Szamos, 1911. június (43. évfolyam, 124-146. szám)
1911-06-22 / 140. szám
2. oldal. SZAMOS (1911. junius 22.) 140. szám. Különleges csipkéiés- Umfasioif Pál Svyafcmán Gyár főüzlet: Kossuth L.~utca 1Ö, j tés, hűen minta után ílojtá];^ i Gl. ^atliwi-. üzletek: Kazinczy-u. 17. Attila-utoa 2 j vállalatok maguk is számítanak a helybeli kereskedőkre üzemüknél. És akkor az is valószínű, hogy az igy megbántott kereskedők mindea erejükkel azon lesznek, hogy visszaadják majd a kölcsönt Komót-cípők; Vújánál. Eliásultság. A politikai kézikönyvek azt mondják, hogy a költségvetési vita a szive az alkotmányos életnek. Onnan kell kiindnlni és oda kell visszatérni a politika vérkeringésének. A legfőbb állomása a parlamenti esztendőnek a kormány szempontjából is, az ellenzékéből is. A kormányéból azért, amiért a rendes polgári háztartásnak is a jó költségvetés az alapja. Az ellenzéknek azért, mert a kormány munkájának legkomolyabb ős leghasznosabb kritikáját akkor végezheti, amikor a parlament elé terjesztik j a büdzsét. Hát ha ez igy igaz, akkor szép kis szív a mostani költségvetési vita. Pangó, ▼értélén, elsorvadt, körülbelül olyan, mint az egész parlamenti szervezet: halálra váló. Nem lehet mondani, hogy szemre hijja lenne a kritikának. Az újságok országgyűlési rovata semmivel se kisebb, mint máskor. Csak épen a bevezetése rövidebb. Nem sok kommentálni valója van a tudósítónak. Mindössze csak azt konstatálhatja, hogy kong az ürességtől a drága szép ház. Bent az ülésteremben gazdátlan székekkel találkoznak az inspekciós szónokok, kint a folyosókon álmosan ődöng egy marék képviselő s csak arra elevenedik föl, mikor elébe teszik a képviselői fizetésemelésről szóló ivet aláírás végett. Azt azután szent lelkesedéssel írják alá. Fizesse a tisztelt honhaza s ne kívánja, hogy ingyen viselje gondját ez a sok kötelességtudó honfiú ! Úgy látszik, okosabb emberek inát szegték ennek a dicséretre méltó akciónak, nyilván azért, hogy a képviselők magukra ne hivják vele az ország figyelmét. Mert abban csakugyan nem volna köszönet, ha az ország most benézne a házába. Igaz, hogy nem néz be, amire több oka is van. Az egyik az, hogy nem ér rá. Az időjárás sokkal több gondot ád neki, mint a politika minden függő kérdésével együtt. A tavasznak egy fagyos éjszakája a legrette— Helyes, mondta a királyfi. Az ellenfelek kihúzták a kardjukat és leeresztették a földre. — Mielőtt hozzáfognátok, szólt a királyfi, mondjátok meg, mi nevetek ? Ha elestek, tudjam, hogy kié vagytok? — Az ón nevem a mellemre van írva, — mondta a gyűlölködő idegen. — Az enyém az arcomra. A királyfi azután vezényelt: — Rajta! A lovagok összecsaplak. Hosszas tusakodás után az újabban jött idegennek sikerült az előbbit legyőzni. A királyfi oda ment hozzá, kigombolta a mellén a ruhát és nagy csodálkozva a kővetkező nevet olvasta le róla: Előítélet. És te ki vagy? — kérdezte a győztestől. — Én az Emberszeretet vagyok ! * A királyfi aztán elvette a grófkisasz- szonyt. Igen boldogan élnek. gettebb ur ebben az országban s meleg napon derűs mosolygásától sokkal több a várnivalónk, mint a király legmagasabb mosolygásától. De ha ráérne is az ország, akkor se gondol a politikával. Régen volt az, amikor az volt az átkunk, hogy miná- lunk mindenki politizált. Ma fásult és közömbös a közvélemény. Mindig ráfizetett a politikára, akármilyen volt, — most legalább az izgalmaktól kíméli meg magát. Azonban a nemzet közömbössége nem jelenti azt, hogy a képviselőknek ezt a köztespedtséget kell képviselni. Ellenkezőleg azt jelenti, hogy a nemzet rábízta ügyeinek intézését a parlamentre. Annak tehát becsületbeli kötelessége az ellenőrzés hijján kettőzött szorgalommal dolgozni. A valóság pedig az, hogy a parlamenti rendszer teljesen csődbe jutott. Soha ilyen költségvetési vita ilyen lelketlen, ilyen sekélyen járó, minálunk még nem volt. E végzetes tünetek miatt azonban senkinek se kell szemrehányást tenni. A parlamentarizmus csődje világszerte jelentkezik, nem magyar specialitás. Mináluuk legföljebb előhaladottabb, mint máshol . . . Ä parasztkiráiy halála. — Saját tudósítónktól. — Békésgyula, junius 21. Vége felé közeledik a bókésgyulai tárgyalás, melynek mai harmadik napján valószínűleg befejezik a tanuk kihallgatását és holnap, hacsak a bizonyítás kiegészítését nem kérik, sor kerül a perbeszédekre. A tárgyalás ma reggel félkilenckor kezdődött. Legelőbb holmi formaságokat intézett el Gálbory elnök, bevezették a -sét vádlottat, Zsilinszky Gábort és ifj. Zsilinszky Endrét, azután a tanukat, vették elő. Fekete József csendőrőrsvezető elmondta, hogy a helyszínén 6 is megjelent, Achim szobáját teljesen rendben találta, csupán az ágy volt vetetlen. Dulakodásnak semmi nyoma sem volt. Elnök: Kihallgatta ön Achimot? Tanú: Igen. Achim azt mondta, hogy nyolc lövést tettek a Zsilinszky-fiuk, akik berontottak hozzá s az egyik bottal ráütött, a másik pedig lőtt. Erre Keppich dr. védő emelkedik szólásra és kijelenti, hogy tudomással bir arról, hogy Achim állandóan pénzelte a csendőröket, akik neki ezért szivessóget tettek. Tudja, hogy Fejes őrmester pénzt kapott Achimtól, amiről nyugta van Székely Lajos dr. ügyvédnél. A csendőr még azt is előadja, hogy mikor a Zsilinszky-fiukat Csabáról Gyulára kisérték, Gábor azt mondta, hogy ő és testvére mindenre el voltak készülve, mikor Achimhoz mentek. Debreczeny Lajos csabai szolgabiró jelen volt, amikor a vádlottak a föszolga- biróságon jelentkeztek. Elnök: Tudja, mit vettek jegyzőkönyvbe ? Tanú: összefüggően nem tudom. — Izgatottak voltak a vádlottak ? — Igen, arra emlékszem, hogy izgatottak voltak és karhatalmat kértek. — Mire emlékszik még ? — Arra, hogy kérdeztem a fiuktól: tudják-e mit tettek ? — Ön elment azután Achim lakására ? — Igen, bementem a szobájába és Achimot az ágyban fekve találtam. Aehim kért, hogy hallgassam ki. Erre ón behivtam Fejes őrmestert. Elnök: Milyen vallomást tett? — Elmondta, hogy a Zsilinszky-fiuk berontottak hozzá és azzal a kiáltással: „Kutya, most meghalsz!“ többször reá lőttek. A tárgyaláson, amely még fo yik, kinos incidens történt az ügyvédek között, amely lovagias útra terelődött. Dr Fényes Samu, Achimné képviselője egy tanúvallomásra tett megjegyzésből kifolyólag összeveszett Keppiehchel, Zsilinszkyék egyik védőjével, aki provokái- tatta Fényest. Nagy érdeklődéssel várja a közönség dr. Zsilinszky Endrének, a vádlottak atyjának kihallgatását, akinek kihallgatását a délutáni órákban kezdték m‘'g. A tárgyalás még folyik. Magyar Áruforgalmi Részvénytársaság. TJj kereskedelmi vállalat Szatmáron. ~ Saját tudósítónktól. — Városunk kereskedelmére igen örvendetes jelenségnek tartjuk azt a vállalatot, amely tegnap, szerdán délután alakult meg Szatmáron Magyar Áruforgalmi Részvény- társaság címen. Az uj intézet célja fűszer, vas, rövidáru és gyarmatáru kereskedelem. Alaptőkéje 500 ezer korona. Az alakuló gyűlést tegnap délután 4 órakor tartották meg a Kereskedelmi és Iparbank tanácstermében dr. Lengyel Alajos elnöklete alatt. Az alakuló közgyűlés megállapította, hogy a részvények teljes számban lejegyeztettek és az alaptőke 30 százaléka készpénzben befizettetett. A részvénytársaság megalakulásának kimondása után annak elnökéül Szeöke Sándor udvarii földbirtokost választották meg. Vezérigazgató lett: Krasső Miksa. Ügyész: dr. Antal László. Titkár : dr. Rosenfeld József. Nevezetteken kívül az igazgatóság tagjaivá választattak: dr. Lengyel Alajos, Róth Lajos, Molnár Mihály, Lichtmann Benő (Gsenger), Goldstein Ignác (Ököritó), Katz Ádolf (Pusztadaröc), id. Reitter Mór, dr. Vetzák Ede (Nagykároly). Az igazgatósági tanács tagjai : Breczkó János, Kenyeres Lajos, Eidlitz József (Gacsály), Szvatkó András. A felügyelőbizottság tagjai : dr. Am- brózy Sándor, Kabay Ferenc, -Török Gábor, a felügyelőbizottság póttagjai Kun Lajos és Ullmann Zsigmond. Az alakú ló gyűlésen igen sokan jelentek meg, ami szintén egyik tanúbizonysága annak, hogy az uj alakulás iránt nagy az érdeklődés. A kivándorló. Megölt csecsemő. Parasztdráma. 1911. junius 21. Iszka községnek meg van a maga rémdrámája, amely motívumaiban — úgy szólván — sablon szerint készült. A férj, I Gallérok gőzmosása i 1 Tükörfénnyel nófehérre tájtáj er . Pál Szafená v Cyár fóüzlet Kossuth L.-u. 10. Felvételi üzletek: Kazinczy-utca 17. Attila-utca 2.
