Szamos, 1911. május (43. évfolyam, 100-123. szám)
1911-05-18 / 113. szám
(1911. május 18.) 113. szám. SZAMOS 3. oldal. a hivő szót. Ha hallja sem tud utánna tájékozódni, csak a zavara fokozódik vele. Fut egy pár lépést egyik szekér után is, a másik után is, de lelketlen, durva kocsisemberek itt is, ott is végigsuhintanak rajta az ostorral, hogy csak úgy csattan. Ott áll a kis bamba a nagy zűrzavar közepén, jobbról is suhintanak rajta egyet, balról is. A székeren, amelyik előtt nagyokat nyerit, vihog, kapál az anya-ló, látják, hogy szép szóval nem tudják visszatéríteni a kis jószágot. Az ember nem szállhat le, nem hagyhatja a lovak gyeplőjét, az asz- szony száll le. Leteszi a gyerekét, akit éppen szoptat, begombolja a réklit a mellén, kezébe veszi az ostorl, z eltévedt kis csikó elébe kerül és neki az ostorral, csihi puhi, ahol éri, A csipős szijostorrai orrba suhintja, vágja ahol éri ős kergeti a most már fáj dalmában is megriadt ártatlan jószágot a szekerek közt fel a járdára. A kéthetes csikó kétségbeesve menekül a szijostor elől és vad félelmében egyenest egy bakának szaladt neki A baka átkupja a kis állat nyakát, nem durvasággal, de szeretettel kapja át — talán otthon egy három esztendőre elhagyott falusi udvaron is szaladgál egy ilyen törékeny kis jószág — megsimogatja, mintha meg akarná vigasztalni és erélyesen, bakásan szól rá a hátamögött még mindig csapoló parasztasszonyra: — Tegye le kend azt az ostort, mert a derekán tanálom e nyüni ! Gyöngéden vezeti, viszi vissza a baka a kis csikót a szekérhez, odaállítja az anyaló mellé, még egyet simít rajta, még a szemével is mintha megsimogatná, aztán otthagyja. A duzzogó asszony felkapaszkodik az ülésbe, kigombolja a réklit és tovább szop tatja pólyában a nyekergő csecsemőjét . . . Pezsgő a járdán. Hetesfóle, vagy csak alkalmi hordár, paraszti ember két üveg pezsgőt visz az ölében. Bizonyos, hogy nem magának viszi, valaki megbizta vele. Vigyázattal, óvatosan tartja az üvegeket, meglátszik rajta, hogy pálinkához szó költ elméje tudatában van annak: micsoda finom, drága ital kotyog a piroskapszlis üvegekben. Talán éppen arra gondol, hogy micsoda pompás, torokcsiklandozó ize lehet az úri italnak, jobb lehet a legfinomabb ge- Lerdusznál is, elábrándozik, belemélyed a gondolataiba, nekimegy egy szembejövőnek ós elejti az egyik üvegei. Utánakap, leesik a másik is, Champagne leve nagyot pukkan, az üvegek apró darabokra törnek, a drága ital meg folyik szerteszét a poros, piszkos j <rdán. Valami pompás, orrcsiklandozó illata lehet, mert a parasztember nem sokadozik, nem töpreng, menti a drága nedűből, amit lehet : hamarosan letérdel a járdára, mi előtt egészen szétfolyik a porban is gyöngyöző aranyszínű bor és kezével gátat csinálva a pezsgőfrlyóka elé, szürcsöli a finom italt magábafele a járda porából . . . (*) Lakás változtatás. Fogorvosi műtermem és lakásom R ^kóczy-utca 7. sz. alatt van (a ref. egyház háza emeletén, a láncos templom melleit.) Fogorvosi tudományom — mint 29 év óta — most is a nagy- közönség rendelkezésére áll. Szatmár, 1911. május 1. Albisi Bakcsy Domokos orvos — fogorvos. Irodalmi estély Szatmáron Szász Zoltán és Medgyaszay Vilma előadása. Egy lelkes, írókból és művészekből álló csoport valósítja meg nálunk azt az irodalmi szempontból is helyes eszmét, hogy a közönség személyesen ismerje meg az irót. Ne csak a könyvekből, a hideg betűkből szívja magába az iró lelkének, szellemének termékeit, hanem lássa, hallja azt, akit könyve, írása után megszeret. Ez a mindenképpen dicséretes gondolat vezérli a Kultúra Irodalmi és Művészeti Társaságot, amikor Szatmárra is el hozza a fiatal irodalmi Magyarország egyik legnépszerűbb Íróját, Szász Zoltánt és a modern előadói művészet egyik legfényesebb csillagát, az európai hirü nagyszerű diseust, Medgyaszay Vilmát. Megírtuk már, hogy ez irodalmi szenzációnak ígérkező estély május 24-én, szerdán este lesz megtartva és hogy az egész város müveit közönsége nemes érdeklődést tanúsít már az első hírek kapcsán is. Szász Zoltán a szépségről ós szerelemről és ezeknek egymáshoz való viszonyáról fog előadást tartani az ő zseniális szellemességével és elragadó előadói modorával. Medgyaszay Vilma pedig uj dalokat fog énekelni Nádor Mihály zeneszerző, a Nagy Endre kabaré karmestere kíséretével. A kereskedőkre való tekintettel a Kultúra Társaság az estély kezdetét kilenc órára tette. Az előadás előreláthatólag a városi színházban lesz megtartva a rendes színházi helyárak mellett. Jegyek már most is válthatók Lőwy Miksa könyvkereskedésében. Esküvő. Negrey Jenő cs. és kir. főhadnagy f. hó 17-én tartotta esküvőjét Berghofer Ilona urleánynyal Szatmáron. Eljegyzés. Dr. Márkus Árpád szatmári ügyvéd eljegyezte Kabdebo Erzsikét Kolozsvárról. Dóczy Gedeon halála. Debreczenből jelentik, Dóczy Gedeon, a debreczeni ref. felsőbb leányiskolának, — amelyet messze földön Dóczy intézet néven ösmernek — 37 év óta igazgató tanára tegnap reggel 79 éves korában elhunyt. Az ügyészségről. Dr. Fabó Zoltán vezető kir. ügyész a kir. járásbíróság büntető igazságügyi adminisztratív teendőinek, valamint a fogház megvizsgálása céljából Erdődre utazott. Kinevezés. A szatmárnémetii kir. törvényszék elnöke Mikié Mihály mátészalkai kir. jbirósági napdijas szolgát a szinérvár- aljai kir. jbirósághoz 3-ad oszt. hivatalszolgává nevezte ki. Intézkedések a debreceni ref. püspökválasztásra. A tiszántúli ref. egyház kerület kedden közgyűlést tartott, amelyen intékedéseket tettek a megüresedett püspöki szék betöltésére. Az egyházkerület a szavazás határnapjául junius 20-át tűzte ki. A szavazatszedő küldöttség elnökéül gróf Dé- genfeld József főgondnokot és Dávidházy János esperest, tagokul Sütő Kálmánt, Be- reny Józsefet, Biki Károlyt, Domby Lajost, Domahidy Elemért, Kovács Józsefet, Fűlő Zoltánt, Helmeczy Józszefet, dr. Kun Bélát, Fráter Barnabást választották meg. Felhatalmazták a főgondnokot, hogy ha az első szavazásnál egyik jelölt sem nyerue általános többséget, rendelje el a pótválasztást. Minthogy pedig az őszi közgyűlés ideje messze esik, a nyáron hívjon össze rendkívüli közgyűlést, amelyen az uj püspököt beiktatják s a fontosabb egyházi ügyekeket elintézik. Egy bizottságot is küldtek ki a püspök felavatására, amelynek gróf Degen- feld József főgondnok elnöklete alatt Sulyok István, Kiss Ferenc, Szele György, Biki Károly, Sas Béla, Csiky Lajos, Domahidy Elemér, Kovács József, K. Tóth Kálmán, Rásó Gyula, dr. Kun Béla lettek a tagjai. Hieronymi Károly utca. A Szamos tegnapi számában ilyen cimmel megirt vezércikkünk, amely azt az eszmét vetette fel, hogy a város valamelyik utcáját a nemrég elhunyt kereskedelmi miniszterről nevezzék el, élénk visszhangra és tetszésre talált az egész városban. A város tisztikara különösképpen nagy pártolója az eszmének és éppen ezen körből ajánlották azt a helyes eszmét, hogy az az utca viselje majd Hieronymi Károly nevét, melyben a faipari szakiskola van. Ez az eszme annál is inkább helyénvaló, mert a faipari szakiskolát a város neki köszönheti s ez a fejlődésben levő, hatalmas, szép utca, amely lassanként a vasúti állomáshoz vezető forgalom egy részét is maga felé tereli, jelentőségénél fogva is alkalmas arra, hogy az elhunyt kereskedelmi miniszter nevét viselje. 8387 épület lángokban. Budapestről érkezett távirati jelentés közli velünk, hogy Mandzsúria tartomány Karbin nevű városában óriási tűz pusztított, mely 8387 épületet 15 millió rubel értékben, 4046 üzletet és 15 banhivatalt semmisített meg. Több mint 40,000 ember hajléktalan. A kár 40 millió rubel. A keddi szerelmi tragédia hősnője, Varga Juliánná, mint a kórházból értesülünk, teljesen jobban van. Tegnap reggel a karjából és hátából kivették a golyókat, a harmadik golyót azonban, amely a tomporába fúródott, nem sikerült megtalálni. Rövid idő múlva gyógyultan hagyhatja el a kórházat. A merénylő Nemes Bálintot a csendőrség már átkisérte az ügyészségre, ahol a vizsgálóbíró határozata folytán letar- tatásban marad. Az Árpád-utcai hídmérleg. Az Árpád-utca fapiac részének lakói zúgolódnak az utca közepén felállítandó hídmérleg ellen, melynek bódéját már serényen építik. Az utca lakossága küldöttséggel akarja felkeresni a polgármestert, hogy megkérjék: helyeztesse el a hídmérleget a házak közeléből, ahol nemcsak útban van, de az utca kinézésének szépészeti szempontból is árt nemcsak maga a bódé, hanem különösen a körülötte lebonyolítandó forgalom. Orsz. állatvásárok vármegyénkben: május 19-én Cs'engerben, 23 án Aranyos- megyesen, 25-én Királydaróczon, 29-én Fehérgyarmaton es Nagykárolyban. A szinérvárajai térzene. Vasárnap délután kiáll a községi banda a főtéren és rázendít a nótára. A hallgatóság lassan gyülekezik s eleinte körbe sétál a cigányok körül, később állingál ós a zenekar egyszer csak eltűnik a sürü embergyürüben. Akik aztán kívül maradnak s a többitől nem hallanak, erősen zúgolódnak, majd követelőznek, a végén a községi rendőrökhöz szaladnak elégtételért a rajtuk esett sérelemért. Á rendőrök eleinte nem értik a panaszt, mig bele nem melegednek a kötelesség érzetébe, rendet csinálni, embereket szótzavarni. A rendőröket Anyiczás Jánosnak és Györgynek hívják, a legrenitensebb zenekedvelőket Drágos Demeternek és Jánosnak. Nyuczásék és Drágosék szóváltáson kezdik, ami tulharsogja a zenét is és külön embergyürüt is von maga köré egész addig az ideig, mig pro és kontra pofonok nem kezdenek csattogni. Akkor egy kis időre a zenekar nagy gyűrűje is a pofozkodók köré húzódik és ilyenkor végre Szinérváralján szabadon hangzik a térzene. A hatósági erőszakot elkövetett Drágosékat végre is visszagyőzi a hatósági tulerőszakot kifejtő községi rendőrség, az embergyürü visszavonul a banda köré és a térzene folyik tovább Szinérváralján.
