Szamos, 1911. április (43. évfolyam, 75-99. szám)
1911-04-19 / 89. szám
2. oldal. SZAMOS (1911. április 19.) 89. szára. Ai n [gi c >] bőr és moquett garnitúrák VérteSSV ArDád “»•» *- <*»*> n-k»: „TÄSTÄ 1 Különleges csípkefes- u, | tés, hűen minta után 111 áifaíTPTi Púi S7Qfim™ Gyár főüzlet: Kossuth L.-utea 10. IJldjüI fill, űZduJidi, Fejvétali üzletek: Kazinczy-u. !17. Attila-utca 2 vid Ödön Budapestről áthelyezte. Szatmár, Kazinczy-utea 15 sz Műfogak, aranykoronák, csapos fogak, amerikai hídmunkákat jutányosán készít Telefon 258, Nem jön ki többet a tök-nyolcas I Mióta a megboldogult részvénylázt megölte a baisse, a könnyű nyereségért, még könnyebb veszteségért izguló derék publikum részvény helyett a gyorsan népszerűvé vált „toti‘-ba dőlt be. Talán fölösleges is megmagyaráznunk, hogy mi az a „tetalisateur“ avagy becéző nevén „toti“, mert hiszen az lehet, hogy van ember Szatmáron, aki nem tudja, mi az a betterment vagy például, hogy miben áll a progresszív adózási rendszer, de olyan ember, sőt valószínűleg olyan is akad, aki nem fogja tudni, hogy a zsidók miért esznek most kenyér helyett pászkát, de olyan ember alig lesz, aki a totit ne ösmerné. De mégis — mit lehet tudni — a gyöngébbek kedvéért nem árt ha fölös óvatosságból elmondjuk, hogy a totit kártyával játszották, még pedig két pakli kártyával. A bankár egyik pakliból eladott egy- egy játékosnak 1—2 — 3—4 lapot tetszés szerinti tétért, a másik pakliból pedig kirakott kilenc lapot az asztalra. Ha a kirakott kártyák közül valamelyik (természetesen a másik pakliból) a játékosnál volt, akkor a bankár megfizette 1 —2 —3 —4-szeresét a télnek a szerint, hogy hányadik sorban jött ki a lap. Ha pedig kilencediknek jött ki, akkor a játékos tízszeres pénzt kapott. Szóval a toti ama nemesebb kártyajátékok közé tartozik, amelyhez nem kell ész, csak — a mi minden egyébhez is kell; — pénz. Esténként, sőt délutánonként is hatalmas tömegek csoportosultak egy-egy kávéházi asztal körül, ahol hatalmas garmada pénz előtt ült a bankár, körülötte állottak — ültek a kipirult arcú játékosok, egy vagy több kártyával a kezükben s a szemük majd kidülledt, úgy lesték: kijön-e a lapjuk. És itt megállapítjuk azt a társadalmi axiómát, hogy nincs az a demokrata agitátor, aki sikeresebben működött volna valaha a polgárok egyenlősége érdekében, mint a derék toti. I Itt nyugszik a „toti." fogászati műtermét Valami festőién vegyes, hogy nyugatiasán szóljunk bájosan utálatos társaságokat látott az ember tömörülni a toti-asztal körül. Szegény hivatalnokok, földhözragadt Niemandok, kereskedők, ügyvédek, szóval koldusok és urak, divatos nyelven: nimolis- ták ós tutisták voltak a totisták. Elegáns, vasalt kabátu, vastag aranyláncos gentelinanek ott nyerték el az utolsó garast a szegény embertől, a kinek a lába kilátszik a cipőből. Nehéz tőkepénzesek itt vágták zsebre a szegény ember gyerekének kenyérrevalóját azon a réven, hogy a töknyolcas nem jött ki. És komoly hivatalfőnökök itt nyerték vissza könnyelmű alkalmazottaiktól az elseji fizetést. Játszotta ezt boldog-boldogtalan és mivel — mint minden üzlethez — ehhez is kitartás kell, teJmószetes, hogy itt is a gazdagabb emberek győzték jobban és ők nyertek, a szegényebbek vesztettek. Csak nyertek és vesztettek, mert többé nem nyernek és nem vesztenek. A tegnapi napon ugyanis a közkedvelt toti egy üdvös ós erélyes főkapitányi ren- de'et következtében elhunyt. A rendelet szószerint igy hangzik: 4256-1911. fksz. HATÁROZAT. A közönség panaszából, a játékosok panaszolt veszteségeiből, de a hivatalos jelentésekből is tudomást szereztem, hogy városunkban a „Toti Totalisatőr“ kártyajáték oly mérveket öltött, hogy a tétek nagysága, a most említett kártyajátéknál a hazárdjáték ismérvét határozottan megállapítja, már azért a nyereség, vagy veszteség kizárólag a véletlentől függ. Épen azért midőn ezen kártyajátékot az összes ellenőrzés alatt álló nyilvános, vagy a közönségnek nyitva álló helyen eltiltom, felhívom a csendőrős- parancsnokságot, hogy ezen — de mindenféle szerenesejátéknak megakadályozását a szigorú és gyakori ellen őrzéssel foganatosítsa, a szerencsejátékot engedélyező tulajdonost, valamint azokat, kik a szerencsejátékban részt- vesznek a játékpónz lefoglalásával az 1879. évi XL. t.-c 87., 88., 89. és 90. §. értelmében leendő eljárás végett ide haladéktalanul jelentse be. Miről az ügyeletes rtisztek, a csend- őrőrsparancsnokság, rendőrőrmester adott esetekben megfelelő eljárás, a vendéglősök és kávéháztulajdonosok alkalmazkodás végett értesittetnek. Szatmár-Nómeti, 1911. április 17. Tankóczi Gyula, rendőrkapitány. A toti tehát kimúlt. S a közvélemény most kíváncsian várja, hogy mi jön a helyébe, micsoda uj levezető csatornája az emberek keserves keresetének. Mert — azt mindenki beláthatja— igy a dolog nem maradhat. Valahol el kell veszíteni a kis pénzt, mert nagyon össze talál gyűlni. Ä-« g> ingatlant akar venni vagy eladni. 8 jelzálog kölcsönt keres, fi mielőtt bármiféle gazdasági cikket 36 I vagy a gazdasági étet bármely ágába 8% 8 vágó szükséglete van, AAJL forduljon bizalommal: Pnovu'lz Nándnn gazdasági szakirodáiéhoz fdöiíV.'fe. iuli.UUi Szatmár, Kazioczy-utca 7. Színház és zene. Heti műsor: Szerdán „A millió“ bohózat. (G. bérlet.) Csütörtökön Sipos Zoltán jutalomjátékául Vértes Nelly felléptével „Heidelbergi diákélet“ (Á. bérlet. Utolsó bérletszám.) A millió Egyszerű és soványnak látszó mese az, amely köré elmés francia szerzők ötfelvonásos bohózatot tudtak ka- nyaritani. Michel Bontlett festő egymillió koronát nyer egy sorsjegyen, de mire ezt megtudja, a belőle, Prospest és Louis barátaiból alakult bohómkolónia egy kis barátnője a sorsjegyet tartalmazó kabátot odaajándékozta egy betörőnek, akit a rendőrök üldöznek. A betörő megmenekül, de magával viszi a kabátot s benne a sorsjegyet, amely kereken egy milliót nyert. Ezt a milliót hajszolják öt felvonáson át a bohém kolónia tagjai töméntelen kacagtató helyzeten át, mig végre ugyanannak a betörőnek, aki elvitte, a jószívűsége, vissza is hozza a kabátot a millióval együtt. A darab telítve van kacagtató helyzetekkel, ötletes helyzetkomikummal, amelyek a közönséget, egész estén át hangos derültségben tartják. A szereplők közül igen kedvesen és ügyesen játsztszottak Czakó Miéi, Károlyi Sári és Horvát Lenke. Vidor, Sipos és Vájná az egész öt felvonáson át a legnagyobb éberséggel aknizták ki a kínálkozó komikumot. Heltai és Herceg, Mátrai szintén kiválók voltak, mig ifj. Baghy egy tenorista szerepében pompás kabinetalakot mutatott be. Ha a festő műtermében a képek kissé Újdonságok női kézimunka, rövidáru és divatcikkekből érkeztek 8*- a Hám János-uteai KÖZPONTI ÁRUHÁZBA I II Megtekinthető minden vételkötelezettség nélkül II
