Szamos, 1911. május (43. évfolyam, 100-123. szám)
1911-05-14 / 110. szám
mwm 'IT ■MwpaFWMBlHIIlH ' / / Jr XLIII. évtolyam. Szatmár, 1911. május hó 14., vasarnap. SPOIOTffiHJfck MáüPIiüél&> Előfizetési dij : Helyben: 1 évre 12 K, Vj évre 6 K, */« évre jK,. bxwu í K Vidékre:.1. .. 16 ........... 8........... 4„ V50 Eg y szám ára 4 fillér. bzerKv^ztoség ínadonivatai ' Hirdetések: S".vczi-ew2_ 9. Jidtn. TeiefoiwiJ».; J7. ! - ,3tés neUett. a^gjaUayoeabb árban tíMMindennemű aija\ Szalmái. lap k5.nlód»vatahiban | xáZ apróhirdetések kto*<Kt mindé« sz6 fizetendők. NyHttér sere 2ü fillér. A cél felé. Szatmár, május 13. A magyar nemzeti életnek céltudatos fejlesztését hangoztatja a Justh féle ellenzéki sajtó, mint egyik feltételét a magyarság hegemóniájának. Mi aláírjuk ezt a nézetet, mert mi is úgy látjuk, hogy eme fejlesztés nélkül vagy összeomlunk, vagy pedig a negyedfélszáz év óta megnyirbált önállóságunknak helyreállítása és a magyar nemzeti államnak kiépítése a problémák homályában az idők végtelenségéig fog szunnyadozni. A. kivitel módjára nézve azonban a különben igen tisztelt ellenzékkel és annak szócsövével nem érthetünk egyet. Amaz ellenzék ugyanis a magyar nemzeti életet közelebbről azzal véli fejleszteni és a magyar hegemóniát biztosítani, ha az általános, egyenlő és titkos választói jog behozatik. Ez az a maszlag, amelyet híveinek naponkint bead; ez az ő bölcseségének ama bűvös köve, amelyet felállít * végből, hogy ahhoz kedvelt hívei vélt idvezülés vé gett dörgölődhessenek. Kikből állanak pedig emez eszme körül ez ő tántorithatlan hívei ? Állanak ők a Justh féle szélső el- I lenzéki magyar megfogyott csoportból, az e zel szövetkezett szociáldemokratákból és a nemzetiségek gárdájából; ime ezekből alakult az a nem irigyelhető coalitió, amelyiye! a Justh-féle ellenzék a magyar hegemóniát fejleszteni, meg menteni akarja Azonban az általános, egyenlő és titkos választó jog a magyar nemzeti állam kiépítésére semmikép sem alkalmas anyag: mert mi, magyarok folyton agyarkodó, olyan nemzetiségekkel élünk egy hazában, akik nemzeti érzelmükkel, nagyobb részben nem az anya-ország magyusága felé hajlanak, hanem a velük rokon-fajú, szomszédos idegen uépek felé kacérkodnak és igy nem a magyar nemzeti államnak kiépítésére, hanem inkább az erre vonatkozó s ándéknak meghiúsítására törekszenek és ha az egyenlő, általános és titkos választójog behozatnék : ez által annak az elemnek adnánk tápot, amely politikai nemzetét más állam határain belől keresi ; ettől az elemtől pedig minden jó magyar embernek távol kell állani. Nem alkalmas továbbá az általános, egyenlő és titkos választói jog a fennebb említett hizafias cél elérésére: mert ezzel a joggal, ha ez megvalósul .a, azokat a szociáldemokratákat is felruháznék, akikről már maga a Justh-féle ellenzéki sajtó erős jelzéssel azt kiáltotta, hogy az hazát nem ismer, akikről a közfelfogás is olyan nézetet vall, hogy amaz elem állítólag istent és vagyont sem ismer, amely elv pedig nem alkotásra, hanem rombolásra vezetne és igy ha a Justh-féle ellenzéki csoport ezekkel az elemekkel szövetkezett: úgy nyilvánvalóan önmagával is elleniéibe jött. A magyar nemzeti életet fejleszteni és a magyar államot kiépíteni nem az általános, egyenlő és titkos választójog behozatalával, hanem nyugodt, kitartó és semmi idegen elemmel és idegenből szakadt eszmével meg nem alkuvó olyan hazafias munkával lehet, amelylyel kereskedelmünknek, iparunknak, általában magyar kultúránknak fejlődését fokozzuk ; ez a munka van a mi zászlónkra írva, ez alatt haladunk célunk felé rnin- inkább előre és ha időnként csak egy- egy arasznyi tért foglalunk is el kellő körűi tekintéssel, óvatosan, bár lassan, még is csak célt érünk ; de a Justh-féle csoportnak a szociáldemokratákkal és nemzetiségekkel az általános, egyenlő és titkos választójog cége alatt kötött roesadánsza ama hazafias célhoz vezetni soha sem fog. (V.) Még egyszer a halmi—bikszádi. Széles körben ösmeretes az a köcelezvény, amelyet egy ugocsai zsidó adott egy ugyanA cech-nő. — Irta: Dénes Sándor. — A nap még besütött a kávóház nagy ablakain és bár visszavonulóban levő ereje már nem zavarta az unalmasan lézengő törzsvendégeket, ahhoz mégis elég erős volt, hogy a szemetes, szivarfüstös kávéházba belopja a nyári hangulatot. Uzsonna utáni idő %olt, mikor csak azok ténferegnek a kávéházban, akiknek ez az otthonuk, akiket nem vár sehol senki s ha a zöldasztalnál feloszlik a kártya- parthie, üres, rideg, kietlen lesz az otthon. A hetes hatalmas porfelleget kavart fel a sepréssel. Norma, a kasszirosnő unalmasan bá múlt bele a porfelhőbe és mivel a forgalom is szünetelt, semmi dolga sem volt, — módjában volt a saját, nem tulmagasan szárnyaló gondolataival foglalkozni. A porfelhőt nézte és ez lökte meg a gondolatait is. Magasra kavarodott a szürke felleg, mint az országút szélkavarta pora és mikor a porszemek leülepedtek a biliárdasztal zöld posztójára, Norma úgy látta, mintha a ventillátor szele megmozgatta volna az országút mentén zöldelő vetés kalászhányo fejét. Nem volt még valami nagyon régen, mikor a kávóház porát, a billiárd zöld posztóját hírből sem ösmerte Norma. Nem volt hosszú, nem is volt zajos az az ut, amelyen az országút porától, a zöldelő mezőtől a piroskópü ólénkszemü Náncsi egy pár szobalányi stáción keresztül a cselédkeritő csábitó szavainak segélyével a kávéházi kasszába jutott, suhogó ruháju, finom cipellős Norma lett belőle. Az arca ugyan sokat veszteti az üdesógé- ből, a szeme élénkségét megtanulta korommal feketített szemöldök segélyével, festékkel fenntariani, de ezt Náncsi már nem vette észre a Norma kisasszonyos selyemruhái, a kasszába hajló urfiak bókjai miatt. De most, hogy a kávóházba beült az unalom és a zöld kalászos vetés ott ringott a billiárd-asztalon, Náncsi ismét előkerült, mezőn dolgozó, izzadt embereket látott, pacsirtaszót hallott és a cointreau üvege minthi kotyogott volna, mint a vetés árnyékának hűvösébe rejtett csobán. Nehéz dolog a durrogó pezsgős üvegtől visszatérni a lángyosvizü csobán kotyogásához, de Normát már megfogta a hangulat és nem eresztette el, mig az egész lelkét Náncsivá nem varázsolta. Már késő estére járt az idő, a kávóház megint megtelt vendégekkel, a cigány divatos, buja keringők után olyan nótákat játszott, amilyeneket ott kint a mezőn szokás danolni, napsütéses réten, zöldkalászos rónán. Es ha a hangulat kikezdi az ember szivét, a cigány muzsikája a legnagyobb mester annak befejezésében. Mire a korai fekete-kávézók után jókedvű, italos emberek is tértek be a kávéházba, Norma lelke már teljesen rabja volt a nemrég múlt idők Náncsijának. nagyválasztéku cipőraktárát ajánljuk a t. vevő- közönségnek, mint legolcsóbb bevásárlási forrást Közvetlen a „Pannónia“ mellett. Szatmár és vidéke legnagyobb cipőraktára. MEGÉRKEZTEK a tavaszi és nyári idényre megrendelt valódi schevraux és box bőrből készült legújabb divatu fekete és barna úri-, női- és gyermek-eipők.
