Szamos, 1911. április (43. évfolyam, 75-99. szám)
1911-04-16 / 88. szám
2. oldal. SZAMOS (1911. április 16.) 88. szám. Modern ruhaiesiés Uqüqícp Dó| Cfoftmór Gyár foüziet Kossuirt L. u, 10. bármely dívatszinre nojlujCl roi OMuilidl. Felvételi üzlete^- Kazinczy-'!^- 17 Attila utca 2 hamar gazdag lenni? Aki nem többre beesüli a vagyoni jólétet a lelki gazdagságnál ! ? Ne áltassuk magunkat mi modern farizeusok s ha igy husvét ünnepén, a mi füleinket is megüti az angyali szózat . . . nincs itt az Ur . . . föltámadott ! legalább vegyük le a pogány századossal a kalapot a fejünkről s mondjuk el vele, hogy az, aki kétezer év előtt már, olyan igazságokat hirdetett, amelyeknek ma sem vagyunk képesek a nyomdokaiba lépni . . . „bizony Istennek fia vala.“ JDr. Lénárd István. Aki ingatlant akar venni vagy eladni, jelzálog kölcsönt keres, mielőtt bármiféle gazdasági cikket beszerezne, vagy a gazdasági élet bármely ágába vágó szükséglete van, forduljon bizalommal : Posmk NAüdor gazdasági szakirodájához Szitmár, Kazinczy-utca 7. A miniszterelnök közigazgatási intézményeinek fejlesztéséről. Beszélgetés Khuen Héderváry gróffal. — Budapesti munkatársunktól. — A belügyi költségvetés vitájáról folyt a szó és a kormányelnök nagyszabású, annyi reményteljes perspektívát nyújtó beszédéről, melylyel a belügyi igazgatás parlamenti vitáját lezárta. Héderváry gróf nemcsak hozzáértéssel, hanem igaz szeretettel beszél közigazgatási intézményeink fejlesztéséről és szavaiból kiérzik az a becsületes törekvés, hogy a közigazgatás minden ágának erőteljes felvirágoztatásával igyekszik megalapozni a modern Magyar- országot. — Jól tudom ón azt, — úgymond a miniszterelnök — hogy a közigazgatásnak minden ágazatában mennyi a javítani való. Ha nem tehetek eleget ezidőszerint minden jogos kívánságnak, úgy ennek az az oka, hogy ebben engem az ország pénzügyei akadályoznak. Vessünk egy pillantást az állam financiáira. Közismereti, hogy a jelenlegi kormány mintegy százötven milliónyi deficittel vette át az ügyek intézését. Nagy óvatossággal, nagy önmegtagadással sikerült nekünk a múlt e-ztendöben ezt a deficitet leszorítanunk hat-hót millióra. Nagy eredmény ez, de azért kétségtelen, hogy még a múlt esztendőben tényleges deficittel kellett számolnunk. Az idei költségvetést sikerült végre olyképpen összeállítanunk, hogy abból a deficitet teljesen kiküszöböljük. Az csak természetes, hogy ez bizony másképpen nem sikerülhetett, mint úgy, hogy az állam kiadásait nagy körültekintéssel irányoztuk elő Elvégre is az országnak legelső érdeke az állam pénzügyeinek egyensúlya, mert ha a pónügyi egyensúlyt megbolygatjuk, úgy ebből az országra is, minden egyes polgárára is mérhetetlen kár háramlik. Egyáltalában, ha az elmúlt esztendők budget-politikáját nézem, meg kell állapítanom, hogy a költségvetési előirányzatnak az a horribilis, ötszáz millióval való emelkedése, egy és más inkonvenciát eredményezett. Tagadhatatlanul, előtérbe tolt igen sok kívánalmat, melyet jobb lett volna kisebb mértékben felkelteni. Széles körben olyképpen okoskodtak, hogyha az állam budgetjót egyszerre ilyen hatalmas mértékben lehetett szaporítani, úgy joggal várhat az államtól kielégítést sokféle egyéb anyagi igény, mely egyébként talán nem jelentkezett volna olyan vehemenciával. Még nagyobb bajnak tartom azt, hogy a költségvetésnek ez az ugrásszerű emelése még inkább erősítette a magyar társadalomnak azt a szerencsétlen tendenciáját, hogy mindent az államtól várjon és mindig csak az államhoz forduljon Sokkal nagyobb kára ez az országnak, mint az a néhány száz millió, A faluban meg virradni kezd. És a ke'.ő nappal ébred falu né( e — leánya is. És a szellő szárnyaira veszi a hírt: — Annna eltűnt, . . . ! — Megszökött 1 — Tudtuk. Régen tudtuk! — Nem fuj a szél hiába* *! — Ez sorsa. így kellett lenni. Erre született. Az asszonyok óbégatnak — sopánkodnak. A leányok meg versenyeznek. Nyelvükkel. Ajkukkal . . . szúró tövisekkel. Hogy hát ki legyen erkölcsösebb. Gőgösebb is. Irgalmatlanabb is. És Vércse Pireska viszi el a verseny- koszorút. Az irgalmatlanság koszorúját. * * * Tavasz elmúlt. Újra eljött ÖtszöT- többször. Anna a falu egykori gyönyörűséges tündére, árvája . . . derék, sugárszál férfiú karján érkezik szülőfalujába. Visszavándorol. Egyenesen ... a temetőbe. Egyetlen kis birtokához. Földiéhez. Szüleje sirhantjához. A hűtés férje karján. A derék iparos mester karján. . . . Anna egy felvidéki városba szegődött. Tisztes úri házba. Itt a házi asszonya második édes anyja lett. A fiatal iparos megszerette a leányt. Tisztán. Igazán Most egymáséi. ♦ * Mikor pedig hire fut a faluban, hogy az árva . . . visszavándorolt: mint méhköpü- böl a raj . . . szállnak a leányok, rajzanak az egykori árvához. A kik bántották. Rágták. Mint virágot rágják ... És körül zsongják — a boldog, a mosolygó . . asszonyt A nyíló rózsából fejlett asszonyt. De milyen szép asszonyt. És hogy hizelegnek, hogy miként hó- dolgatnak. Hozzáhajolgat iák és súgják neki: — Vércse Piroska megesett . . . — Itt hagyta csufan-furcsán úri udvarlója . . . — Amerikába szökött . . . — Ö meg falu-csutja ... A szép asszony-menyecske pedig összerezzen. Arcán szomorúság borong. Fekete szemeiben megrezzen — a könny. A pártában maradt leányok pedig döbbenve látják e könnyeket. Némán, szót- lan távozni akarnak. — Ne menjetek! Maradjatok 1 Mint királynénak szava, úgy csengett ezüst hangja. — Ne hagyjuk el Piroskát. Menjünk. Keressük fel. Fogjuk meg kezét. Hadd van doroljon vissza hozzánk — az ő lelke is. És mentek . . . És Piroskának a szive megremegett bánatában — örömében. Az a száz remény, ölő bánat, a mi már haldoklott lelkében . . . egyszerre életté virult megint. Oj életre virult. amivel a költségvetés megnövekedett. A beszélgetés itt a közigazgat ás konkrét jogos és istápolandó óhajaira fordul és a kormányelnöfc fejtegetéseiből mihamar kiderült, hogy a fentiekben ismertetett általános természetű megjegyzései dacára, koránt sem helyezkedik a rideg fiskalitás alapjára, hanem ellenkezőleg az állam anyagi erejével, segélyére szándékozik sietni közigazgatási intézményeinknek mindazon a téren, ahol akár maguknak az intézményeknek közérdekű modernizálása, akár pedig a közigazgatási tisztviselők anyagi helyzetének indokolt javítása azt szükségessé teszi. A magánorvosok nyugdíjintézményének létesítése pl. csakis az államnak bizonyos hozzájárulásával lehetséges, mondta a miniszterelnök. Ez elől elzárkózni simmi- kópen nem lehet és nem is szándékozom. Parlamenti beszédemben elmondottam, hogy ezidő szerint éppen az intézmény financiális megalapozásáról tárgyalok és csak ismételhetem, hogy ennek a kérdésnek megoldása a jövő ó i budgetben benne lesz. Hasonlóképpen nem zárkózhatik el az állam attól sem, hogy támogassa a városokat, uj kórházak létesítésében. Képtelenség volna, hogy a kormány a városoknak uj kórházak építésére irányuló tevékenységét ne támogassa. — Egy további igen fontos kérdés, melyet parlamenti beszédemben is kifejtettem, a városok segélyezésének kérdése. Tudvalévő, hogy a városok segélyezésére az idei költségvetésben egy millió koronával többet állítottunk be. Hogy a városok segélyét, amint azt óhajtottam volna, egy további millióval nem emeltem, ebben szintén csak pénzügyeink egyensúlyának domináló szempontja vezetett. Erre a második millióra azonban nézetem szerint a városok bizton számíthatnak. Éppen azért, mivel mi igen nagy körültekintéssel készítettük az előirányzatot reméljük is, hogy a tényleges eredmények túlhaladják a preliminárét. Akkor pedig a városok segélyét nyomban fel fogjuk emelni. A kennány ezt már határozottan számba vette, s igy mindössze csak arról van szó, hogy a városok néhány hónapig várjanak. A városok segélyének ezt az újabb emelését pedig első sorban a tisztviselői státus rendezésére szántuk, s az erre szükséges összeget a jövő évi költségvetés feltétlenül tartalmazni fogja. — De a vármegyék érdemes tisztviselői anyagi helyzetének javításáról is törvényjavaslattal jövök az ősszel a Ház elé és azt ismét hangsúlyozom, hogy a megyei tisztviselők az ország egyéb tisztviselőivel szemben hátrányba jutni nem fognak, mert olyan anyagi helyzetbe akarom őket juttatni, aminő őket érdemeiknél és szolgálati fontosságánál fogva megilleti. Ezen a ponton ráirányítottam a kormányelnök figyelmét arra, hogy minő nagy érdeklődést keltett parlamenti felszólalásá- eak az a része is, amelyben a vidéki városok rendőrségi intézményének rendezését helyezte kilátásba és hogy ellenzéki oldalról aggodalom nyilvánult az államosítási tendencia ellen. A kormányelnök igy válaszolt : — Ebben a kérdésben csak az országos érdeket szabad tekinteni. Ebből a szempontból pedig kétségtelen, hogy a városi rendészet kérdését helyesen csak úgy intézhetjük, ha az országszerte egységes rendezés alá kerül és ha az, különösen a városokban, amelyek, mint kulturcentrumok leginkább rászorulnak helyes és jól szervezett rendészetre, az egész országban Legszebb ruhatisztitás Unitiéin* Dnl ^nfrmán Gyár főüzlet: Kossuth L.-utea 10. Vegyileg száraz utón nfljbajCl f Qi> PLaUiUal. Felvételi üzletek; Kazinczy-u. 17. Attila-utca 2
