Szamos, 1911. április (43. évfolyam, 75-99. szám)

1911-04-19 / 89. szám

XLIIl évfolyam. Szaímar, 13,1. április M 19, sze da. 89, szám. Előfizetési dij : Helyben: 1 érre 12 K. '/, évre6 K, */« évre3K, 1 bórá t K Vidékre :t6 ............ 8............ 4 „ .. 1-50 Eg y iién ára 4 fillér. SzerKeaztöség éo kiadóhivatal: R.^.vczi-utczc 9. szám. él Telefonsam: \07. Mindennemű dijak Szabnál , a lap kiadóhivatalában fizetendők. Hirdetések | i. ózpdazt etés mellett, a iegjotáayosabb áAankdeél- tetnek. — nz apróhirdetések kdziitt minden bä'4M1Bäp. NytKtér sora 20 fillér. :_m ‘a PO UTHSAk »APIkiití* A kártya. Nincs Európában állam, vagy nem­zet, ahol annyit kárt) áznának, mint ná­lunk, Magyarországban. Leülnek kár­tyázni (lélelő*t, kártyáznak délután, este, éjjel, sőt hajnalig. Kávéházaink tömve vannak télen, nyáron, nappal és éjjel és mindegyikben kártyáznak is. Hagyján, hacsak szórakozásból, időtöltésből, fillé­rekre kártyázik egy-egy órán át az a tisztviselő, ügyvéd, orvos, tanár, keres­kedő stb., aki szellemi munkájában ki fáradt, szórakozik egy-két órán át. Az ily ártatlan játékban nem talál lenki megütközni valót. Ámde a legtöbb eset­ben a játék hazárdjátékká fajul és fillé­rek helyett ezresek szerepelnek. De maga az elveszett pénz még nem mind, ami a rovásra irható, hanem az elpocsékolt idő és az ebből folyó sok kár és kellemetlenség. Mig a házi asszeny otthon takarékoskodik, dolgozik és fáradozik családja körül, addig férj uram üti a blattot hajnalig és a nő könnyek közt lesheti férjének hazajöve­telét, természetes, hogy a családi viszá­lyok sem maradnak el ilyenkor és kész a esalági boldogságnak a feldulása, rom­lása. A kártyán ilyetén módon való el­töltött éjszaka és a családi perpatvar feldúlja az ember lel i nyugalma:, kedé­lyét ; idegrendszerét tönkreteszi és kép­telenné válik a komoly munka végzé­sére. A vége pedig katasztrófa, amely előbb vagy utóbb beáll. A törvény tiltja a hazárdjátékot. A rendőrség ügyel a kávéházakra, korcs­mákra, hogy azokban hazárdul ne játsza nak. Ámde a klubokat zártkörűnek dek­larálván, ugyanaz a törvény és ott orgiá­kat ülhet a nasivasi, ferbli, makaó, huszonegyes, toti stb. kártyajáték. Az „aequum“ elve első feltétele a törvénynek. Ha nekem nem szabad ha­zárdul játszani, akkor neked sem szabad. A klub pedig nem magánház. Pedig a magánházban sem jöhetnek össze emberek avval a kimondott szán­dékkal, hogy ott nap-nap után pénzért vagy tagsági díjért, hazárdjátékot űzzenek. A törvény még odáig is ncmgy, hogy a kártya adóságot nem engedi perelni, akárcsak az erkölcs elen csele­kedetből kifolyó jutalomdijat. Hogy engedhetik meg tehát erköl­csi alapon álló intézmények, hogy ott nap-nap után barát barátjától, ismerős ismerősétől elnyerje a pénzét és ha a nála hagyott kártya adósságot nem tudja megfizetni, hogy kergetheti barátját, ismerősét a szégyenbe, a halálba, földön­futóvá? Azt fogják erre mondani, hogy sehol, semmiféle zárt körben nem kény­szerítenek senkit, hogy üljön le kár­tyázni. Ez való tény, ámde a gyakorlat­ban ezen tétel másképpen áll. Az alka­lom szüli a bűnt és a bűn a bűnöst. Ne adjunk alkalmat a bűnre és nem lesz bűnös. A társadalom maga is járuljon hozzá, bogy a kártya-játékot a mini murnra szorítsa le. Ha a klubokban i vezetőség közbe vetné magát, úgy minden­esetre találnának módot és alkalmat arra nézve, hogy a kártyajátékot bizo­nyos korlátok közé szoritsa. Hiszen annyi szórakoztató játék áll annak ren­delkezésére, aki szórakozni akar, hogy válogathat bennük. Hány reményteljes életet, hány családi fészket tett tönkre, dúlt tel a kártyajáték! Hány embert kergetett a kártya a halálba, a züllés karjaiba, a nyomorba és kéts 'gbeesés örvényébe! Ezer meg ezer kártyajátékos közt, ha egy akadt, aki nagy summát nyervén, félreállott és ezen nyereségen építette fel szerenéséjét Rendesen — ahogy a német mondja: Wie gewonnen, so zenommen. Ha nyert, még többet akart nyerni és — elvesztette a magáét is. A főkapitány üdvös és bölcs ren­deletével, melylyel a Szatmáron dühöngő „toti láz“-nak a nyakára lépetf, meg­tette azt, amit a hatóság megtehet. Az egyesületek, társaskörök, klub- bok dolga, hogy ők is megtegyék a magukét a kártya szenvedély őrületes túlkapásai ellen, amelyek embereket tehetnek tönkre. Májusban, ha lakását változtatja is a régi bútorait ujjal óhajtja felcserélni, akkor el ne mu­lassza megtekinteni a Krámer Jenő Hám János utcai bútoráruháza*, hol a legkedve­zőbb feltételek mellett szerezheti be szük­ségletét. Gyerekjátékból tűzvész Gyújtsuk meg a szalmát — Saját tudósítónktól. — Nagy tűz pusztított szombaton délután Krasznabéltek határában egy tanyán. A tűz gyermekek csmtalanságából eredt, akik D tréfából gyertyát gyújtottak és azt a szalmakazal alá tartották, amely természetesen lángbabo­A dolog úgy történt, hogy Pink János 14 éves szatmári cipészinas, aki az ünnepekre hazament szüleihez Krasznabéltekre, kiment öccsével, a 10 éves Ferenecel a mezőre barangolni. Mikor Velti József gazdálkodó tanyá­jához értek, ahol tiz szekér szalma és öt szekér széna volt boglyába rakva, Pink János azt ajánlotta öccsét-ek: — Gyújtsuk meg a szalmát. Ferenc kivett a zsebéből egy kis da­rab gyertyát, azt meggyujtották és a szal­makazal.alá tartották, amely természetesen nyomban lángba borult. A két gyerek a tűz láttára megijedt és elszaladt A szalmától lángia kapott a széna is, erről átterjedt a tűz az Alfáter Mátyás szomszédos tanyájának gazdasági épületeire is, amelyek szintén leégtek. A csendörsóg a két csintalan gyerek ellen megindította az eljárást. nagy választékú cipőraktárát ajánljuk a t. vevő­közönségnek, mint legolcsóbb bevásárlási forrást Közvetlen a „Pannónia“ mellett. Szatmár és vidéke legnagyobb eipőraktára. MEGÉRKEZTEK a tavaszi és nyári idényre megrendelt valódi schevraux és box bőrből készült legújabb divatu fekete és barna úri-, női- és gyermek-cipők. MAKAY ÉS IíIPIGZKY okl. építőmester és építészek Vállalnak bármily építkezést és tervek készítését. — Iroda: Hunyadi-utca 24. sx. Telefon 246. szám. Telefon 246. szám.

Next

/
Thumbnails
Contents