Szamos, 1911. április (43. évfolyam, 75-99. szám)
1911-04-23 / 93. szám
93, szám ff XLIP. evfoijfäni POIATKHtAk NTAPlMiAJP Előfizetési dij : Helyben: 1 évre 12 K. '/i évre 6 K. 1/l évre 3 K,: hóra 1 K Vidékre:.. .. 16 ., „ ,, 8 „ „ .. 4.. „ 1’50 Egy szám ára 4 fillér. SzerKt^ztöség éj kiadóhivatal. ív. .óczi-wczc á. Jzam. *7 Teiefonsi-Jnt: .07'. Mindennemű dijak Sfeahná, , a lap kiadóinvata Iában fizetem* 5k. « Hkdotések : _ szpóazi etés mellett, a legjutányosabb árban kóaH- temek. — na apróhirdetések kölnit minden szó 4 fllfcr. Nyitttér sora 20 Ittfér. — — iB - .-rácsr. tt. ■;■ —------a A városi közkórház. (Sfye.) Múlt idők ködös mesevilágában, a városok halandóságát sárkányoknak tulajdonították, melyek emberhússal éltek. A telhetetlen és falánk szörnyek, mint a kérlelhetetlen végzet, minden város határában tanyát ütöttek s pontosan megkövetelték az adót Az emberek kinyílt szeme nem látja ma már a sárkányokat, a mesék ködje régen szerte szállt, — ám a városok nagy halandósága ma is a régi, a kérlelhetetlenül végzetszeríi. Akkor régen, talpig vasba vértezett lovagok indultak a szörnyeteg elpusztítására, vagy önfeláldozó ártatlanok vetették oda magukat a halál adójaként, ma a tudomány, az intézmények sokasága, vív elkeseredett haicot a telhcte - len, falánk, haláléhes bestia ellen, az emberszeretet nevében. A külömbség a múlt idők vasas lovagja és a tudomány mai hatalmas Rákóczi fája Szatmár- Nómetiben. Sok-sok átalakuláson megy most keresztül a város, egy-egy óv alatt többet fejlődik és halad, mint ezelőtt egy-egy évtizeden keresztül és a mi legnagyobb baj, e fejlődési folyamatot és átalakulást nem jelzi semmi ; az épületek egyhangúak, a városfejlesztés sablonos, úgy, hogy miden, a mi maradandó volna, eltűnik a sablonba. Másutt a városban megmaradt egy-egy kőfal, egy egy régi ház, egy régi kút, mint évgyűrű a fákon jelezte a múltat. Nálunk, eltekintve pár 50—60 éves épülettől, nincsen semmi emlékünk. Ez az emlék, évgyűrű nélküli fejlődés, ez mi mindenkit, kiben egy kis hisztorikus érzék van, serkent arra, hogy a meglevő ereklyéinket, emlékeinket megőrizzük és gondosan védve átadjuk az utánunk jövő generációnak. Ilyen emlék a régi korból az u. n. Tisztviselő-telep — Dinnyés-kerten — az ütés Kegyes-lanka határán levő szilfa. Gyönyörű szép fa, a szakértők szerint legalább 500 éves. ereje között kétségtelenül nagy, — mégis a mesevilág becsületes önfeláldozó lovagját kell példáznunk követőnek a ki erejét, hősiességét, életét volt hajlandó feláldozni embertársaiért és soha sem bottlott bele siándékával, a hivatalos bürokrácia megnevezhetetlen gáncsos- kodásaiba és útvesztőibe, — az emberszeretet nevében A városi közkórház qualifikálhatat- lan állapotai, a város halandóságát védelmező intézmény leírhatatlan szegényes és elhanyagolt, mivolta juttatta eszünkbe az egyenes járású, elhatározott szándékú vasba öltöztetett lovagot. Ott ki t valahol a Zsinór-utca közepe táján, árnyékos gesztenyefák hallgatag árnyékában, szégyenlősen elbújva restelkedik a közel 40,000 lakosú város közegészségének egyetlen védelme. De milyen védelme, — óh szent emberszeretet ! A hol van kilencven egymásba zsúfolt ágy, van egy cugos folyosó, egy rendes béres-ápoló, három hetes, állandó ............ All L. II---!_■■■» — Ez az a fa, a melyet meg kell őriznünk, ez egy olyan ritkaság, melyet nem szabad esetleg a belőle kikerülő nehány öl fáért kiirtani hagyni, hanem miután az illető lanka e része úgy is ut céljából kisajátítás alá kerül, vegye a fát a város oltalma alá, lássa el kerítéssel, hogy érzéketlen emberek kárt ne tehessenek benne és nevezze el „Rákóczi fájának“. Azt hisszük, hogy a Kegyes-család, kiknek tagjai a város ügyei iránt mindig élénk figyelmet tanúsítottak, nem fognak nehézséget okozni az iránt, hogy a fa a törvényhatóság tulajdonába menjen át, hogy igy az a fa, melyet ők sok évtizeden át megőriztek és óvtak, szülő városuk tulajdonába átmenve, még évszázadokon át szolgáljon bizonyságul arra, hogy itt valamikor a „nagy fejedelem“ katonái táboroztak, hogy az a hely, mely már nemsokára a város egyik utcája lesz, egykoron a kuruc és labanc katonák lovainak volt a legelője. És ez a nagy fa, melynél nagyobb hót vármegyében is alig akad, egyetlen élő tanúja 500 év eseményeinek. Kiemelkedik az teljesen a környezetéből, felül emelkeés orrfacsaró jodaformmal kevert bűz, kopott, szedett-vetett berendezés és idők folyamán elpusztithatlanná vált piszok. Nincs azouban a szükséges beteg elkülönítésre hely, nincs boncterem, nine* műtőterem, nincs hulla-ház, nincsenek mosó, tisztitó helyiségek, nincs fütő rendszer, nincs egy szoba vagy juk, a hol a rendszeres betegfelvételt, vagy orvosi rendelést szabályszerűen megejteni leheisen. És ezzel a jeles intézménynyel, védelemmel vívunk mi Szatmárnémeti, a 40.000 lakosú, ezer flauccal hivalkodó, iskolák it, bérházat, uj színházat, uj közúti Szamos hidat, nyolcadik gyógyszertárat stb. stb. : építő és létesítő, város, — az évek során folyton emelkedő óriási halandósággal szemben gyászos harcot. Tifusz, vörheny és egyóbb epidémiák meleg és otthonos fészkeket találnak nálunk, a forgalom és fejlődő élettel kapcsolatos balesetek nyomorékjai kénytelenek idegenben segíts igét keresni dik minden kicsiny bokron, árnyéka pedig évszázadokon szolgált hüsülő helyül fáradt vándoroknak. Ez a fa jelenleg Szatmár legrégibb emléke. Ezt a fát bármikor is vétek lenne kivágni. Minden fejsze-csapás, mi e fát érné, szentségtörés lenne. Tartsuk meg e fát az utókornak, védjük meg és biztosítsuk a későbbi nemzedéknek. Két kérésünk van ennél fogva és pedig az első a tulajdonos családhoz, hogy a mily nemes szivvei gondozta e fát évtizedeken át, ép oly áldozatkészen adja át a törvényhatóság őrizetébe; a második a Tekintetes Városi Gazdasági Tanácsoshoz, hogy szerezze meg e fa tulajdonát és kerítse körül az esetleges károsítások ellen és ne hagyja a fát még az esetben sem kivágni, ha az utca rendezésekor rendezési vonalba esne. Legyen ez egy évgyűrű városunk jeltelen fejlődésében. Dr Anonymus. nagyválasztéku cipőraktárát ajánljuk a t. vevőközönségnek, mint legolcsóbb bevásárlási forrást Közvetlen a „Pannónia“ mellett. Szatmár és vidéke legnagyobb eipőraktára. MEGÉRKEZTEK a tavaszi és nyári idényre megrendelt valódi schevraux és box bőrből készült legújabb divatu fekete és barna úri-, női- és gyermek-cipők. A Jt 71 XT J\ VT no I r* T lf) r T7\Z Vállalnak bármily építkezést és tervek IVXt\1íV3^V X bu JLlXX X készítését. — Iroda: Hunyadi-utca 24. sz. OKL. ÉPÍTŐMESTER ÉS ÉPÍTÉSZEK Telefon 246. szám. Telefon 246. szám.
