Szamos, 1911. március (43. évfolyam, 49-74. szám)
1911-03-10 / 57. szám
4. oldal. SZAMOS 1911. márc. 10.) 57. szám vált benne minden ilyen szerepe, követhetne el botlásokat, mert a hibás felfogás, a tévedések épp úgy megcsökönyösödhetnek a színészben, akár a jó és helyes értelmezés. Ennek dacára valóban tökéletes és precíz a játéka, ami persze bámulatosan erős önkritikára vall. Ha játszik, minden mozdulata, minden taglejtése és mimikája szoros illusz trálása a beszédjének, vagy a hallgatagsá- gának s ha beszél: él és piheg, töpreng és lázad, fitymál és gúnyol, harsog és lángol a szó az ajkán. S mi kezdünk tudatára ébredni annak az igazságnak, hogy harminc három lexikontudásu, könyvtárszagu kommentátor sem tudja olyan mélységesen, olyan becsületesen és igazán magyarázni Schakespearet, mint egy olyan mélyen szántó művész, mint amilyen Beregi Oszkár. Megnyílnak előttünk a tátongó , és titokzatos emberi mélységek és hirtelen, mint az örökös villámlás fényén, világosssá válnak mindannyiunk szemének a brit óriás halai inas gondolatai, pompás színei, gyönyörűen fényszegélyezett és nemes homálylyal árnyékolt képei és hasonlatai. A lél és nemlét, az élet és a halál megdöbbentően szép és megoldhatatlanul nagyszerű promlemája markolt beb a szivünkbe s az érzékeinkbe az este Beregi Hamletját látván. A nagy dán királyfi töprengő és szomorú, álmodozó és tennivágyó lelkét éreztük a színpadról, láttuk a nagy gondo kodót, akinek az a tragikuma, hogy hatalmasan kiválik az embertársai közül és nagyszerű s megváltó tervei dacára csupa gyáva nemmerés és bátortalan vértelenség. Annyi nemes, igaz pá'oszszal az indulatot, annyi ajkbiggyesztő szárkazmussal a gúnyt, annyi szomorúsággal a bánatot s olyan sötéten a világfájdalmat még nem láttunk játszani színészt, mint Beregit. Az ensxmble épp ez okból mélyen alatta maradt a szereplő vendégművésznek. Amin különben nem is lehet csodálkozni sem. Nehány vaskos szinszerütlenséget azonban meg kell említenünk. Nem a dekoráció hibáit panaszoljuk ezúttal, bár volna reá némi ok, ha arra g ndolunk, hogy egy shakespeari darabhoz még csak stilszerü székei meg asztalai sincsenek a színháznak. E úttal azonban csak azt a rikító botlást említjük fel, amit nehány színész követett el Paró kátlanul, saját rövidre nyírott hajukban, ez idő szerint divatos oldal és középválasztékkal játszották el a hamletbeli alakok szerepeit. S ez, ha figyelembe vesszük, hogy parókája van a színháznak elég, meglehetősen megrovandó hanyagság. Dicsérni való csak Herczeg volt és Mátrai. k. Kísértetek. Tendenciózus társadalmi szinmü ez a darab. Nem is annyira az iró-, mint az orvos-Ibsen irta az apróbb és nagyobb zaoconik számára. Mert minden más szerep, mint az Oswaldó, amolyan lógós szerep, ötödik kerék, amelynek az egész darabban komoly jelentősége nincs. A párbeszédek épp ez okból kissé vontatottak, olyik helyen nagyképűek is. Nem vesszük komolyan sem a lelkészt, aki végigszörnyüködi a dialógusokat, sem Manderst, a belül ravasz és kifelé ájtatos mesterembert, sőt olykor az Oswald anyját sem, ott, ahol mint feleség kárhoztatja kicsapongó férje emlékét. Lehet, hogy Ehrlich-Hata okozta, hogy ma már elnézőbbek vagyunk a durrogó pezsgőt s a violás hajnalokat kedvelő javíthatatlan lumpok iránt s úgy gondoljuk, maga a nagy és ráncsltszemöldükü norvég apostol sem lett volna olyan könyörtelen, ha ismeri vala az uj gyógymódot. Az Oswald szerepe mindazonáltal nehéz és különös szerep, igaz ambíciója minden valamirevaló drámai színésznek. Beregi nagyszerűen játszotta meg. Nem orvosjelöltek és kezdő orvosok számára játszott, nem a paralizis tüneteinek pontos kór-másolására törekedett, hanem egy vergődő, agylágyulástól rettegő embernek a lelki állapotát rajzolta elénk megdöbbentő drámai erővel. A többiek, ifj. Baghyit és Károlyi Sárit kivéve, igen gyengék és stílustalanok voltak. Bcudiucr Heddy hangversenye. A városháza nagytermében, Szatmár zenekedvelő közönségének szine-java előtt tartotta meg egyetlen hangversenyét Bendiner Heddy, a Király-szinház kitűnő primadonnája. Műsora gazdag volt és változatos. Brahms gyönyörű szenerádjával kezdte, azután Her mann Lászlónak egy dalát énekelte, továbbá a Gigányszerelem több részletét, végül pedig Lohengrinből a nagy áriát. A művésznő pompásan volt diszponálva, kitűnő iskolája, rutinja, csengő szép hangja teljes mértékben érvényesült és zajos tapsokat aratott. A hangversenyen közreműködött még Hermann László zeneiskolai igazgató, hegedű művész, aki Beetheven Kreutzer szonátáját adta elő a tőle megszokott nemes precizitással. A zongoránál Bendiner Nándor tanár ült, a nagy művészeket ékesítő szerénységgel engedve át ezúttal másoknak minden sikert és ünnepeltetést. HÍRROVAT. A főispán betegsége. Budapestről Írják nekünk' Csaba Adorján főispán egészségi állapota lényegesen javud. Pénteken már valószínűleg székhelyére, Nagykárolyba érkezik. Kinevezés. A m kir. belügyminiszter a szatmármegyei adófelszólamlási bizottság elnökévé az 1911. évre Madarassy Gyula, helyettes elnökké pedig Róth Károly nagykárolyi lakosokat nevezte ki. A kolera és belügyminisztérium. Az elmúlt őszön kolera volt Magyarországon és igy nagyon is közel van a lehetőség, hogy a fekete rém tavasszal újra felüti a fejét s végig pusztítja az országot. Erre vall, hogy most a belügyminisztérium valamennyi törvényhatósághoz körrendeletét intézelt. A rendelet utasítja a törvényhatóságokat, hogy a kutak, források ós vízvezetékek jókarban tartása érdekében tegyenek meg mindent. Március 15. A Németii Társaskör, mint már jeleztük, saját helyiségében, a Gubás ipartársula' nagytermében a dicső nap emlékére hazafias ünnepélyt rendez, melynek műsorából az eddigi megállapodások szerint közölhetjük, miszerint az emlékbeszédet Duszik Lajos evang. lelkész tartja, Lipeczky Elek népdalokat énekel, Bánk Jolán melodrámát ad elő, Rácz Károly joghallgató pedig szaval. Eze ikjvül a németi polgári énekkar két énekszámmal vesz részt az ünnepségen, műsor végén alkalmi szinielőadás. Az ünnepély után tánc- mulatság. A rendezőség élén Komáromy István nagyban buzgólkodik az est sikere érdekében — Gsenger község lakossága is kiveszi a maga részét március 15-ikónek a megünnep’őséből. Az ügyesen összeállított műsorban az emlékbeszédet Szuhányi Ferenc, a kerület orsz. képviselője tartja. Lesz még az ottani ref. énekkartól két énekszám, továbbá Karabélyos Andor ref. tanító szavalata. Vivőverseny Debrecenben. A debreceni Vivő Klub április hó 1. és 2. napjain vivóversenyt rendez, melyre a Szatmári Torna és Vivóegylet is Demkő Sándor városi közgyám és egyleti vivóme-ter vezetése alatt több tagját küldi ki. Demkő vezetése alatt a vivási órák naponként szorgalmasan folynak. Ellopott táviró sodronyok. A nagykárolyi m. kir. posta- és távirdahivatal főnöksége panaszt tett a rendőrségnél, hogy hétfőn éjjel a hivatal udvaráról 60 kiló súlyú uj táviró sodronyt elloptak. Emberölés Önvédelemből. Liszák Gyula gépészt Tiszaujlakon tegnapelőtt este, mikor lakására tartott, Balogh Antal, Adám, József és Ferenc nevű cigányok megtámadták és karókkal, botokkal ütlegelni kezdették. A megtámadott ember nem veszte te el lélekjelenlétét, hanem revolverét előrántva, abból több lövést intézett támadóira, kik közül Balog Adám a hasán súlyos sebet kapott. Haldokolva beszállították a beregszászi közkórházba. A lobbi támadóknak sikerült megszökni, de a rendőrség másnap reggel mind a hármat kézrekeri- tette. Liszák Gyula a fején szenvedett súlyos sérülést. Meghalt a „szelleiukirály“. Harmincöt évvel ezelőtt kerüli Nagykárolyba Michelu Ferenc. Már akkor nyugdíjazott kertésze volt az Eszterházy hercegi hitbizománynak, ahonnan haláláig szerény nyugdijat kapott. A magas, sovány, fehérhaju öreg ember ismert és megszokott alakja lett a nagykárolyi utcáknak és sétatérnek. Az volt a mániája, hogy a szellemekkel érintkezik és ezért s gyermekek elnevezték szellernkirály- nak. Az őt állandóan körülvevő gyermekeknek fantasztikus, színes dolgokat beszélt el a szellemek világából ós annak, aki hozzá fordult, megjósolta, hogy meddig fog élni. Kilencvennégyéves volt. Fiatalkorában tagja volt a francia idegenlégiónak. Hétfőn este lakásán vacsoraközben lefordult a székről és meghalt. A vőlegény hozománya. Még az elmúlt évben történt, hogy Baló Gergely gazdálkodó feljelentést tett Jelinek Ede nyomdászsegéd ellen, azzal vádolván, hogy leányától, a ki menyasszonya volt Jeliuek- nek, 2000 koronát hozomány előlegképpen felvett és azt a frigy elmaradása dacára sem adta vissza. A kir. törvényszék tegnap tartott fötárgyalásán nem látta beigazol'nak az apa vádját és Jelinsket fölmentette. Adomány. Halász István a mentőegyesületnek 3 K 38 fillért adományozott, melyért az egyesület köszönetét nyilvánítja. Izgalmas kihallgatás. Brágya János nagykárolyi facér kocsis több rendbeli lopást követett el, de a rendőrség rajtakapta és letartóztatta. Csorba Gyula alkapitány a napokban ki akarta hallgatni. Alig kezdődött meg a kihallgatás, a jól táplált, egészséges külsejű kocsis hangos jajkiáltással összerogyott és iszonyú kínok közölt fetrengett a földön. Haldokolva szállították ki a közkórházba. A szalagfcreg. Egy Deák-téri üzletben a főnök rátámad a segédre: — Már megint elengedett egy vevőt ? Drágálta a selymet ? És maga nem tudta rábeszélni ? Tökfilkó ! Ilyenkor ki kell találni valamit, akármit. Mondhatja neki például, hogy a selyemhernyók közt pusztító ragály tört ki, amiatt mindenütt megdrágult a selyem, de nálunk még a legolcsóbb. Nemsokára egy hölgy jött az üzletbe és szalagot akart vásárolni, de nagyon drágának találta. A segédnek eszébe jutott a főnök utasítása és nagy bőbeszédűséggel kezdte magyarázni: — De nagyságos asszony, nálunk még legolcsóbb a szalag, tekintve azt, hogy a szalagfórgek kö ti pusztító ragály tört ki ... Furfangos csalás. Marczinkó Mihály gazdálkodó nemrégiben valamely gazdasági gépet vásárolt, amelynek árában még 400 koronával tartozott. Tegnapelőtt délután Győry István a gépgyár egyik tisztviselője megjelent Marczinkó lakásán és felszólli- totta, hogy a felmutatott nyugta ellenében a még fennálló követelést egyenlítse ki. Marczinkó átszaladt egyik szomszédjához és tőlle nagy hirtelen 400 koronát kért kölcsön. Visszamenve lakására, kezei között a pénzt forgatni kezdte, úgy téve, mint aki fizetni akar, majd elkérte a nyugtát, melyet az utazó gyanútlanul át is adott. Marczinkó ekkor az ügynököt kidobta a lakásából,
