Szamos, 1911. április (43. évfolyam, 75-99. szám)
1911-04-15 / 87. szám
XLili. évfo-yam. Szatmár, 1911. április író 15., szombat. 87. szám. BM st'iíI.HTFM Ai HrÁPUtÁ** Előfizetési dij : Helyben: 1 évre 12 K, l/i évre 6 K.l/, évre i K, 1 huta i K Vidékre:.. .. 16 ........... 8........... 4„ „ 150 Eg y szám ára 4 fillér. bzerKvi^ztoség á,. kí&doíiivatal: ,'í.'.úczi-ufcz. 9. jidin. •»': Telefonsáéin: .07. Mindennemű dijak Szatmái a lap kijdó.i.viitalában fizetenu.lk. Hirdetések j i. ázpkiizt etés mclltítf, a legjutányosabb árban kdzSI- U tneli. — ..2 apróhirdetések kölnit mindeu sió 4 ffflér. NyMttér sora 20 flHér. Tanonc otthon. A múlt idők patriárhális levegőjében nevelkedett iparos emberek — alig hisszük, hogy kellő méltánylással illetnék az iparfejlesztési mozgalom azon törekvését, mely a tanoncokat a régi módi nevelés légköréből egyenesen kiragadni akarja. Ok a mester kemény keze alatt, szükö'ködések és szenvedések között küzdték magukat emberekké s ez a múlt úgy áll lelki szemeik előtt, mint a nélkülözhetetlen kellék az élethez. Az ő tiszteletreméltó igazságaik azonban, már csak tiszteletre méltó emlékek. Praktikus haszna egynek sincs Elmúlt a szép világ, mikor a serdülő gyerkőcből majsztram és a téns- asszonyka neveltek férfit. A mindenkori mesterséo-gel járó extra fenyitő eszköz, a türelempróbás bölcsőringa- tás, az öninegtagadás erényét fejlesztő piacra járás: rég megszűntek már pedagógiai eszközökként az ipari nevelést szolgálni. Az inasnak kinyílt a szeme — az iparos is más akar már lenni, mint a mi eddig volt, a mesterség is külömb embereket kíván s főkép nagyot változott a kis inast környező világ. A A furcsa ember. Mindig furcsa emberkének találták. Mikor egészen csöpp gyerek volt, testének élősúlya mindig lehúzta és leesett. Később, mikor már megismerkedett a járás és egyensúly művészetével, így csúfolták: — Bouzou, aki a nagy hasát sétáltatja. Később a katonasághoz is e testrésze előnyomuló súlya miatt nem vették be. Igen, határozottan furcsa emberke volt. Mikor a katonaságtól megszabadult, így kiáltott: — Most már igazán nincs egyéb dolgom, minthogy megházasodjam. Nem találok egy nekem való asszonyt! Hohó! Ez kellett még a falu legényeinek. Most már egyebet se tettek, mint Bouzout házasították. De Bouzou válogatós volt . . . s hogy a játékot folytassa, ezt is, azt a leányt is megkérette szomszédjaival kis és nagy városok álmos és fegyelmezett csöndjét felverte a forgalom zaketoló lármája, a melyből hol az elégedetlenség, hol az erkölcstelenség sírén hangja csábítja romlásba, züllésbe a fejletlen, a tapasz'alatlan, az idegen szivek szigorára bízott gyermekifjut. A gyáripar, a nagyipar, — a éz- müvesek egy részének viszonyait mindinkább nehézzé teszik és ezzel vége ott a jóakaratu anonc nevelés lehetőségének is, sőt más oldalról nézve, éppen a változott viszonyok elrias tják a szándékot is a tanonckodástól is — a mi azután maga is képes rontani az ipar kellő fejlődését. Függetlenné kell tehát tenni a tanonc mesterségbeli nevelését, az egyéb- kénti neveléstől é* alkalmatos otthonok, irúernátusok létesítése utján kell biztosítani a célt, hogy a kellő szaknevelést nyert iparos írások kellő lelki és erkölcsi nevelésben is részesüljenek. Az iparos tanonc otthonok — a milyeneket már több n így város állított fel az országban — célja : egyrészt a szülői 0‘thont pótló alkalmas lakást, élelmezést, gondozást és felügyeletet nyújtani olyan tanoncok számára, kik az álÉgy öreg leány — ki csinos vagyonnal birt — s még sem tudott férjhez menni, végül is megengedte, hogy bemutassák neki Bouzout. Oh, hogy szógyelte magát érte utólag, hogy kinevették ! De Bouzou lefőzte társait. Egy napon eltüot a faluból és egy hót múlva — feleséggel tért vissza. S amint végighaladt az utcán élet- társával, diadalmasan kiáltá barátai felé: — No hát! Itt a feleség! Nézd csak meg pajtás, nézd meg jól! Én választottam ! Csakugyan ő választotta! Hosszú volt és sovány — ős rettenetesen, ijesztően csúnya, akit Bouzounak egy ügynök barátja ajánlott „heccből“ s akit ö feleségül vett „heccből“ s a barátai bosszantására. — Ugy-e szép, mi! Nincs ilyen több e földön. Egyre csak igy beszólt róla. Tüntetőleg átkarolta, ha valaki látta. S ilyenkor az asszony fülig pirult és még rettenetesebb és csúnyább lett. És Bouzou elégedetten nevetett Tovább is gúnyolták Bouzout, de azt taluk választott mesterséget kiválóbb mesterek műhelyeiben szakszerű vezetés mellett óhajtják meg anulni, — másrészt ugyanezekben és más elhelyezést : yert tanoncokban, a szabadidő alatt, az erkölcsi érzést fejleszteni, őket férfias, jellemes, hazaszerető, szorgalmas, becsületes polgárokká nevelni, a kik előtt s ént célként lebegjen a mesterségük, a foglalkozásuk szereteti1. Sza márnómetiben, állandóan mint egy ezer iparosinas tanulja a mesterségét, a kiknek kilencven százaléka a szaknevelést teljesitő mesterek gondviselésére van bízva. Városunk helyiérdekű iparfejlesztést mindenesetre megkívánja tehát az iparoktatás célszerű keresztülvitele céljából a tanonc-otthon felállítását. A város vezetősége nem is késlel- kedik a helyes intézmény létesítése végett mindent elkövetni. Régebb idő óta tanulmány tárgyát képezi a kérdés a városnál s az előmunkálatok ma már olyan előrehaladott állapotba jutottak, hogy épen újonnan teremtett ipariskolával kapcsolatban egyszerre meg lesz oldva a tanonc otthon is. elismerték, hogy minta házaséletet élnek. Soha sem civódtak s talán már békében is hagyják őket, ha Bouzou maga nem csúfolja egyre önmagát és élettársát. Ám, egy délután korábban tért haza a mezőről a rendesnél és amint benyitja az ajtót, belépett, meglepve állt meg. Ott találta a feleségét — a szomszédja fiának a karjaiban! A szerelmesek meredten a rémülettől, nem is gondoltak a menekülésre. Ha Bouzou rossz ember lett volna, megölhette volna őket, ott feküdt az élesre fent balta a' kémügyében . . . Nevetni próbált, de miután ez nem sikerült, szó nélkül kifordult az ajtón . . . Az első szénakazalra levetette magát és kezeit tördelve, zokogva ismételgette a felesége nevét: — Marie 1 . . . Marie ! Este nem tért haza és hajnalban megtalálták egy almafa ágára felakasztva. Gaston Chérau. SZÁNTÓ ÍR ÉS TÁRSA SZATMÁR, A SZÍNHÁZZAL SZEMBEN. Szolid szabott árak. * Szolid szabott árak. .............. ................—= Kérje legújabb Le gnagyobb kiterjedésű férfi ésgyermekruhaházlba a tavaszi idényre kitűnő szabásunk ruhák, legdivatosabb férfi és gyermek felöltők már mostantól beszerezhetők. tavaszi árjegyzékünket, melyet ingyen és bérmentve küldünk.
