Szamos, 1911. május (43. évfolyam, 100-123. szám)
1911-05-19 / 114. szám
(1911, május 19.) 114. szám. SZAMOS 3. oldal. az orsz. zeneakadémia tanárkarából. Ugyanakkor tehát látogatást tettünk polgármester úrral az orsz. zeneakadémia titkáránál, Moravesik Géza urnái is, aki biztosított minket, hogy a zeneakadémia alaposan ismeri viszonyainkat és iskolánkat és csak a legkedvézőbb referenciákat teheti a minisztériumnak, — jelezte egyúttal, hogy a kiküldöttek egyike valószínűleg Szendy Árpád tanár lesz, a ki nekünk kiváló jóakarónk. Mint értesülünk, a biztosok még e hó folyamán le fognak érkezni hozzánk. A vizsgálattól legkevésbbé sincs okunk tartani, mert a tantestület a növendékek ambiciózus seregével vállvetve dolgozott egész éven át s az eredmény csak jó lehet. Az iskolánk felett leviharzott 1909— 1910 év után tehát derűsebb napok virradtak ránk és bízva jóakaróinkban és az erős- kezű igazgatásban, legszebb reményeink lehetnek iskolánk közeli felvirágzására. Ezekben volt szerencsém jelentésemet egybefoglalni s kérem annak tudomásulvételét. Szatnoár-Nómeti, 1911. május 14. Ferencz Ágoston, ' titkár. Jégszekrény 6 hókkal, kettős ajtóval ©ladó. Petőfi-utea 44/46. az. Nagy tűz a Kereskedelmi Rész vény társaságnál. Elégett két és fél waggon gyufa. — Saját tudósítónktól. — Nagy riadalmat keltett tegnap délelőtt 11 ói a tájban városszerte a hir, bogy a Kereskedelmi Részvénytársaságnak kigyulladt a gyufaraktára. A hir hallatára pár perc alatt kivonultak a tűzoltók teljes készenléttel s az ő megfe szitett munkájuknak, valamint a részvény- társaság szerencsés építkezési módjának tulajdonítható, hogy a könnyen veszedelmessé válható lüzet sikerült a gyufaraktárra lokalizálni. A gyufaraktár a részvénytársaság Zrinyi-utcai oldalán van, mellette egyik oldalon a házgondnok lakása, másik oldalon szintén egy raktár, amelyben nagymennyiségű gyapotáru és más áruk vannak. A gyefaraktárt a házgondnoki lakástól egy fal, a gyapotraktártól egy hatalmas vasajtó választja el. Tizenegy óra tájban két segéd tartózkodott a gyapotraktár helyiségében s ezek vették észre, hogy a gyufaraktárból fojtó füst tör elő. Első dolguk volt, hogy a két raktár közötti vasajtót eltorlaszolták, hogy a lappangó tűz levegőt ne kapjon s mig az azonnal értesített tűzoltók kivonultak, a részvénytársaság helyiségeiben állandóan kéznél levő hordók vizével az ablakon át locsolták a tüzet. A gyors oltást megnehezítette az a körülmény, hogy a gyufaraKtár, amely ekkor már erősen ontotta a fojtó, t’oszforos füstöt, az udvar felőli ajtón nem volt megközelíthető, mert az belülről vaskapcsokkal van odaerősítve s igy az udvar felől ki sem nyitható, a gyapotraktár felől pedig részben a fojtó füst miatt, részben pedig azért volt lehetetlen, mert félni kellett attól, hogy a kinyitott ajtón Át a tűz átterjed ide is és akkor beláthatatlan károkat és veszedelmet okozott volna. Lakatossal kellett tehát előbb kinyittatni a raktár udvarfelőli ajtaját, hogy ott támadják meg a tüzet. A tűz eközben folyton terjedt. A nagymennyiségben felhalmozott különféle gyufa sorra meggyulladt, láng nélkül, messzire érezhető rettenetes foszforbüzt és fojtó füstszagot terjesztve égett az egész raktár. A gyufa melegétől megolvadt az ugyanazon raktárban felhalmozott gyertya és több mint egy waggon szappan, valamint más áruk is elégtek és ezek szintén teljesen tönkrementek. A tűzoltók csak buvárharang segítségével tudtak bejutni a mérges füsttel telt raktárba, amelynek tüzét az állandóan fecskendezett vízzel sem tudták teljesen eloltani. A késő éjszakai órákban még mindig dolgoznak a tűzoltók a helyszínén A tűz ugyan lokalizálva van, tovább nem terjedhet, de a raktár még mindig ég. A tűz keletkezésének okát még nem tudják. Az kétségtelen, hogy kénfejü gyufától támadt még pedig minden valószínűség szerint úgy, hogy egér rágicsálta a gyufa kénes fejét, amely eközben meggyulladt. De az is lehet, hogy egy doboz gyufa magától esett le s úgy gyűlt meg. A kár összegét még neui tudják meg- á’lapitani, mert a leltárból most állítják össze, hogy mennyi áru volt a gyufaraktárban. Az kétségtelen, hogy két és fél waggon gyufa elégett s ez körülbelül 10 ezer korona kárt jelent. De ezenkívül nagymennyiségű gyertya, szappan, pamut és más áru is elégett és a rettenetes erős, átható kénes füst átjárt sok portékát is, mely ennek folytán haszna vehetetlennó vált. Valódi amerikai cipők Vujánálw | | ingatlant akar venni vagy eladni. A I jelzálog kölcsönt keres, fi | TI mielőtt bármiféle gazdasági cikket |1 | / I beszerezne, LM K I vagy a gazdasági élet bármely ágába | I 1% 1 vágó szükséglete van, A AAVJL forduljon bizalommal : Pnevválf Nánrirtt* QMdasági szakirodájához rub.íi“& ltflüuUl Szatmár, Kazinczy-utca 7. Hieronymi Károly-utca. Újabb eszme. Szatmár, május 18. Örömmel látjuk, hogy a Szamos által a minap felvetett eszmét mindenütt szívesen fogadják. Ezt bizonyítja az a levél is, amelyet ma kaptunk s amely teljes szövegében igy szól : Tekintetes Szerkesztő Ur 1 Engedje meg, hogy mint városunk egyszerű polgára, a .Hieronymi-utcára vonatkozólag szerény véleményemet tek. Szerkesztő ur nagyrabecsült figyelmébe ajánljam. A Kinizsi-utca városunk leghosszabb utcái közé tartozik már egyenes vonalában is, mégis hozzá ragasztottak még egy toldalékot az állami iskola melletti szöglettől a Kisfaludi-utcáig, ugyancsak a Kinizsi-közzel is megörökítettük a törökverő Kinizsi emlékét. Hát kérem ez kicsit sok 1 Hiszen Jókai, Mikszáth, Andrássy, Baross is volt valaki, mégse neveztünk el róluk egy nyúlfarknyi utcácskát sem. Szerény nézetem saerint a Kinizsi-utcának említett toldalókát a Kisfaludi-utcáig (esetleg tovább), hozzávéve a Pázsit-közt, kellene Hieronymi-utcának ne vezni. A Várdomb-utcát kár volna mostani nevétöl megfosztani, legalább ennyi emlékűnk maradjon a régi szatmári várból. Ha esetleg nem az általam ajánlott, hanem más utca kapja a Hieronymi nevet, akkor is célszerűnek tartanám, hogy emlitett Kinizsi-utcai toldalék, mely külömben sem folytatása a fő utcai vonalnak, más nevet kapjon. Föntebbieket bátorkodtam nagyrabecsült figyelmébe ajánlani. Kitűnő tisztelettel maradtam Szatmár, 1911 május 17. Tek. Szerkesztő ur alázatos szolgája Egy szatmári polgár. Rettenetes kórkép az, a mit a csabai gyilkosság a magyar közállapotokról elénk tár. De nemcsak maga az eset, hanem az a kommentár Í3, a mit a sajtó — kevés kivétellel — hozzáfűz. A véres eset és annak társadalmi visz- szatükröződóse azt mutatja, hogy a magyar közélet súlyosan beteg és ha nem sietnek a gyógyítással, époly tragikus végzet elé kerül a magyar közélet és társadalom, mint amilyen Csabán játszódott le. Mert súlyos jelenségnek kell tartani, hogy a szörnyű esetet nem kriminológiai szempontból vagyis a púszta tények alapján akarják megítélni, hanem ama érzelmi alapon, hogy miljren politikai és társadalmi irányzatot képviselnek a szereplő személyek. Csak ebből magyarázható aztán az az álláspont, mely Achim erőszakos halálában a végzet igazságos rendelését akarja látni és mellőzve minden naturális szánalmat és megdöbbenést, mely az emberek lelkűidében minden véres erőszakosság esetén kiváltódik az áldozat mellett, rokonszenvet áraszt a gyilkos felé és „úri“ mivoltának emlegetésével akarja enyhíteni a megtorlás következményeit. Perfid ez a szemforgatás éppannyira, mit amennyire hazug ez a mi egész közéletünk, mely éppen hazugságaival hordja magában a csabaihoz hasonló véres tragé diák csiráit. Ha közéletünknek nem a per- fidia és hazugság volnának a mozgató és uralkodó erői, akkor most nem lehetne arról elmélkedni, hogy rokon- vagy ellenszenves volt-e az áldozat személye és politikája, mert hogy olyan volt, amilyen volt, azt is a viszonyok alakították ki. És ha kárhoza- tosnak tartották személyét is, politikáját is, változtattak volna a viszonyokon akkor, amikor időszerű lett volna. Csakhogy ez a változás végét jelentette volna annak a társadalmi, gazdasági, politikai és első sorban közigazgatási rendszernek, melynek reform járói most sem akarnak hallani az országban. A csabai eset hálás jegecesedési’pontul kínálkozik arra, hogy körülötte kötetekro menő szociológiái tanulmányokat végezzen a magyar közélet kutatója. Mi mindent világítana meg ez a szörnyű eset ? 1 Rámutatna az igazságszolgáltatás égbekiáltó hibáira és hiányaira is, a miknek közvetve szintén nagy részük van a tragédia felidézésében. Mert maga a véres eset tárgyilagosan semmi különösebb összefüggésbe nem hozható a politikával, mert az történt csupán, hogy egy bántó ujságközlemény jelent meg Achim ellen gyilkosa családja részéről és erre Achim ugyancsak bántó közleménynyel felelt. Hogy akár az egyik,
