Szamos, 1911. április (43. évfolyam, 75-99. szám)
1911-04-01 / 75. szám
XLIII. svfo'yas). Szatusár, 19i1, április M 1, szombat. 75. szám. Előfizetési dij : Holyben: 1 évre 12 K. */, évre 6 K, >/< évre i K,: hóra 1 K 'üdékre :.. .. 16 8............ 4.. „ 1-50 Egy szám ára 4 fillér. bzerKcztöség é.. kiadóhivatal: K.' ;uczi-u<cz_ 9 jidin. aű Telefonsuhi: .07. Mindennemű dijai. Szalmán a lap kiadóhivatalában fizetemiSk. Hirdetések : < , > *■ ' íl ászpCusfiistés mellett, a legjutányosabb árban kéz#-, tutitík. — iiz apróhirdetések tázétt minden szó 4 fíySttór sora 20 ffflér. A szatmári béke. A kötés föltalált helyének emléktáblával való megjelölése előtt. Irta: Ferency János. Szatmárvármegyónek és Szaímár s Németi két városnak a II Rákóczi Ferenc fejedelem szabadságháborui idején igen nagy szerep jutott Rákóczi 26 éves korában, 1703. évi junius 16-án jött Lengyelországból Magyar- országba s Klinec nevű lengyel faluban állapodott először meg, mely a két országot elválasztó Beszkid hegyek aljában fekszik. Rákóczi a Tisza felé haladva, Tisza- beesnél erőszakolta ki egy császári ezred ellen az átkelést, hogy a tiszai vármegyék kiizönségóvel közvetlen érintkezésbe lépjen; Szatmár várának ostromát, melyet már előadtam, csakhamar megkezdette ; Vásárosnaményból intézte a nemességhez fölkelésre szóllitó kiáltványát; Szatmáron jött létre a szatmári béke, melyet itt és Nagykárolyban Írtak alá s a kismajtónyi sikon hódoltak meg egyidejűleg a kuruc hadak a császári hatalom előtt. Rákóczinak nyolc évre terjedő szabadságháborui alatt 31 gyalog és 52 lovas ezrede, együtt mintegy százezer katonája volt. A középeurópai helyzet. II. Károly spanyol királylyal kihalt az ausztriai ház spanyol fiága. A francia király és az ausztriai császár a saját, a bajor választó pedig a fia nevében igényelte a spanyol trónt. A bajor utóbb a franciához csatlakozott, mig Ausztria Franciaország ellen Poroszországgal s a tengeri hatalmakkal, Angliával és Hollandiával szövetkezett. A török elégedetlen volt Ausztriával a rá nézve kedvezőtlen karlovici béke miatt; mig északon Svédország Lengyelországgal és ennek szövetségesével, Oroszországgal folytatott háborút. Ez volt a Rákóczi háborúi alatt a középeurópai helyzet képe. Rákóczi az önként kínálkozó és előtte természetesnek látszó érdekszövetség alapján később, mint már megválasztott szuverén erdélyi fejedelem mindezekhez a hatalmakhoz fordult segélyért, de utóbb maga is kalandosnak találta ezt a külügyi széles politikáját, melyet szerencsésnek igazán nem lehet tekinteni. Látva Rákóczi, hogy az osztrák császári hatalom a spanyol örökösödési háború miatt jórószben kivonta Magyarországból a helyőrséget, ezt az időt tartotta az országba való bejövetelére a legalkalmasabbnak. A háború. A háború, kivált eleinte, jobbára vár- ostromokból állott, melyekkel Rákóczi csodásán haladt előre; az összes várak és városok egymás után kerültek a kezeibe A vármegyék mind az övéi lettek; ellenben kevés püspöke és mágnása volt. Legkitűnőbb vezéreinek ezek a nevei: gróf Bercsényi Miklós, Bottyán János, báró Károlyi Sándor, Ocskay László, béri Balog Adám, Czelder Orbán, Bezerédy Imre, báró Andrássy István, gróf Forgách Simon, gróf Eszterházi Antal, Sennyei István stb. Francia tisztjei voljak: La Motte, I Vauban, Damosien, Chassant, La Mair, I De Belleville s De Rivier. A császári hadsereget Rákóczi ellen vezették : Heiszter, Rabontin, Glöckelsberg, Ricsán, Detrieh, Montecocculi, Herbeválle, Viard, Pálffy, Starh mberg, Schick stb. A háború színtere igen különböző volt; egyszer Alsó-Ausztria, Morva és Stájerország, másszor a Dunántúl, Duna- Tiszaköze, Drávántul, majd Erdély. A fejedelem ,igen sok és fényes győzelmet aratott, őt a svédek, bajorok és különösen a franciák segítették. Rákóczi nagyobb csatákat vesztett Komáromnál, 1704. évi junius 13-án, hol Heiszter a Forgách ügyetlensége miatt csaknem az egész gyalogságot megsemmisítette ; Nagyszombatnál, az 1704. év telén és Zsibónál, 1705. évi november 11-én, hol a Károlyi elkósése miatt csapatainak szine-java odaveszett. Háborujainak sorsa azonban jóformán nem a magyarországi csatatereken, hanem a külföldieken dőlt el. Ugyanis Höchstádtnól (1704. augusztus 13.), ahol a szövetséges osztrák hadak a francia királyra és a bajor választó fejede emre döntő csapást mértek, úgy, hogy az utóbbi elveszte trónját és földönfutóvá lett. Eldőlt továbbá Savayai Eugónnek Torino, valamint Marlboroughnak Ramillies mellett (1706.) ismételve a franciákon és bajorokon kivívott nagy győzelme által. Különben meg kell vallani, hogy a Rákóczi szövetségesei sohasem részesítették őt annyi segélyben, amennyivel Ausztriát legyőzhette volna, hanem csupán annyiban, mennyivel éppen harcban maradhatott Ausztriával. Ez e segély tehát egészen kétszínű volt s csupán arra szolgált, hogy Rákóczi által az Ausztriának mérsékelten itthon maradt hadseregét Magyarországon lekössék és a spanyol örökösödési háborúból visszatartsák. A függetlenségi nyilatkozat Ónodon. Rákóczi csodálatra méltó hiszékenységgel és bizalommal ragaszkodott kétszínű szövetségeseihez, különösen XIV. Lajoshoz. Ez a francia király Less Alleur marquis utján értesítette Rákóczit, hogy kész vele, mint Erdély szuverén fejedelmével diplomáciái érintkezésbe állani, de nem ismeri el a szövetséges rendeket, amelyek nem jelentették ki magukat a szövetség kötésekor függetleneknek az ausztriai ház uralmától; az pedig ellenkezik a francia király méltóságával, hogy más uralkodó alatvalóival lépjen viszonyba. Ezért határozták el Rákóczi és vezérei, hogy elválnak az uralkodó háztól. Erre nézve az indítványt 1707. év tavaszán az ónodi országgyűlésen maga Rákóczi tette, azt a nemzet elfogadta s ekkor mintegy befejezóleg Bercsényi tüzesen igy kiáltott fel : — Eb ura a fakó! Mától fogva József nem királyunk ! (A Rákóczi háborúi I. Lipót, I. József és III. Károly alatt folytak. A trencséni csata Rákóczi bukása. Rákóczi 1708 évi augusztus 3-án tábornokai sürgetésére támadást intézett a Pálfty és Viárd által védett Trencsén vára ellen, melynek segítségére Heiszter jelent meg. Pálffy visszaverte a Pekry vezetése alatti jobb szárnyat s Rákóczi ennek feltartóztatására sietett. Pandur nevű lovával átugrott egy vízmosást . . . másodikat. . . a harmadikat. . . Ekkor a Pandur összerogyott s a fejedelmet, ki balszeme fölött súlyos zuzódá- sokat szenvedet, maga alá temette. Rákóczit ájulva, lóháton mentették ki az ütközetből. Éhez járult, hogy a visszavert jobbszárny, hátrálásában, rávetette magát a derékhadra s ezáltal a csatarend teljesen felbomlott és hogy az ütközetben azt a hirt terjesztették, hogy Rákóczi meghalt s Bercsényi megsebesült. A kuruchadak megrémülve, fejvesztetten, általános futásban kerestek menedéket. — Maga Rákóczi igy szól az ütközetről : — Minden el van veszve . , . Gyalázatosabb, nyomorultabb s következményeiben gyászosabb csatavesztés ennél sohasem volt . . . Érzem, hogy e szerencsétlen tren- eséni csata után többé semmi sem sikerül 1 Úgy is volt. Előre tervezett árulással e csata után pártoltak el Pálffy császári generálishoz Ocskay és Bezerédy dandárnokok, Bottka alezredes, Szegedi őrnagy, Ujkéri és Pös- tyéni hadnagyok stb. stb. Rákóczi még egyszer próbált 1710. évi junius 22-én Romhány és Vadkert közt a császári hadak ellen szerencsét, de ez az ütközet eldöntetlen maradt. Vége vö t a kuruc fegyverek dicsőségének. A fejedelem az országra elveszett. Rákóczi bukásának okai. Ezek igen sokfélék. XI. Kelemen pápa kibékülvén I. József császárral, intő levelet adott ki a magyar- országi összes papsághoz, hogy ismerje el törvényes magyar királyul József császárt s hagyja el Rákóczit. A függetlenségi nyi atkozat után a A TT rpnl bőr és moquett garnitúrák VérteSSy Árpád Alig U1 készen igen ölein kspn.ttk: VBr“n“í““o. «.
