinálnak gyárakat ipartelepeket, hol foglalkoztatni lehetne a lakosságnak a szol- gálatmentesités által munkátlanná vált részét. ’•* Nem jut ennek a Valakinek eszébe, hogy minden hirtelen és erőszakos változás fenyegeti az ál am épségét ? Nem mondjuk, hogy idő múltával ezt meg ne lehessen termi, de az tény, hogy most vétek lenne az országot egy erős rázkódíatásnak kitenni. Hát arra az óriási kulturális haszonra, melyre a katonai szolgálat révén tesz szert az ország nem vet ügyet senki ? Hol tanul annyit, mint a katonaságnál az a műveletlen móc, és a tősgyökeres alföldi parasztnak hol van máshol alkalma németül — habár törve — megtanulni, mint a katonaságnál ? A formák korát éljük, tehát a sokat lehurrogott nagyhatalmi presztízsre is kell valamit adnunk; arról pedig akár ne is szóljunk — oly világos — hogy ha fennmaradásunkat biztosítani akarjuk, lépést kell tartanunk a többi államokkal. Végezünk már, mer* felünk, hogy a magyarok Istene itt ültünkbe fog lesújtani öldöklő nyilával, mert igy „behódolunk“ Bécsnek, mi pedig — hiába, békés emberek vagyunk — inkább szeretnénk ágyban, párnák közt halni meg, tehát végezetül csak annyit mondunk, aki nein tud arabusul, ne beszéljen arabusul. ingatlant akar venni vagy eladni, jelzálog kölcsönt keres, mielőtt bármiféle gazdasági cikket beszerezne, vagy a gazdasági élet bármely ágába vágó szükséglete van, forduljon bizalommal: Poszvék Nfador „North Briii h“ bzíositó társ. főiigynöksége. A bskésgyuiai tárgyalás. (Saját tudósítónk távirati jelentése.) Békésgyula, jun. 23. A mai tárgyaláson jobbára jelentéktelen tanúvallomásokkal telt el az idő. Több tanút hallgattak ki arra nézve, hogy Achim Andrásnál lehetett e bot akkor, amikor a Zsilinszky-fiuk nála jártak. A mai vallomások, amelyek különben is eléggé ellentétesek egymással, inkább arra vannak . hivatva, hogy az esküdtek előtt pro vagy contra hangulatot keltsenek, mint arra, hogy a tényállást tisztázzák. A tárgyalást a mai napon elhalasztották és igy ítéletre csak szombat délután kerülhet sor. * A meghozandó Ítéletet a Szamos rendkívüli kiadásban fogja tudatni. VÁROSI ÜGYEK. Az 1910. évi zárószámadás. Csütörtökön délután tárgyalt-* a gazdasági szakbizottság a város háztartásának 1910. évi zárószámadását és azt 3.967,045 K 09 fillér bevétellel, 3.231,290 K 56 fillér kiadással és 731,290 K 56 filler maradványnyal állapította meg. Minthogy pedig ennek a maradványnak jelentékeny részét az egy millió koronás kölcsön fel nem használt része képezi, a jövő évi költségvetés javára tulajdonképen csak 45,031 K 63 f. pénztári maradvány hozható át. A záró- számadást, amelyet Litteczky István főszámvevőhelyettes kiváló gonddal és alapossággal állított össze, a szakbizottság elfogadta és közgyűléshez beterjeszteni javasolta. A hatósági cselédszerzés reformja. Tankóczi Gyula főkapitány előterjesztést tett a hatósági cselédszerzés ingyenessé tétele iránt. Ezt az újítást a eselédkérdés megoldása érdekében egyelőre kisérletképen egy évre javasolja bevezetni s amennyiben beválnék, valóban nem lenne nagy áldozat a hatósági cselédszerző intézet fentartására fordított 2200 korona évi kiadás, amelynek a folyó évben némi fedezete is van az intézet eddig elért tiszta jövedelméből. A tanács a főkapitányi javaslatot gazdasági szakbizottsághoz terjesztette be. A folyó évi költségvetés jóváhagyása. A belügyminiszter a város 1911. évi költségvetési előirányzatát jóváhagyta 1.646,700 korona kiadással, 1.354,980 korona bevétellel és 291,720 korona hiánnyal, amelynek fedezetéül 66 százalék községi adókivetés szolgál. A miniszter észrevételt tesz az ipariskolai bevételekre és a 60,000 korona állami segély bevétel előirányzása ellen, a kiadási tételek közül pedig a faraklári személyzet illetményeire, a belkövezési és mü- gyalogjáró készítési munkálatokra, valamint Különleges csipkefts- Umftaiprj Pál főüzlet: Kossutn L.-utea TÖT I tés, hűen minta után ilhjtmj&i x fll, ü.Lűüliiáí, Felvételi üzletek; <azinczy-u- 17. Attiia-utca 2 |
