Szamos, 1911. április (43. évfolyam, 75-99. szám)

1911-04-01 / 75. szám

(1911. április. 1.) 75 szám. S Z A M 0 S 3-ik oldal. zett költségvetés szerint 24.522 koronába kerül. A tóritési dijak és a tervek megálla­pítása iránt most folynak a tárgyalások. Az ékeskert rendezése. Az ékeskeri utca nyitás egyszer már lekerült a napirendről. Most az ügy, leg­alább részben újból aktuálissá vált. Dr. Já- ger Kálmán az Attila-utca felől kérte az uj utca rendezési vonalának megállapítását, mivel ott két telket be akar építtetni. A tanács a szabályoknak mindenben megfelelő kérelemnek helyt adott. Pénztár vizsgálat. Tegnnp délután ejtette meg a pénztár­vizsgáló bizottság a városi közpénztár ne­gyedévi rovancsolását, mely alkalommal mind a pénzkészletet, mind a pénztárban kezelt egyéb értékeket teljes rendben találta. Digestor. A tanács elfogadta az állategészségi telep kezelésére vonatkozó ajánlatot, mely szerint a Digestor részvénytársaság a tele­pet harminc éven át kezeli. A telepen fel­dolgozott állati hullaanyag értékesítéséből befolyó jövedelem a vállalatot illeti, amiért a városnak az első tiz évben évi 1200 ko­ronát, azontúl évi 1500 koronát fizet. Azon kívül száritókészüléket állít fel, amely 30 óv után ellenszolgáltatás nélkül átmegy a város tulajdonába. A tanács fölkérte pol­gármestert, hogy lépjen érintkezésbe a vár­megyei törvényhatósággal egy állategészség­ügyi körzet megalakítása érdekében, mivel a város maga kevés anyagot nyújt a digestor üzeméhez. w ■« | ingatlant akar venni vagy eladni. A B jelzálog kölcsönt keres, II I mielőtt bármiféle gazdasági cikket ■ ■ I# I beszerezno, &JA M I vagy a gazdasági élet bármely ágába I ■ 1% I vágó szükséglete van, M. JLA.JL.JL forduljon bizalommal: Poszvék Nándor Szatmári Kazinczy-utca 7. Elitéit kivándorlási ügynök. Sorozás elől Amerikába akarta vinni a legényeket. — Saját tudósitónktól. — Ilyenkor, sorozás előtt nagy a drukk a legények között, akik rettegnek, reszketnek az ezredorvos végzetes „tauglich“-ától. Megpróbálnak minden csalafintaságot, hogy a három esztendei gyöngyélet keser­ves gyönyörűségei alól kibúvjanak s ha valaki ebben segítségükre tud lenni, attól nem sajnálják a pénzt sem. A falusiaknak ezt a félelmét aztán gonosz emberek arra szokták felhasználni, hogy tőlük ravasz módon pénzt csalja­nak ki. Birtás György, budapesti pincér ez idén sor alá kerülő több kis majtényi le­génynek azt ígérte, hogy ö kiszökteti őket olcsó pénzért útlevél nélkül Amerikába, ahol ráadásul még jó munkát is szerez nekik. Veres János, Vastag Péter és Suta Mihály nevű legények útra is keltek Birtás sál, de útközben a csendőrség elcsípte és Birtással együtt letartóztatta őket. A szatmári törvényszék tegnap ítélke­zett az egész társaság fölött és Brichtát négy havi fogházra és 240 korona pénz- büntetésre, a legényeket pedig egyenként 3—3 napi fogházra és 20—20 korona pénz­büntetésre ítélte. Dávid Ödön SS Budapestről áthelyezte. Szatmár, Kazinczy-utea 15. sz. Nlüfogak, aranykoronák, csapos fogak, amerikai hídmunkákat jutányosán késeit Telefon 258. Szinház és zene. Heti műsor: Szombaton másodszor „Sárga liliom“. (C. bérlet.) Vasárnap délután újdonság, negyedszer „A halhatatlan lump“ operette, este har­madszor „Sárga liliom“. (A. bérlet.) A sárga liliom. — Biró Lajos darabjának tegnap esti premiórjéről. — Szó sincs róla, hogy az emberek olyan rosszak lennének, mint a minőnek festik őket. De ez a közmondásos afo­rizma ma már csak a festőművé­szeiben állja meg a helyét. Az irodalomban egészen más­ként van. Ott igen nagy művé szét, hatalmas irói talentum kell hozzá, hogy az iró híven vissza­tudja adni azt a sok emberi rosz- szaságot, zjillöttséget, amit az élet mindun­talan felszínre vet. Az állami rendünk ugyan nem olyan gyönge és bizonytalan, mint ahogy azt Biró Lajos darnbjában beállítja, de az emberi rosszaságot és gyengeséget az életből vitte a darabjába a szerző. És a mit irt, az nagy irói zsenialitás­sal, erős tollal irta. A darab egy kis magyar városban játszik. Ebben a kis városban időzik Sándor főherceg, egy 21 esztendős fiatal gyerek. Eszeveszetten lumpol a kis főherceg egy csomó katonatiszt társaságában, kiket egyen- kint valami érdek fűz a főherceghez és akik mind azért tartanak ki olyan hűsége­sen mellette. A város polgársága rémülten menekül mindenünnen, ahol a főherceg feltűnik, mert senkinek az élete nincs biz­tonságban, de senki sem emeli fel szavát ellene, mert mindenkinek külön és együt­tesen az egész városnak az érdeke forog kockán: a főherceg atyjának a közvetlen közelben nagykiterjedésü birtokai vannak és ebből kíván meggazdagodni mindenki. Csak azak zugnak-morognak, akik még nem jutottak konchoz. Az önzetlenség és a de­mokratikus politika álarca alatt megalakít­ják a „független demokrata pártot“, amely­nek vezéréül Peredy drt szemelték ki, az orvost, akit most neveztek ki és akit aznap estére várnak a városba. Ezt a kitünően rajzolt társaságot ugratja szét a kávéházból a részeg katonatiszti társaság, mely élén a főherceggel és primadonnával a kávéházba jön. Eközben érkezik meg Peredy a hogával együtt és a kávés jóindulata egy spanyolfal mögé bujtatja őket a részeg tisztek elől. A főheroegnek azonban valami összetűzése akßd a kávéssal és kardot ránt, Peredy erre előugrik a spanyolfal mögül és vissza­tartja a főherceget. A zűrzavarban persze Judit, az orvos húga is előjön és a főher­ceg meglátja és megkívánja. Az egyik szolgálatkész főhadnagy, aki egy majorá­tusra vár a főherceg utján, kimesterkedi, kikényszeríti, hogy Perediék, akik távozni akarnak, ottmaradjunak és leüljenek a tiszt­társaság asztalához s a főherceg megismer kedjék a „sárga liliommal“, akit íensóges személye megkívánt. Ez történik az első felvonásban. Expo­zénak nagyon érdekes és Biró Lajos nagy irnitudásával van felépítve. Különösen a lumpoló társaság rajza művészi és az egész felvonás, bár nem tulságosnn visz előre, magában rejti egy elkövetkezhető sulyo3 dráma magját. A szerző ebbe a felvonásba annyi szellemességgel visszi bele ezeke- a részleteket, melyek szinte pointes anekdoták, hogy le tud kötni bennünket. A második felvonás az orvos lakásán játszik. A főherceg már nemcsak kívánja Juditot, hanem tényleg szerelmes belé. A leány bátyja azonban vakmerőségig óvatos tartózkodással utasít vissza minden közele­dést. A leány egy pillauatig meghökken ugyan, hogy a bátyja az ő megkérdezése nélkül intézkedik ilyen energikusan az ő legsajátabb személyi dolgában, de beletörő­dik. Nem úgy a főherceg és hűséges Lepor­ellója, Thurzó főhadnagy, aki agyafúrt al­jassággal egy este eltávolít mindenkit a házból, az orvost beteghez hivatja el, hogy azalatt a főherceg bejuthasson a lányhoz. A lánz azonban azt mondja a főhercegnek, hogy nem szereti és becsapja orra előtt a hálószoba ajtaját, amelyen hiába dörömböl. Itt találja leány bátyja, aki visszatért, mert mert megtudta, hogy miért hívták el és du­lakodás közben pisztolyt ragad és megsebe­síti a főherceget. Thurzó főhadnagy a lövés zajára berohan és Peterdyt, az orvost kény­szeríti, hogy teljesítse kötelességét és kösse be a beteg főherceg sebét, amely túlságosan súlyos. Ó pedig az ezredest hivatja el, akivel megbeszélik, hogy az esetet el kell titkolni, mivel pedig Peterdy nem akar hallgatni, őrizet alá helyezik. Két kitünően megirt jelenet van ebben a felvonásban. A legény beszélgetése a fő­herceggel az egyik. Nyugodt és csendes, majdnem hangtalan ez a jelenet és mégis telve van a várakozás nagy izgalmával. A másik az, mikor az orvos a sebesült főher­ceget kötözi — és mialatt ur élet és halál fölött, a főhadnagynak szemébe vágja a gazságát és a hitványságát — a főhadnagy karddal a kezében kéuytelen eltűrni mind­azt a kemény igazságot. Az utolsó felvonásban aztán az orvost ngy dilemma elé állítják. Vagy hallgat bu­sás bérért, a maga jószántából, vagy elhall­gattatják az őrültek házában. Sorra vonul­tatják fel előtte azokat, akik elégedetlenek voltak és vele együtt pártot alakítottak és akik most megelégedett tele zsebbel csatla­koznak a többséghez és végre eljön a húga a legvégső vallomással: azzal, hogy szereti a főherceget és az övé akar lenni. Peredy kénytelen belenyugodni a megváltozhatat- lanba és inkább úrrá lesz a tömeg felett, mint hogy eltiportassék a tömeg ereje által. A darab egyetlen fontos női szerepét Zöldy Vilma játszotta, aki bebizonyította, hogy az ilyen csendes, hangtalan alakok megjátszásában is igazi művésznő. Az orvos szerepében Sipos brillírozott. A belülről folyton kitörni készülő energiát és a kívülről jövő elfojtó körülményeket kiváló művé­szettel, nyugodt komolysággal hozta ki szerepéből. Vidor a Thurzó főhadnagy sze­repében finom művészi jellemzéssel játszott. Ifj. Baghy pedig egy » cigány szerepben pompás kabinetalakitást nyújtott. Dunay Rózsi meg egy kiesiny szobaleány szerep­ben adott kiváló tehetségéről tanúságot. Végre Roos Jenő a főherceg szerepében megfelelően fiatal volt s ez minden, amit szerepe megmentése érdekében elkövetett. Ä l/C D1T A Gc( Első szatmári általános ke- ))Vu[ll IHö reskedelmi tudakozó intézet. Petőfi-utca 17. sz. Telefon-szám 310. már nem uj vállalat, amennyiben széles­körű összeköttetései révén nyolc megyé­ből a kereskedők és iparosok hitel- képessége és vagyoni állapota felől azonnali informatiokkal is szol­gálhat. Ne tessék tehát addig üzletet kötni, mig az informatiót nem szerzi be.

Next

/
Thumbnails
Contents