Szamos, 1911. április (43. évfolyam, 75-99. szám)

1911-04-16 / 88. szám

1-1911. április 16 ) IS szám.

S Z A M 0

■ik o3d^I.

Kiváló

szép Martin féle tavaszi \A/pj~7 Hv/I ifánál angol gyapjúszöveteket »»OI0£. U jUlüS Ivil

Martin Sons & Co L d anyos

Női szövet costürn külön3c-geaspge “>• !

szerezhetünk be 'egelonyösebben gyapjúszövet g a; o n vt egyedüli raktára.

Legscoiidabb szabott ásvik I

ezerig (persze koronákban), — szóval mind jó parthie, akik hevesen kacérkodtak Manóval, miközben a barátságos h ázi a százon y finom gyümölcsökkel ki n á 11 a. (6. ábra)

Manó izgatottan legeltette szemei a jó

8. (a háziasszony finom gyümölcsökkel kínálta.) parthiekon, a mi feltűnt a házi kisasszonynak, aki alig várta, hogy felálljanak az asztaltól s igy szólhasson Manóhoz :

Mér' legeltototi(7. ábra) máson a szemét, óch Manó, miért epekedik másért,

7. (mér’ legelteti.)

mikor maga o'yan kedves, kellemes fiú, hogy egy tekintetével képes, 1 e s z e r e 1 n i (8. ábra) a női szivet ?Manóban halvány sejtelmek kezdtek ébredezni és mintán tudta, hogy Kerekesék

8. (leszerelni.)

*ok pénzt adnak leányukkal igy szólt önmagához :

— Nosza, m á'r (9. ábra) nem is fáradok tovább, ez a nekem való nő, aki züllött

9. (nosza-már.)

anyagi helyzetemen egyéni bájaival segíteni hivatva van.

— Gyerünk a zongorához, szólt egy fess katona a házikisasszonyhoz, játszék valamit Czuncika, majd ónkisérem (10. ábra) játékát.

Mindnyájan felállottak, a zongorához mentek és miközben a házikisasszony utól10. (majd én kisérem.)

érhetetlen művészettel játszotta a „Nagypénteken mossa olló a f át“

ábra) kezdetű

11. (Nagypénteken mossa olló a fiát.) népdalt, a társaság elbüvölten hallgatta a művészi zongorajátékot és diszeskoszorut

12. (diszes koszorú)

(12. ábra) alkotott a zongora körül.

Manónak rendkívül kedvezett az alkalom és sietett azt megragadni, hogy az öreg Kerekessel szemben nyíltan lépjen fel és megkérje tőle leánya hófehér kezét és összes járandóságait.

Kerekes, a derék börzeember igeu szívesen fogadta (13. ábra) a kérőt,

13. {igen szívesen fogadta.) aki levonta a konzekvenciákat és miután látta, hogy ez ügyben több felhasználható klisé nincs, az egész regényt abbahagyta.

HÍREK

Szatmárnémeti, 1911 Április 16.

Husvét vasárnap.

A pezsgőfbrradalom.

: . . Champagne vidékén, Marne megyében, amerre Páris felé visz Arricourton át a vonat barrikádokat emelnek, házakat gyújtogatnak, pinceraktárakat vernek föl az elkeseredett szőlőgazdák és kicsi falvakban patakokban folyik a pezsgő. Rombolva és fosztogatva járják a vincellérek a marnemegyei falvakat, hadakoznak, forron- ganak és a derék francia haza földje annyi pezsgőt kénytelen meginni, hogy idestova dülöngőző pózban kell majd belerajzolni Európa térképébe . . .

A forradalmak vérrel áztatott földjét az uj forradalom vére: a durrogó bor itatja.

Jönnek a nagy hűek a vincellérek garázdálkodásairól s e hírekből mind csak úgy párolog a finom nedű, hogy az ólombetűk is szinte dőlnek tőle. Innen a sok dőlt betű mostan az újságokban.

És valóban kedve volna az embernek,

! hogy bubánatnak ereszsze fejét, mert hogy mi lesz ezután azzal a számottevő pezsgőszükséglettel, amelynek kielégítési alapját elpocsékolják, csúffá teszik a marnei vincellérek.

De csak addig tart a lehangoltság, amig itt, a szobában olvassa az ember a mámoros híradásokat, csak itt látjuk felhővel bontottan azt a rózsás eget, amelyből aranynyaku pezsgős üvegek szoktak alápotyogni a kávébáz vastag tükörö.egjére.

Amint azonban nem otthon, hanem a kávéház világos csillárjai alatt olvassa el az ember a pezsgőforradalorn rémhíreit, nyomban vigasztaló látvány vidítja szemét, örömteli durrogás hangolja fülét.

Mert Marne megyében, amerre Arricourton át Páris felé visz a vonat, emelhetik a barrikádokat, gyújtogathatnak és akár hajózható folyamokat csinálhatnak Champagne pezsgőborából nálunk még sincs baj.

Folyik, durrog a gyöngyöző Hubert pezsgő, a valódi magyar gyártmány, mintha nem földre eresztenék Páris környékén a pezsgőt, hanem annak jönne hire, hogy a Szajna is pezsgővé változott

Mondom, minket nem érint a pezsgő- forradalom és mi, a sírva is vigadó nemzet, Hubert pezsgővel ülünk tort a francia pezsgő pusztulása fölött.

Mert az megeshetik, hogy elemi csapások elhozzák az időt, mikor kenyérre nem lesz pénzünk, de olyan idők nem jöhetnek, amikor a Hubert-pezsgőröl lemondjunk.

És hát ne is vesse meg senki ezt a könnyelmű léhaságot, amig nem ivott Hubert-pezsgőt s meg nem győződött arról, hogy van bizony annak ilyen ellenállhatatlan könnyelműségre csábiló, mámo- ritó zamatja, ami — ha gyöngyözik — elfeledteti velünk, hogy Franciaországban a föld fogyasztja a drága nedűt!

Húsvéti istentiszteletek. A róm.kath. székesegyházban a húsvéti istentiszteletek sorrendje a következő: husvét vasárnapján reggel 7 órakor plébániai mise, celebrál Hehelein Károly praelatus-kanonok, utána a húsvéti eledelek megáldása, ezután szent beszéd, tartja Székely Cyula segédlelkész; d. e. 9 órakor ünnepélyes nagymise, melyen dr. Boromissza Tibor püspök celebrál, ő tartja a szentbeszódet is; d. e. 11 órakor csöndes mise; délulán 3 órakor vecsernye, 5 órakor ájtatosság. Hétfőn, husvét másod- napján reggel 7 órakor plebáuiai ,mise, utána szentbeszéd, tartja dr. Kovács Gyula ; d. e. 9 órakor káptalani mise, utána szent beszéd, tartja Hehelein Károly praelatus- kanonok; d. e. 11 órakor csendes mise; délután 3 órakor vecsernye, 5 órakor ájtatosság.

A feltámadás ünnepe. Hagyoa.ájiyos fénnyel ülte meg tegnap délután a feltámadás ünnepét városunkban a róm. ka h. egyház. A ina leközölt sorrendben voltak az egyes templomokbau az ístenitiszteletek.

a termőföld, ha kellően munkálják; a jó megmunkáláshoz e engedhetotlen kellék ma már a suporfoszfátnál és tomasaiaknál feltétlenül jobban bevált szárított fekal trágya, amelyet szakszerűen állít elő és olcsó áron árusít / az

„ELSŐ SZATMÁRI MÜTRÁQYAGYÁÉ“

Gyártelep: Udvari-ut. Prospektussal készséggel szolgálunk. Iroda: B-rcséuyi-a 21 „