Szamos, 1911. május (43. évfolyam, 100-123. szám)

1911-05-06 / 103. szám

3. oldal. ^1911. május 6. 103 szám.) SZÁM 0J3 aki az egészséges bőr ápo lásra ügyel és aki a szeplöt eltüntetni, puha, fehér arc­bőrt elérni és megtartani akar, csak Steckenfeld Li<iom tejszappan­nal (védjegy Steckenfeld) mosdik, mely Bergmann & Co Teschen a/E ről való. Egy darab ára 80 fill. Kapható minden gyógy tárban, drougória- és illatszer üzletbe,. A hitel mértig bizalom. A bizalom $rtgt(g hitel. Ha az ország bármely részében lakó keres­kedő, iparos, hivatalnok, gazdálkodó, avagy más foglalkozású egyén hitelképességéről, vagyoni viszonyairól, megbízhatóságáról alapos értesülést akar szerezni, forduljon Ä VF RíTű Ctl Eisíí szatmári általános keres- kadelni tudakozó intézőihez Petöfi-utca 17. sz. Telefon-szám 310 Lakás változtatás. Fogorvosi műtermem és lakásom Ríkóczy-utea 7. sz. alatt van (a ref. egyház háza emeletén, a láncos templom mellett.) Fogorvosi tudományom — mint 29 év óta — most is a nagy- közönség rendelkezésére áll. Szatmár, 1911. május 1. Albisi Bakesy Domokos orvos — fogorvos. Ma és mindennap a KISPiPA vendéglőben mozgöfénykép színház. 0 Belépti-dij nincs I [í] Teljesen uj műsor: 1. Zarándoklók Arábiában. 2. Mindenes ur. Humoros. 3. Pardon, nagyapó. Dráma. 4. Az elkésett orvosság Humoros. 5. Egy anya titka. Dráma. 6. Gyors házasság. Humoros. 7. A vórcseppek. Dráma. Színes. Találkozás a ZlS PIPA vendéglőben, ahol kitűnő ételek- és italokról gondoskodva van. A mozgöfénykép színhez minden este látható. A n. é. közönség pártfogását kéri tisztelettel POPOV1CS SÁNDOR, a Kispipa vendéglőse. Női clivatüzlet áífyel^ezés. 19an szerencsém tudatni a n. é. hölgyközönséggel, hosv 13afth?án y- utca 10. szám alatt levő riői divaííermemeí május 1-től Socs^apratcza 1. szám alá, a flr. jltuip Ssig* mond ur gázába frglyezfem. VÁROSI ÜGYEK­Közgyűlés előtt. Tegnap délután tárgyalla a gazdasági szakbizottság a hétfői közgyűlés elé kerülő ügyek egy részét. A napirendre tűzött tárgyak nem keltettek külö­nösebb érdeklődést s a bizottság rövid félóra alatt elintézte vala­mennyit. A kéményseprési szabályrende­let némely szükséges módosítások miatt lekerült a napirendről. A polgári fiúiskola költségeit a bizottság 300.000 koronával fel emelte, mivel a Sárkány Ervin tervei és költségvetése szerint az iskola felépítéséhez és szabályszerű felszereléséhez az előirány­zott költség nem elég. A dohánybeváltó hivatallal szemben fekvő terület, átengedésére nézve Harkányi Ede köipar gyárossal kötött szerződést a bizottság elfogadta. A vételár 5 korona 80 fillér négyszögölenkint. A napidijasoknak 1000 korona drága­sági pótlékot, a gazdasági kiállítás erdészeti csoportjára 400 korona segélyt szavazott meg a bizottság. Elfogadta egyúttal Léber Antal erdőtanáesosnak azt az indítványát, hogy a város a Kossuthkerti növényzet bo­tanikai elnevezésének jelzésére, úgy mint más nyilvános kertekben, csinos táblácská­kat készíttessen. A Vajay-utcát és Dinnyéskert-utcát a bizottság a IV-ik közigazgatási kerületbe osztotta s elrendelte a szervezési szabály- rendelet 5-ik szakaszának megfelelő módo­sítását. Végül Heinrich Viktornak a Viktória szálló előtt a gyalogjárdából 130 cm. széles helynek elfoglalása iránt beadott kérelmét szavazattöbbséggel elutasította. Nagy tűzvész a szilágymegyei Ököritón­— Saját tudósítónktól. — Tegnap több fővárosi lap csöngetett fel bennünket telefonon és az iránt érdek­lődött, igaz-é az a híradás, hogy a szomorú emlékű Óköritó ismét leégett. Mi meglepe­téssel hallottuk a bírt s miután táviratilag is érdeklődtünk Ököritón a hir felől, meg­győződtünk róla, hogy a pesti lapok érte­sülése téves. Késő este jelenti telefonon fővárosi tudósítónk, hogy a hir csak annyiban téves, amennyiben a szatmármegyei Ököritóról szól. A tűz a Zilahtól két órányira fekvő Ököritón pusztított. Tegnap délben kigyulladt a százhat­vanhét házból álló község és az erős szél­ben rohamosan terjedt a tűz. Nyolcvanhat ház és kétszáz melléképület porrá égett. Nem lehetett megmenteni a templomot sem. amely a lángok martaléka lett. A községben nincs önkéntes tűzoltó­ság, úgy hogy annak is Zilahról kellet ki­vonulnia. A lakosság babonás félelemmel, tétlenül nézte a lángokat. A község fele koldussá lett, a kárt háromszázezer koro­nára becsülik. Ma reggel ezer korona se­gélyt vittek a hajlék nélkül maradt ököri- lóiaknak a vármegye pénzéből. A tűz gon­datlanságból származott. 3 n. é. hölgy közönség szives pártfogását továbbra is hérve tisztelettel Golästein Gizella, SfsX: Versenykugíizás. Vasárnap, május hó 7-én délelőtt 9 órakor versenykuglizás kezdődik a„Szőlőfürtben\ Friss jégbehütött italokról gondoskodva van. ingatlant akar venni vagy eladni, jelzálog kölcsönt keres, mielőtt bármiféle gazdasági cikket beszerezne, vagy a gazdasági élet bármely ágába vágó szükséglete van, forduljon bizalommal: PöSEYék Nándnt* gazdasági szakirodájához lttl. U'h Szatmár, Kazinczy-utca 7. Szatmárnémeti, 1911 Május 6­01. f. János. Milyen idő várható 7 A meteorológiai int. jelentése Egyelőre még lényeg télén bőváltozás és he- lyenkint zivataros esők várhatók. — Sür- gönyprognőzis: Enyhe, zivatarok. Déli hő­mérséklet : 22'2 C. Az Isten neve. Vannak isteni rendelkezések, párán - csolók és tiltólc, amelyek — bár erélyes formában hagyvák meg a hí­vőknek — idővel kimentek a divatból. A változott életkörülmé­nyek, az ezek folytán meg­változtatott emberi felfogások leszorították őket as élet szín­teréről és az emberek lassan­ként alaposan elrugaszkodtak tőlük. Vájjon melyik jámbor és istenfélő embernek jutna eszébe, hogy ha felebarátja oktalauul ol- dalbavágja vagy tomporon ragja, hogy ég felé emelvén szemét imigyeu szóljon : „sze­resd felebarátodat, mint tenmagadat,“ — s az ige szavával élvén keblére ölelje ra­koncátlan felebarátját. Ma imigyen szól „az ember: ha az Ur, kinek dicsértessék az Ő neve, ösmerte volna ma élő felebarátainkat, aligha hozta volna meg hires döntvényét s azzal úgy nyakon- szereti a felebarátot, hogy az holtig arról koldul. És ha minden ember kenyérrel dobná vissza azt, «ki kővel vágja orrba, régen megalakult volna a szatmári kenyérgyár, amelynek részvényei hatalmasat szökkentek volna a nagyforgalmu kenyórkonfettik révén. Dehát gonoszak az emberek és nemhogy kenyérrel hajigálják egymást, hanem elmar­ják azt egymás elől és mázsás köveket vág­nak helyette egymás fejéhez. A számos, divatból kiment rendelke­zés legtetejében pedig ott pang az, amelyik arról szól, hogy Istennek nevét hiába ki ne ejisük. A bibliát magyarázó egyetlen bölcs sem szabta meg összegszerűleg azt a kvan­tumot, amelynek határain belül az Ur neve forgalomba hozható és amelyen felül az emlegetés hiábavalónak minősíttetik, de az kétségtelen, hogy a tilalom nem korlátozza a Mindenható nevének a templomban való emlegetését. Ott akárhányszor emlegetik is, panaszképpen sohasem esett. A historikusok és népszokás kukacok meg jobban tudják, hogy honnan ered, melyik korban keletkezett s mi vitte rá az embereket, hogy templomon kívüli minden­napos bajaikban hívják fel az Ur figyelmét hiában, de a tiltó rendelkezésnek a tízpa­rancsolatban való szereplése azt engedi sejtetni, hogy a káromkodás és istenkárom­lás veszedelme hátrább esik annál a kor­nál, melyet oknyomozó iskolai tankönyvek úgy jelölnek meg, hogy: már a régi rómaiak . . . Egy kis jóindulattal vissza lehetne ve­zetni az ügyet az istenfélelemre is. Az em­berek ugyanis hol jókedvükben, hol harag­jukban káromkodnak Ami annak a tagad­hatatlan jele, hogy a káromkodó ember a jókedvet és a bajt egyaránt a legfelsőbb hatalomtól számlázottnak tartja és sem ihaj-csuhaj között, sem bajainak tömkele­gében el nem felejti, hogy mindkettő az égtől származik.

Next

/
Thumbnails
Contents