Szamos, 1911. március (43. évfolyam, 49-74. szám)

1911-03-10 / 57. szám

4. oldal. SZAMOS 1911. márc. 10.) 57. szám vált benne minden ilyen szerepe, követhetne el botlásokat, mert a hibás felfogás, a té­vedések épp úgy megcsökönyösödhetnek a színészben, akár a jó és helyes értelmezés. Ennek dacára valóban tökéletes és precíz a játéka, ami persze bámulatosan erős ön­kritikára vall. Ha játszik, minden mozdulata, minden taglejtése és mimikája szoros illusz trálása a beszédjének, vagy a hallgatagsá- gának s ha beszél: él és piheg, töpreng és lázad, fitymál és gúnyol, harsog és lángol a szó az ajkán. S mi kezdünk tudatára éb­redni annak az igazságnak, hogy harminc három lexikontudásu, könyvtárszagu kom­mentátor sem tudja olyan mélységesen, olyan becsületesen és igazán magyarázni Schakespearet, mint egy olyan mélyen szántó művész, mint amilyen Beregi Oszkár. Megnyílnak előttünk a tátongó , és titokzatos emberi mélységek és hirtelen, mint az örö­kös villámlás fényén, világosssá válnak mindannyiunk szemének a brit óriás halai inas gondolatai, pompás színei, gyönyörűen fényszegélyezett és nemes homálylyal árnyé­kolt képei és hasonlatai. A lél és nemlét, az élet és a halál megdöbbentően szép és megoldhatatlanul nagyszerű promlemája markolt beb a szi­vünkbe s az érzékeinkbe az este Beregi Hamletját látván. A nagy dán királyfi töp­rengő és szomorú, álmodozó és tennivágyó lelkét éreztük a színpadról, láttuk a nagy gondo kodót, akinek az a tragikuma, hogy hatalmasan kiválik az embertársai közül és nagyszerű s megváltó tervei dacára csupa gyáva nemmerés és bátortalan vértelenség. Annyi nemes, igaz pá'oszszal az indulatot, annyi ajkbiggyesztő szárkazmussal a gúnyt, annyi szomorúsággal a bánatot s olyan sötéten a világfájdalmat még nem láttunk játszani színészt, mint Beregit. Az ensxmble épp ez okból mélyen alatta maradt a sze­replő vendégművésznek. Amin különben nem is lehet csodálkozni sem. Nehány vas­kos szinszerütlenséget azonban meg kell említenünk. Nem a dekoráció hibáit pana­szoljuk ezúttal, bár volna reá némi ok, ha arra g ndolunk, hogy egy shakespeari darabhoz még csak stilszerü székei meg asztalai sincsenek a színháznak. E úttal azonban csak azt a rikító botlást említjük fel, amit nehány színész követett el Paró kátlanul, saját rövidre nyírott hajukban, ez idő szerint divatos oldal és középválasz­tékkal játszották el a hamletbeli alakok szerepeit. S ez, ha figyelembe vesszük, hogy parókája van a színháznak elég, meg­lehetősen megrovandó hanyagság. Dicsérni való csak Herczeg volt és Mátrai. k. Kísértetek. Tendenciózus társadalmi szinmü ez a darab. Nem is annyira az iró-, mint az orvos-Ibsen irta az apróbb és nagyobb zaoconik számára. Mert minden más szerep, mint az Oswaldó, amolyan lógós szerep, ötödik kerék, amelynek az egész darabban komoly jelentősége nincs. A párbeszédek épp ez okból kissé vontatottak, olyik helyen nagyképűek is. Nem vesszük komolyan sem a lelkészt, aki végigszörnyüködi a dialógu­sokat, sem Manderst, a belül ravasz és kifelé ájtatos mesterembert, sőt olykor az Oswald anyját sem, ott, ahol mint feleség kárhoztatja kicsapongó férje emlékét. Lehet, hogy Ehrlich-Hata okozta, hogy ma már elnézőbbek vagyunk a durrogó pezsgőt s a violás hajnalokat kedvelő javíthatatlan lum­pok iránt s úgy gondoljuk, maga a nagy és ráncsltszemöldükü norvég apostol sem lett volna olyan könyörtelen, ha ismeri vala az uj gyógymódot. Az Oswald szerepe mindazonáltal ne­héz és különös szerep, igaz ambíciója min­den valamirevaló drámai színésznek. Beregi nagyszerűen játszotta meg. Nem orvosjelöl­tek és kezdő orvosok számára játszott, nem a paralizis tüneteinek pontos kór-máso­lására törekedett, hanem egy vergődő, agy­lágyulástól rettegő embernek a lelki állapo­tát rajzolta elénk megdöbbentő drámai erő­vel. A többiek, ifj. Baghyit és Károlyi Sárit kivéve, igen gyengék és stílustalanok voltak. Bcudiucr Heddy hangversenye. A városháza nagytermében, Szatmár zeneked­velő közönségének szine-java előtt tartotta meg egyetlen hangversenyét Bendiner Heddy, a Király-szinház kitűnő primadonnája. Mű­sora gazdag volt és változatos. Brahms gyönyörű szenerádjával kezdte, azután Her mann Lászlónak egy dalát énekelte, továbbá a Gigányszerelem több részletét, végül pedig Lohengrinből a nagy áriát. A művésznő pompásan volt diszponálva, kitűnő iskolája, rutinja, csengő szép hangja teljes mérték­ben érvényesült és zajos tapsokat aratott. A hangversenyen közreműködött még Her­mann László zeneiskolai igazgató, hegedű művész, aki Beetheven Kreutzer szonátáját adta elő a tőle megszokott nemes precizi­tással. A zongoránál Bendiner Nándor tanár ült, a nagy művészeket ékesítő szerénység­gel engedve át ezúttal másoknak minden sikert és ünnepeltetést. HÍRROVAT. A főispán betegsége. Budapestről Írják nekünk' Csaba Adorján főispán egész­ségi állapota lényegesen javud. Pénteken már valószínűleg székhelyére, Nagykárolyba érkezik. Kinevezés. A m kir. belügyminiszter a szatmármegyei adófelszólamlási bizottság elnökévé az 1911. évre Madarassy Gyula, helyettes elnökké pedig Róth Károly nagy­károlyi lakosokat nevezte ki. A kolera és belügyminisztérium. Az elmúlt őszön kolera volt Magyarországon és igy nagyon is közel van a lehetőség, hogy a fekete rém tavasszal újra felüti a fejét s végig pusztítja az országot. Erre vall, hogy most a belügyminisztérium valamennyi törvényhatósághoz körrendeletét intézelt. A rendelet utasítja a törvényhatóságokat, hogy a kutak, források ós vízvezetékek jókarban tartása érdekében tegyenek meg mindent. Március 15. A Németii Társaskör, mint már jeleztük, saját helyiségében, a Gubás ipartársula' nagytermében a dicső nap emlékére hazafias ünnepélyt rendez, melynek műsorából az eddigi megállapodá­sok szerint közölhetjük, miszerint az em­lékbeszédet Duszik Lajos evang. lelkész tartja, Lipeczky Elek népdalokat énekel, Bánk Jolán melodrámát ad elő, Rácz Károly joghallgató pedig szaval. Eze ikjvül a németi polgári énekkar két énekszámmal vesz részt az ünnepségen, műsor végén al­kalmi szinielőadás. Az ünnepély után tánc- mulatság. A rendezőség élén Komáromy István nagyban buzgólkodik az est sikere érdekében — Gsenger község lakossága is kiveszi a maga részét március 15-ikónek a megünnep’őséből. Az ügyesen összeállított műsorban az emlékbeszédet Szuhányi Fe­renc, a kerület orsz. képviselője tartja. Lesz még az ottani ref. énekkartól két énekszám, továbbá Karabélyos Andor ref. tanító sza­valata. Vivőverseny Debrecenben. A debre­ceni Vivő Klub április hó 1. és 2. napjain vivóversenyt rendez, melyre a Szatmári Torna és Vivóegylet is Demkő Sándor vá­rosi közgyám és egyleti vivóme-ter vezetése alatt több tagját küldi ki. Demkő vezetése alatt a vivási órák naponként szorgalmasan folynak. Ellopott táviró sodronyok. A nagy­károlyi m. kir. posta- és távirdahivatal fő­nöksége panaszt tett a rendőrségnél, hogy hétfőn éjjel a hivatal udvaráról 60 kiló sú­lyú uj táviró sodronyt elloptak. Emberölés Önvédelemből. Liszák Gyula gépészt Tiszaujlakon tegnapelőtt este, mikor lakására tartott, Balogh Antal, Adám, József és Ferenc nevű cigányok megtámad­ták és karókkal, botokkal ütlegelni kezdet­ték. A megtámadott ember nem veszte te el lélekjelenlétét, hanem revolverét elő­rántva, abból több lövést intézett táma­dóira, kik közül Balog Adám a hasán sú­lyos sebet kapott. Haldokolva beszállították a beregszászi közkórházba. A lobbi táma­dóknak sikerült megszökni, de a rendőrség másnap reggel mind a hármat kézrekeri- tette. Liszák Gyula a fején szenvedett sú­lyos sérülést. Meghalt a „szelleiukirály“. Harminc­öt évvel ezelőtt kerüli Nagykárolyba Michelu Ferenc. Már akkor nyugdíjazott kertésze volt az Eszterházy hercegi hitbizománynak, ahonnan haláláig szerény nyugdijat kapott. A magas, sovány, fehérhaju öreg ember ismert és megszokott alakja lett a nagyká­rolyi utcáknak és sétatérnek. Az volt a má­niája, hogy a szellemekkel érintkezik és ezért s gyermekek elnevezték szellernkirály- nak. Az őt állandóan körülvevő gyermekek­nek fantasztikus, színes dolgokat beszélt el a szellemek világából ós annak, aki hozzá fordult, megjósolta, hogy meddig fog élni. Kilencvennégyéves volt. Fiatalkorában tagja volt a francia idegenlégiónak. Hétfőn este lakásán vacsoraközben lefordult a székről és meghalt. A vőlegény hozománya. Még az elmúlt évben történt, hogy Baló Gergely gazdálkodó feljelentést tett Jelinek Ede nyomdászsegéd ellen, azzal vádolván, hogy leányától, a ki menyasszonya volt Jeliuek- nek, 2000 koronát hozomány előlegképpen felvett és azt a frigy elmaradása dacára sem adta vissza. A kir. törvényszék tegnap tartott fötárgyalásán nem látta beigazol'nak az apa vádját és Jelinsket fölmentette. Adomány. Halász István a mentő­egyesületnek 3 K 38 fillért adományozott, melyért az egyesület köszönetét nyilvánítja. Izgalmas kihallgatás. Brágya János nagykárolyi facér kocsis több rendbeli lo­pást követett el, de a rendőrség rajtakapta és letartóztatta. Csorba Gyula alkapitány a napokban ki akarta hallgatni. Alig kezdődött meg a kihallgatás, a jól táplált, egészséges külsejű kocsis hangos jajkiáltással össze­rogyott és iszonyú kínok közölt fetrengett a földön. Haldokolva szállították ki a közkór­házba. A szalagfcreg. Egy Deák-téri üzlet­ben a főnök rátámad a segédre: — Már megint elengedett egy vevőt ? Drágálta a selymet ? És maga nem tudta rábeszélni ? Tökfilkó ! Ilyenkor ki kell ta­lálni valamit, akármit. Mondhatja neki pél­dául, hogy a selyemhernyók közt pusztító ragály tört ki, amiatt mindenütt megdrágult a selyem, de nálunk még a legolcsóbb. Nemsokára egy hölgy jött az üzletbe és szalagot akart vásárolni, de nagyon drá­gának találta. A segédnek eszébe jutott a főnök utasítása és nagy bőbeszédűséggel kezdte magyarázni: — De nagyságos asszony, nálunk még legolcsóbb a szalag, tekintve azt, hogy a szalagfórgek kö ti pusztító ragály tört ki ... Furfangos csalás. Marczinkó Mihály gazdálkodó nemrégiben valamely gazdasági gépet vásárolt, amelynek árában még 400 koronával tartozott. Tegnapelőtt délután Győry István a gépgyár egyik tisztviselője megjelent Marczinkó lakásán és felszólli- totta, hogy a felmutatott nyugta ellenében a még fennálló követelést egyenlítse ki. Marczinkó átszaladt egyik szomszédjához és tőlle nagy hirtelen 400 koronát kért köl­csön. Visszamenve lakására, kezei között a pénzt forgatni kezdte, úgy téve, mint aki fizetni akar, majd elkérte a nyugtát, melyet az utazó gyanútlanul át is adott. Marczinkó ekkor az ügynököt kidobta a lakásából,

Next

/
Thumbnails
Contents