Szamos, 1911. május (43. évfolyam, 100-123. szám)

1911-05-23 / 117. szám

SZAMOS (19.11. májas 23.) 117, szám. 8. oldal. Szombaton, 1911. május hő 27-én este fél 8 órakor a szatmárnémeti; kereskedö-ifjak köre dísztermében (Petóf.-uicza) HAWEL EDITH zongoraművésznő hangversenye # SVASTIT5 EUGENIA énekmttvésznő közreműködésével. = Helyár: = 5 és 3 korona. Jegyek Huszár Aladár könyvke­reskedésében kaphatók. Utazás a vonat alatt. Budapesttől Debrecenig. A debreceni vasúti állomáson az el­múlt éjjel a 2 óra néhány perckor Budapest felől jövő személyvonatnál észrevették, hogy egy kabát csüng ki egyik kocsi alól. A rendőr, akit erre figyelmeztettek, hirtelen ki akarta rántani, mert azt hitte, hogy va­lami elhasznált ruhadarab sodródott a ten­gelyek közé s ekkor, meglepetésére éles jaj kiáltást hallott. Odatartotta a lámpát s látta, hogy ember fekszik a tartályon. — Jöjjön ki azonnal — szólította fel Furkó. — Minek, mikor jól érzem itt magam — felelt kedélyesen az ismeretlen egyén. — A törvény nevében még egyszer felhívom, hogy másszék ki — ismételte az őrparancsnok. Erre aztán előbujt egy bekormozolt arcú, szálas orosz legény. Csupa piszok volt, a kezéről csaknem csepegett az o'aj, ami a tengelyekről folyt la reá. — Hogy hivják? — kérdezte Furkó László. — Malecsuk Hedor. — Hova való ? — Rahóra. — Hogy került a koGsik alá ? — Ott utaztam Budapesttől egészen idáig. — Miért? — Mert nem volt pénzem jegyre. Gondoltam, hogy igy elvisz a gőzös ingyen is. Ha már Debrecenig elhozott, el bir hazáig is. Csakhogy persze nem engedték vissza arra a helyre, amely különben sincs sze mélyszántásra berendezve. Bekísérték a bűnügyi osztályra, ahonnan majd Rahóra toloncolják Malecsuk Hedort. Szatmárnémeti, 1911 Május 23. Rogate. Milyen Idő várható 7 A meteorológiai int. jelentése Még erős éjjeli lehü - léssel túlnyomóan száraz id3. Sürgönyprognózis: Hűvös, száraz, ké­sőbb enyhébb. Déli hőmérséklet 14'1 C. A májusi esőt várták# gazdáink, a hires, mindenható májusi esőt. Ám ez csak nem akart jönni, egyre csak kacérkodott velük. Az ég be-beborult, hogy menten kiderüljön, néha-néha aztán locsolósdit játszott, kegyetlenül megtrófálva egy ország reménységét. Májusi esőt vártak gazdáink és májusi fagyot kaptak helyébe, Ez már nem tréfált. S ha Isten csapásaként jött le ránk, úgy teljesen meg lehet elégedve a szereplésével. Tönkretette ami még tönkretehető volt. A kétségbeesett reménységnek stilszerü finálé- jeül, mintha csak azt akarná mondani: Vége a gondoknak, nem kell már a májusi eső. Tegnap még azon gondolkodtunk, hogy újra elmondjuk panaszainkat a mi rettene­tes függőségünkről. Miért, hogy egy egész ország a májusi esőtől függjön ? Miért, hogy a magyar gazdák nem igyekeznek megfelelő berendezéssel eliminálni a véletlent existen- ciájukból? Elő akartuk sorolni a régi és újabb időknek gazdáinkkal szemben elkö­vetett bűneit. És végül meg akartunk emlé­kezni a magyar gazdatársadalom indolen­ciájáról, mely nem engedi, hogy helyzete magaslatára emelkedjék, hogy onnan tisztán lássa igazi érdekeit és existeneiális feladatai­nak biztos kontúrjait. A mai magyar gazdá­nak, miután már az állam tétlensége foly­tán, a saját hibájából és a szerencsétlen körülmények közrejátszása által belekerült a válságba, csak egy feladata lehet: meg­keresni ama utat, mely a válságból kive­zesse. Semmiesetre nem időszerű, hogy becsületes nyomorúságából a külföldön már rég levetett politikai sallangok és színes rongyok magáraaggatása által cifra nyomo­rúságot csináljon. Becsületes, verejtékes munkát akartunk hirdetni, munkát, mely egyedül képes a nyomorúságból jólétet va­rázsolni. Ez tegnap volt. Az azóta kapott hírek, melyek csak sejtetik az országos katasztrófát, a torkunkra forrasztották a jóakaratu taná­csokat. Ezt nem a régi és ujjabb idők bű­nei tették, ezen nem segített volna a gazdák legnagyobbfoku igyekvése sem. Itt megáll az emberi ész és itt csődöt mond minden ráció. Minden emberi számítástól függetle­nül, ötletszerűen szakadt ránk e katasztrófa, még ki nem számítható súlyával ki nem számítható rombolásokat okozandva. Égy ily katasztrófánál nem lehet jjhelye a rekriminációknak. Itt már csak tanulni lehet. Talán igy: Minden katasztrófának lesújtó volta nemcsak a katasztrófa nagysá­gától függ. Függ a sújtottak teherbíró ké­pességétől is. A gyengének kevés kell ahhoz, hogy összeropnanjon; az erősnek a sok se nagyon árt. És ha ez ország hatványozott mértékben fogja megérezni e csapást: úgy jusson eszünkbe, hogy mégis csak történtek itt hibák. Kellett is történniük hibáknak, bűnöknek a nemzeti szervezet táplálása körül. Hanyagság, bűnök, indolencia: e há­rom nélkül nyári zivatarként vonult volna el felettünk e csapás. Hanyagság, bűnök, indolencia: e három eggyüttvéve okozhatja csak, hogy e katasztrófát még nagyon soká és nagyon érzékenyen fogjuk fájlalni. G—k. Személyi hir. Csaba Adorján főispán f. hó 21-én Szatmárra érkezett, honnan másnap a Széchenyi-Társulat küldöttségével Laczfaluba utazott az ottani állami elemi iskola megvizsgálására. Laczfaluből f hó 23-án tért vissza székhelyére. Uj doktor. Széli Györgyöt, a szatmári ref. főgimnázium volt jeles tanulóját szomba­ton avatták az államtudományok doktorává a kolozsvári egyetemen. Istentiszteletek. A szatmári ref. tem­plomban áldozócsütörtökön d. e. fél 10 óra­kor prédikál és konfirmációi beszédet mond dr. Kováts István lelkész, ágendázik Boros Jenő s.lelkész, d. u. prédikál Tuba Endre s. lelkész. Könyvelőválasztás. A „Mezőgazdák szövetkezete“ tegnapi igazgatósági ülésén könyvelőül Grünfeld Sándort választotta meg. Kormánybiztosok a zeneiskolában. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium a város zeneiskolai segély iránti kérelmét át­tette az országos zeneakadémiához, honnan Szendy Árpád és Mambrinyi Gyula taná­rokat küldték ki az iskola megvizsgálására. Angol bőr és moquett ga r készen igen olcsón ni tu r á k kaphatók: Vórtessy Árpád műipari kárpitosnál Vorösmarthy-utca 40. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents