Szamos, 1911. március (43. évfolyam, 49-74. szám)

1911-03-11 / 58. szám

2 oid« A A ^ 191 a . márc. 11 ' 53. Legszebb ruhatisztitás Un\bn\ot[ Pál S7nfimári Gyár foüzlet: Kossuth L.-utca 10. Vegyileg száraz utón * dp Q^clbllial. Felvételi üzletek: Kazinczy-u. 17. Attila-utca 2 KÜLFÖLDI SZEMLE Mexikó és az Unió. A mexikói nép nyugalmát évek óta forradalom háborítja és ennek a forradalomnak nem is szakad vége addig, amig az Unió nem annektálja Mexi­kót. Belátja ez Amerikában mindenki, ellen­ben Európa diplomáciája sehogysem akar belenyug dni abba, hogy az Unió csak úgy könnyűszerrel sorozza be államai közé ezt a nagy és gazdag országot. Anglia már több több mint egy évtizede óriási összegek ere­jéig van érdekelve különböző mexikói ipar- vállalatokban és ezen a címen biztosítottnak véli azt a jogát, hogy esetén beleszólhasson Mexikó sorsának eldöntésébe. Azonban az Unió mexikói politikája szintén régi keletű és a yankeek már eddig több mint ötezer millió dollárt helyeztek el Mexikó bányáiban ugyancsak abból az okból, hogy idővel, ha ha elérkezik a kellő pillanat, jogcímük le gyen a beavatkozásra. Általános a véle­mény, hogy Mexikó sorsa éppen most áll korszakos fordulat előtt. A köztársaság aggastyán elnöke, Porfirio Diaz zsarnoki hajlandóságai miatt közgyülöletnek örvend s minthogy ez idő szerint súlyos beteg, a forradalom ebből a körülményből uj reményt merit, hogy tőle megszabadul. A pár nap előtti hir, hogy az Unió hadsereget és hajó­hadat koncentrált Mexikó határára, meg­felel a valóságnak s a világ valóban nagy érdeklődéssel lesheti, hogy a mexikói bo nyodalom minő megoldást nyer. As oportói püspök ügyét, mint előrelátható volt, szerencsétlenül intézte el a portugál kormány, amennyiben internálta egy kollégiumba, azaz magyarul mondva : fogságba helyezte. Azért, mert egy pásztor­levelében igazságokat mondott a lelkiisme­reti szabadságról: a kormánynak kellemet­len igazságokat. Maguk a lisszaboni köz­társ sági lapok is elité 'ik a kormányt ezen eset miatt, amelyből sok kellemetlenség fog még származni. velet kapott, amelyben Emmanuele figyelmez­tette feledékenységére. Bemard jónak látta tiszta vizet tölteni a pohárba. Megírta Emmanuéle-nek legköze­lebbi terveit. A válasz három nap múlva ajánlott levél alakjában érkezett meg. Az ön­zetlen nő, aki nem volt olyan, mint Pauline Farman, ezeket irta: „Köszönje meg, hogy nem akarom sze­gény, ártatlan fiam jogait érvényesíteni és nem kívánom a törvényesitését. Pedig aki úgy szerencsétlenné tett engem, mint ön, nem ér­demel ilyen kíméletet tőlem. Én azonban jó vagyok. Megelékszem egyszer és minden­korra húszezer frankkal a fiam, magam szá­mára pedig egy ezer frankos évjáradékkal. A boldogtalan Emmanuele.“ Bemard nevetett és nem válaszolt. Már a feje búbjáig lángolt Héléne-ért és sürgette a házasságot. Négy hét múlva végzést kapott egy olyan bírótól, akit nem is látott. Ez a biró a törvény értelmében parancsolt rá, sür­gősen fizessen ki elhagyott gyermekének ennyi és ennyi pénzt. Bemard még mindig nevetett és fölke­reste Larginois barátját, aki ügyvéd és es­küdt volt egy személyben. Ez az esküdt a következőket kérdezte tőle, mikor végig­hallgatta. A szatmári népszámlálás eredménye. 37.000 lakos. Már másfélhónappal ezelőtt jelen­tettük egy hozzávetőleges számitás alap­ján, hogy Szatmár lakossága a legutóbbi népszámlálás óta, vagyis tiz év alatt körülbelül tízezer lélekkel szaporodott és igy h lélekszám ez idő szerint bátran tehető 37.000-re. Azóta a városnál el­készültek a népszámlálási lapok rende­zésével és a lélekszámra vonatkozó ada­tok csoportosításával és az eredmény az, hogy a mástél hónap előtti megközelítő becslés egyáltalán nem volt túlzott, Szat- márnak tényleg van 37,000 főnyi lakos­sága. Számláló lap összesen 35.842 lett kiállítva, ugyanennyi személyről. Távol volt a népszámlálás alapját képező éj­jel, vagyis december 31 és január 1 közt 1652 személy. E két szám összege azaz 37.594 adná Szatmár lakosságának tényleges lélekszámát, le kell azonban belőle vonni azokat, akik Szilveszter éjjelen mint vendégek tartózkodtak Szatmáron, s akiknek száma 176. A népesség a város egyes részei­ben következőkép oszlik meg: A Szatmárhegyen lakik 2721. A Szamos balparti külterületén 4097. a. Szamos jobbparti külterületen (értve ez alatt a Dobó-utca és külső sortól kezdve a határba benyúló terüle­tet) 3220. A németii város észben, értve a zárdától és Yörösmarty-utcától a külső — Ha neki semmi joga sem volt önnel szemben, miért adott neki hétezer frankot és évjáradékot ? — Miért ? Mert jó voltam, mert ostoba voltam. — Ez lehet, de a dolgokon mit sem változtat. És a kts Antoine ? — Hiss egy esztendővel a távozásom után született. — És ön ez idő alatt egyszer sem volt Párizsban ? — Voltam, de azt a nőt nem is láttam. Szavamra mondom. — Elhiszem. Vannak alibi tanúi? — Nincsenek. — Alibi tanuk nincsenek, a kisasszony­nak pedig vannak üres bonbonos dobozai, amelyek mindennél ékesebben bizonyítanak. Nincs a világon olyan biró, aki önnek meg­kegyelmezne ilyen körülmények között. Bará­tom, ön elveszett ember. Ha ön csakugyan el akarja venni feleségül Héléne kisasszonyt, ki kell egyeznie. És ki is egyezett szerencsésen, húsz­ezer frankban a drága Antoine és tízezer frankban kitűnő mamája számára, aki nem volt olyan, mint Pauline Farman. J—H. Rosny ainé. sorig, illetve Dobó-utcáig terjedő terü­letet 7888. A belterület (értve ez alatt a Kölcsey-utcától a Szamo3 felé terjedő, a Deák-tér és Batthyány-utca által határolt területet) 4237. Maga a város magva, a szatmári belváros természetesen a legnépesebb, amennyiben lakosainak száma 12 403. Mindezeket a számokat összeadva és a Szilveszter-esti 176 vendéget le­vonva, Szatmár város polgári lakossága gyanánt marad 36.042 lélek. A katonaság és a méntelep sze­mélyzete ezelőtt tiz évvel már közel járt a 900-hoz, s minthogy azóta a méntelep |elentékenyen nagyobb lett és a csendőrség szintén áll legalább 60 fő­ből, teljesen bizonyos, hogy Szatmáron az összes lélekszám a 37.000-en felül van. * Ugyancsak a népszámlálás alkalmá­val össze lett írva Szatmárnémetiben összesen 3926 lakóház, 8114 lakással. A házak közül háromemeletes 1, két­emeletes 18, egyemeletes 113. A lakás- viszonyok, mint látható, nagyon kedve­zőek, mert alig 4 ember jut egy la­kásra s a viszonyok e tekintetheti még javulni is fognak, miután mindenfelé már meg is indult az épitkezés. Városi ügyek. Szemétkihordás szabályozása. Közegészségi és köztisztasági szem pontból igen fontos és régen megoldásra váró kérdés a szemét kihordás hatósági fel­adattá tétele. A tapasztalás azt bizonyítja, hogy a háztulajdonosok és lakók nem csi­nálnak lelkiismereti kérdést belőle s mulasz­tásukkal gyakran veszélyeztetik a közérde­ket. Viszont igaz az is, hogy a szemétkihor- dás általános kötelezettsége méltánytalan terhet róna sok háztulajdonosra, aki a ház­nál összegyűlt kevés szemetet kert javításra és feltöltésre használja. Éhez képest a gazdasági szakbizottság tegnap délután tar­tott gyűlésében azt határozta, hogy a beter jesztett szabályrendeletet visszaadja a városi tanácsnak újabb megfontolás és előkészítés végett, egyszersmind közli azt a bizottság valamennyi tagjával abból a célból, hogy a tervezettel foglalkozzanak s felmerülő uj eszméikkel a tanácsot támogassák. Elutasított kérelmek. A gazdasági és jogügyi szakbizottság a szatmárhegyi ref. és gör. kath. lelkész­illetmény felemelés iránti kérelmét jogi szempontból elutasította, különben sem en­gedi meg a város pénzügyi helyzete a fe­lekezeti segélyek további emelését. Gyalogjáró kiterjesztési Programm. A folyó évben végrehajtandó gyalog- készitési munkálatok programmjába a szak- bizottság a következő utcavonalakat vette föl ‘ a Petőfi-utca Szamos felőli végét, a József főherceg laktanya környékét, a Töl­tés-utcát, a Dinnyéskert-utcát, Böszörményi Károly-utcát, Uj-utca keleti oldalát, a Drágffy­JVLodern ruhaf istés Utnfgißii Dój Gyár föüzlet Kossuth L.-u, 10. bármely divatszinre fal UMiiiilal. Felvételi üzletek: Kazinczy-utca 17. Attila-utca 2.

Next

/
Thumbnails
Contents