Szamos, 1911. május (43. évfolyam, 100-123. szám)
1911-05-30 / 122. szám
(1911. május 30. 122 szám.) SZAMOS 3. oldal. A gyűlés ezu'án kimondta, hogy az ipartestiilet megalakítását kívánja s miután Tankóczi Gyula főkapitány felhívta az iparosokat, hogy a Gazdasági Egyesület kiállításán minél nagyobb számmal vegyenek részt, a gyűlés feloszlott l&ömót-eipők VujAnál. Vármegyénk halászata a kiállításon. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület szeptember 21. október 2-a között rendezendő kiállítása alkalmával a megye halászatát is bemutatni óhajtván, úgy hiszem, nem lesz érdektelen dolog, ha pár szót szólunk az ország halászatáról, ennek keretében feltüntetve vármegyénket is, s a halászati kiállításról. Országunk édesvízi halászatával a múlt század második felében kezdettek behatóbban foglalkozni, ekkor ismerték fel azt a — nemzeti vagyonban is tekintélyesnek mondható — kárt, amely érte halászatunkat, az ártér szabályozás, folyami halászat, gátépítések s ipari müvek építése folytán. Eleinte csak társadalmi egyesülések vették az orvoslást kezükbe az ország egyes részeiben, később azonban az állam it felismerte a bajt s 1883-ban az Országos Halászati felügyelőség létesítésével 1888 ban pedig a halászati törvény (1888. XIX. t.-c.) meghozatalával teremtette meg azt a bázist, amely a mai halászatnak is az alapja, s föjogfor- rás a halászatot érintő ügyekre vonatkozólag még ma is. A földművelésügyi minisztériumban külön osztály szerveztetett a halászatnak, amelynek hatáskörébe tartozik a tenyész- anyag kiosztása, a halászati ismeretek terjesztése, szaklap kiadása, ösztöndíjak és segélyek kiosztása, amelyek a gazdaságokban szükséges munkások képzését segítik elő. Érdekes, hogy az elmúlt 1910. évben 242.555 korona volt a halászatra fordított összes beruházás, ugyancsak ez évben állami támogatásképen kiosztatott 4,450.000 drb különféle pisztráng ikra 700.000 drb halivadék, 70.000 drb rák, 64,500.000 drb fogassüllö ikra. Ezen állami tevékenységnek fontos szervei a Halászati felügyelőség, Halélettani és szennyvíztisztító kísérleti állomás, s a Halkórtani állomás, mind Budapesten, az utóbbi az Állatorvosi főiskolán. Az a cél, amelyet az állam elérni igyekszik ezen intézményekkel, kettős irányú, nevezetesen a már meglévő közvizekben a halakat szaporítani ikrák kiosztása és ivadók- nevelö terek létesítése által, másként a magánosokat tógazdaságaik berendezésénél szakszerű útmutatások készítésével kultúrmérnöki hivatalai által útbaigazítani. Alsóbb szintáju vizeink között a társulati kezelésben levők összes területe 170.000 hektár, az ebből befolyt jövedelem ha.-kent 2 kerona átlagos jövedelmet számitva 340.000 korona. Az ország összes közvizének kifogott halmennyi3ég, — amelyet ugyan a bérleti rendszer miatt biztosan megállapítani nem lehet — megközelítőleg a bérösszegek után Ítélve 40.000 mm. 2 millió korona értékben. A mennyiség a mai viszonyokhoz mérten sem kielégítő, tagadhatatlan, hogy fejlődésben van a gazdálkodás ezen ága napjainkban. A mai á'lapot szerint 1 hektár vizterü- let 1 évben 20 kg halhúst nevel 10 korona értékben átlagosan számitva; a nagyobbik százalékát a termelésnek a halasgazdaságok adják. Ilyen az országban 26 működik, nagyobbik része a dunántul, 3182 hektár területen, többnyire pontytenyésztéssel foglalkoznak, csak 20 kát. hold tulajdonosa pisztránggal Sajnálattal kell konstatálnunk, hogy sem vármegyénkben, sem városunkban nincs egy halasgazdaság. Pedig a hal a szatmári picon akármennyi is elkelne, ha volna. Városunkban a halászat bérletet képez, a Szamos folyó ezen része különben nem gazdag halban, s csak a horgászatot űzik némelyek sportszerüleg. Vármegyénk halászatát a következőkben registráljuk: A halászatot csak közvizeken folytatják részint társulati kezelés, részint hatóság utjáni értékesítés, vagy a kincstár házi kezelésben. Alsóbb szintáju vizeinkben, nevezetesen megyénk ószaki részét érintő Tisza, lejebb a Túr, a Szamos, a Homoródban megterem a harcsa, orsóhal, csuka, keszeg, márna, elszórtan levő tavakban a cigányhal, ami a ponty egyik fajtája. Főhalunk a harcsa és a potyka, amely a Turban, Lápos- ban és a Szamos alsóbb részein dívik. A pisztráng vármegyénk északi, hegyes részében honos, ahol is, pl. Nagybányán tenyésztik is. Itteni patakokban s a Lápos, Fernezely, Zazar, Kapnik, s a Tálnában, különösen a felsőbb részeken honos. A Gazdasági Egyesület jubiláris kiállításában teret szánt vármegyénk halászatának is, amely tényével dokumentálta azt, hogy a halászat ügyét vármegyénkben népszerűsíteni akarja, szemük elé kivánja állítani a halászok és a tenyésztők törekvéseit, munkásságát, s azokat az eszközöket, amelyekkel a halász dolgozik, a cél az, hogy hü képet adjon a megye halászatának mostani fejlettségéről, állásáról s annak az útnak a megmutatása, amelyen haladva a nagyobb eredmény elérhető. Vármegyénkben is van múltja, története a halászatnak, a hires Ecsedi láp valóságos tárháza volt a halaknak, csiknak és a ráknak, s ha csökkent is a mennyiség, még most is tekintélyes azok száma, akik ebből a foglalkozásból élnek. És az igazi magyar foglalkozás iránt most is bizonyos vonzalommal viseltetünk, s megkedveli az is e mes^ térségét, akik nem hivatásszerüleg folytatják azt, banem sportszerüleg űzik. Jelenjen meg azért a kiállításon minél impozánsadban e foglalati ág is. Külföldön óriási látogatottságnak örvendenek a halászati kiállítások, a közönség a kiállítások ezen része iránt mindig melegen érdeklődik, a halászati pavillonban mindig nagy tömegek szemlélik a halászatot, hisszük, hogy a szatmári kiállításon is meg lesz az érdeklődés. Kiállíthatok teljesen ép, egészséges halak, akváriumban elhelyezve, kiki olyant hoz fel, amely halászatában, bérletében tényleg meg van, megmutatva azt, hogy a halak gondozásával tisztában van. Különböző nyaru pontyok, feltüntetve azok származási helye is. Közvizekből eredő halakat fajtájuk szerint kell külön-külön csoportosítani, s feltüntetni, hogy egy-egy helyen milyen fajú halak találhatók, nemkülönben azt is, hogy saját termelése-e vagy sem. Kiállíthatok különféle halászati eszközök, hálók, vorsák, hálószövés, ladikkészités s a horgászat különféle fajai. Ezekről tartandó természetesen magyarázat is. Törekedjen azért minden kiállító a sikerre, legyen azon, hogy e csoport is vonzó legyen, hiszen az őstermelésnek a halászat nagyon vonzó ága. Készüljön a kiállító, hogy a megyénkbe, városunkba seregíő idegenek hü képet nyerjenek, s a halászat ügyének minél több barátot lehessen szerezni. Az állam képviselője, a kormány jelen lesz a kiállításon, jutalmakat fog osztani, az állam megkezdette a halászat segélyezését, talpra- állitását, azért, hogy ez a termelési ág is minél több jövedelmei hozhasson. Csók Károly „Vicíoire“ repülőgépének első próbája. A gép az angyalosi hangárban telje sen elkészülve csak próbára várt. Szombaton reggel 4 órakor az avia- tikust „Szélcsend van, próba mehet* szavakkal keltették fel. Csók Károly öt kiválasztott emberével a repülőtér mellett levő hangárhoz sietett. A gépet figyelmesen megvizsgálva észrevette, hogy egy fontos helyen levő csavar érthetetlen okból megpattant.^ Hirtelen munkához látott montőrjével s rövid egy óra alatt megadta a jelt, hogy a gépet tolják ki. Kis idő múlva Domahidy Viktorné, gróf Teleki Blanka, ki férjével, Domahidy Viktorral ezen modern tudomány leglelkesebb hive, kik egyúttal a szatmármegyei aviatika megteremtője! is, Nagy Viola úrnővel a repülőtérre érkeztek. Az előkészületek megkezdődtek. Felhúzták a szélmérő lobogót, mely igen heves szelet mutatott, miért is Csók Károly a gépben ülve, repüléshez készen, a szél el- csendesedését várta. A szél mind erősebben és erősebben fújt, annyira, hogy a gépet hatalmasan im- bolyogtatta, E bosszantó körülmények köze pette, miután a gépet négy ember megfogta, erélyes hangok hallatszottak, hogy a gépnek menni kell! Egy pillanat s a gép mái dübörgőit. Csók Károly kézfelemeléssel adta meg a jelt az indulásra. A gépet a négy segitő elengedte s ebben a pillanatban szédületes sebesség mellett száguldott r. hatalmai madár, 50—60 méter befutása után a gép hirtelen megállóit, erős szélrobam miatt kellett megállani. A negyedik elinduláskor Csók Károly a motort teljes erővel indította, mire a gép hirtelen fél méter magasra emelkedett. A tömeg hatalmas örömujjongásban tört ki. Csók Károly hallva a nagy zajt, rosszat sejtve, a motort hirtelen el- állitotta, mire a gép az említett magaiság- ból# visszacsúszott a földre, ebben a pillanatban a gépmadár mintegy 30 fok félre- billenéssel megállóit. Csók Károly a megállás után a gépről leugrott, hogy a félre- billenés okát megállapítsa. A kerékszerke- zet villája kis Ívben elhajlott, de a kerekek alatt levő szántalp a komolyabb bajokat elhárította. Ezután tudta csak meg Csók Károly a nagy zaj okát. Nem érezte, hogy már fent lebeg a légben, s az örömrivalgást figyelmeztetésnek vette. Ha a motort nem zárja el, úgy ez a kis hiba se történik meg. De ép ez az első siker mutatja, hogy a gép helyes elvek szerint lett építve s a szemtanuk nagy jövőt jósolnak neki. A gép 3—4 nap alatt ismét harcképes lesz s a próbák tovább is szorgalmasan fognak folyni. Reméljük, s joggal, hogy az angyalosi repülőtérről szép és jó híreket fogunk hallani. Érdeklődőket Csók Károly szivesen lát. Szatmárnémeti, 1911 Május 30Sz. J. felt. Milyen Idő várható 7 A meteorológiai int. jelentése Lényegtelen hőváltozás és elvétve, inkább csak az ország déli felében eső nagy zivatar. Sürgönyprognózis: Meleg, elvétve csapadék, zivatarok. Déli hőmérséklet 24'2 C. A sajtóhiba olyan az hóembernek, mint más embernek a „pech.“ Bajos lenne megmondani, mi az a pech. Kisebb mint a szerencsétlenség, nagyobb mint a kellemetlenség. De bosz- szantó nagyon. Mint az orr alá morzsolt bors. És van a sajtóhibának két faja. Az egyikben csak a pesszimista bosszankodik, mint ha például megázik, ha nincs esernyője. Arany Írja valahol: „Mit bánom én ha kapa helyett azt szedik kxta.“ Az értelmet zavaró sajtóhiba, ha például ehelyett
