Szamos, 1911. március (43. évfolyam, 49-74. szám)
1911-03-04 / 52. szám
2. oldal. 8 Z A MOS (1911. már« 4.) 52. »aÁw> Modern ruhafestés Ufljtáiflr Pfil Q7űtmíÍT» Gyár fóüzlet Kossuth L. u. 10. bármely divatszinre auJiaJOi rtü O&aiilifll, FefvóteH üzletek: Kazinczy-utca 17. Attiia-utca 2. cég mellett szavaztam azt kellene hinni, hogy én puszta alakszerűségekbe kapaszkodtam, hogy a helybeli céget elüssem a vállalattól. Hát ezzel szemben igaz a következő : 1. Én a szakbizottságban határozottan kijelentettem, hogy közigazgatási kérdésekben az alakszerűségekre nem adok semmit, ha a közcél jól felfogott érdekében azokat (ha lehet) át is kell törni. 2. A közgyűlésen nem szólaltam fel. (Mellékesen megjegyezve azért, mert alkotmányos érzületből látván, hogy úgy a szak- bizottság, mint a közgyűlés túlnyomó nagy többsége az enyémmel ellentétes véleményen van, sem szükségesnek, de még csak illőnek sem találtam a vitatkozás!.) 3. ügy a polgármester, mint a gazdasági tanácsos mindakét alkalommal erősen bizonyitgatták, hogy a fennálló szabályok (ő szerintük) tiltják a közgyűlésnek úgy határozni, amint mégis határozott. Csak ennvit. Igénytelen dolognak látszhatik azok előtt, akik a dolognak csupán a felszínét szemlélvén nem ismerik a közélet gépezetének titkos rugóit. Huszonöt éve járok a városházára. Sokat tanultam ezalatt. Tehetek-e róla, hogy kortársaim közül némelyik jo ban hozzászokott j-z idők újabb járásához és igy sokkal többet tud, mint én ! , . . Szatmár, 1911 február 3. Tisztelettel Dr. Tanódy Márton. * Semmi oka sem volt dr. Tanódy Márton urnák magát sértve érezni, mert cikkünk reá semmi rosszat vagy gyanusitást nem mondott, ilyet beleolvasni valóban bajos. Csak az ellen kívántunk protestálni, hogy azok, akik nem pártfogolták Veil és Ritterer urakat, a tisztakezüség hiányával vádoltassanak s úgy aposztrofáltassanak, mint ezt a „Szatmárnémeti“ tette. A szakbizottságban dr. Fejes István, Fogarassy Sándor, Jankovies Jáno3, Heinrich Viktor, dr. Keresztszeghy Lajos, Litteczky Endre, Körösmezey Antal, Pap Zoltán, Rooz Samu voltak amellett, hogy Veszclovszkyéknak adassék a vállalat. Joggal kérdünk minden jóizlésü embert, hogy szabad-e és illik-e ezen urakat úgy megvádolni és lerántani, mint azt lap társunk tette. Szerk. Dr. Heimann Rezső a „rehér Kereszt“ országos lelencház egy. v. alorvosa. GYERMEKORVOS, vármegyei körorvos. Lakik: Árpád-u. 30. Rendel: d. e. 9—12-ig. Városi ügyek. Szatmár város erdőgazdasága. — Jelentés a múlt évről. — Léber Antal erdőtanácsos Szatmár város erdőgazdaságának múlt évi állapotáról most terjesztette be jelentését, amelyből a következő adatokat emeljük ki: Az összes erdők általában véve jókarban vannak, az üzemosztály fejlődése rendesnek mondható, elemi csapás vagy rovar kár nem volt. A darvasmohai és nagymo- esári erdők egyes részeiben szórványosan jelentkezett a cserebogár, gyapjas pille, de jelentékenyebb kár nélkül. Az avasi bérei erdő kitermelése válla vcozó vevőnek van adva, aki a vágást beszüntette és akivel per van folyamaiban Az erdőgazdasági terület nagyobbodott, amennyiben az Avasban a város birtokba vette a báró Wesselényi-féle 338 holdas erdőt, valamint a Sepsy-féle házat és belsőséget. Ezekkel együtt Szatmár erdőterülete összesen 10,198 hold mintegy 5,884,000 korona értékben. Épületfa, szerszámfa éa tűzifa termeltetett három erdőrészben mintagy 35,400 K értékű, legeltetésből, vadászatból, bírságokból befolyt 16,173 korona, az összes bevétel tehát mintegy 51,500 korona volt az erdők után. A negyedik erdőrészen a kitermelés szünetel, ennek jövedelmét képezte az az 523 és fél vaggon tűzifa, amelyet a délmagyarországiak terhére vett a varos 45,858 kor értékben és amelyhez még mintegy 1100 kor. egyéb bevétel járul. A szentvéri farakcárból eladatot.t 1910. jan. 1-töl dec. 31-ig 27,626 ürméter fa, mely után befolyt 167,737 kor. 20 f., marad készlet 18,876 kor. értékű. Haszon gyanánt mutatkozik 11,130 kor. 20 f. vagyis a forgó tőkének 6'3 százaléka. A múlt év végéig a befektetések ösz- szege 53,308 kor. 36 f. Ha az eddigi beruházásokat 12 óv alatt törleszti a város, (ami azonban csak a gépeknél indokolt) I akkor 1 évre esne 4442 korona törlesztés, | tiszta haszon pedig 6688 korona. A Sárerdőn az erdősítés sikerültnek mondható. Mintegy 19,000 drb két éves csemete lett elültetve. A 2, 3. és 4. erdő- részben összesen majdnem 100,000 csemete használtatott fel. Az erdősítési költség 2806 koronát tett ki. Erdőkihágási eset 443 fordult elő. A kezelési épületek jókarban vannak, kivéve a nagyerdei házat, amely október óta lakatlan és lebontásra vár. A Csererdőn tavaly áprilisban, valószínűleg gyújtogatás 'oiytán 156 hóid fiatal erdő elégett, úgy, hogy tőre kellett vágni. Uj átjáró a Rákóczi-utcából a Deák-térre Litteczky Eadro, Szatmár város törvényhatóságának tagja ajánlatot tett a közgyűlésnek arra nézve, hogy a Rákóczi-utcá- ból a Deák-térre uj utcai átjáró nyittassák és adassék át a gyalog közlekedésnek. Első tekintetre szembeötlik, hogy a terv a legegészségesebbek egyike és a városrendezési problémák egyik legfontosabb] át közmegelégedésre oldaná meg. A Deák-tér északi oldalának a Rákóczi utca felé egyetlen összekötő útvonala sincsen éa legfőbbkép ez az oka annak, hogy a közönség magát a Deák-teret sem használja közlekedő ut gyanánt. Van ugyan a Pannónia szálloda és a Tűzoltó laktanya udvarán keresztül egy átjáró, de ez nedves időben, vagy az esti óráktól kezdve egyáltalán nem használható. Forgalma alig 20—30 ember naponta, ezeket is feszélyezi, hogy az utat voltakép bármikor el lehetne zárni előlük. Eszerint Litteczky Endre a Rákóczi- ut szabályozási vonalába eső házrészéért méltányos kárpótlást kér és ennek fejében megengedi, hogy a város az ő telkén egészen a Panneniáig, illetve a Deák-térig rendes utcai átjárót épithessen, aszfaltburkolattal és világítással felszerelve. A város tehát egy uj útvonalnak és közterületnek birtokába jut, amely a jövő fejlődés, valamint a közönség kényelme szempontjából a kárpótlásnál sokszorta nagyobb értéket képvisel. Kiadó bútorok, gőzfürdő. Előszoba berendezés, többféle bútor, házi gőzfürdő eladó. Cim a kiadóhivatalban. A jubiláris kiállítás ellenzői. A nagy károlyi 1-pok közül némelyik állást foglalt a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület jubileumi kiállításával szemben. Legújabban a „Szatmármegyei Közlöny“ fsbr. 26-iki száma „Árulás“ cim alatt tesz egy ízléstelen támadást, melynek vége az, hogy »önérzetes nagykár.jlyi iparos nem vesz részt a szatmári kiállításon." Hogy t. olvasóink és az érdeklődők teljesen tájékozva legyenek a cikk hangja a támadás modora iránt, a cikket a maga egészében ide iktatjuk: A Szatmármegyei Gazdasági Egye sülét jubiláris kiállítása — melyről már lapunkban megemlékeztünk, — folyó hó 22-én tartott választmányi ülésében hozott határozat szerint, folyó évi szeptember hó 24 október 2-a közötti időben lesz Szatmár-Németiben, a Kossuth-keríben megtartva. A vidéki bizottságok szervezésére a főssolgabirákat és polgármestereket kéri fel az egyesület, igy remélve, hogy azok a legrövidebb idő alatt s a helyi viszonyoknak legmegfelelőbben lesznek megalakithatók. A nagybizottságot, melynek 600 tagja lesz, csak ezután fogja a végrehajtó bizottság összeállítani. A kiállítás sikere nem valami fényesnek Ígérkezik és ezért az egylet vezetősége, amely e kiállítás hátán akar a politikai ugorkafára felkapaszkodni, valóságos házalást visz véghez. Folyó hó 21-ón Nagykárolyba is is eljöttek és nehány iparost a Polgári Olvasókörbe értekezletre csőditettók össze. A kiállítási apostolok frázisainak hatása alatt 10-en bejelentették, hogy a kiállításon részt vesznek. Hisszük azonban, hogy csak»a bejelentésnél maradnak. A szók- helykérdés szempontjából valóságos árulás volna, ha nagykárolyi iparos részt venne a szatmári kiálitáson, amit megtenni egyébként sem érdeke. Mert milyen eredménynyel járhat nagykárolyi iparos részére a szatmári kiállításon való részvétel? Egy csomó költségbe kerülne és legjobb esetben egy papiros elismervényt, vagy egy értéktelen bronz érmet kapna érte. A nagykárolyi iparosok széles körben ismert tudása révén akarnak a szatmáriak dicsőséget szerezni. Önérzetes nagykárolyi iparos nem vesz részt a szatmári kiállításon 1 Kénytelenek vagyunk a már többször elhangzott támadásokra az igazság érdekében válaszolni. A kiállítást nem Szatmárvármegye, hanem a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület rendezi 50 éves fenállása alkalmából. Nagyon természetes tehát: és ez másként el sem képzelhető, hogy e kiállítás csakis az Egyesület székhelyén rendezhető, mely Szatmár-Németiben van és volt az egylet fenállása óta mindég. E városban van az egyesület állandó szervezete, a titkári hivatal, melynek a kiállítás körül állandó és folytonos munkásságára, felügyeletére és rendezésére okvetlen szükség van, már csak e szempontból sem lehetett tehát más városra gondolni, amikor a kiállítás helye megválasztatott. A megyei székhely kérdésnek ez ügybe való belekeverése csakis hajánál fogva előrángatott kötekedós, melyet komoly érv számba venni nem lehet. Áz tehát, hogy a khllitás Szatmáron tartatik, egy városnak sem érintheti az érzékenységét, mint a hogy ez ellen a hivatalos Nagykároly sem tett kifogást. A cikk hangja a gyűlölet. Ámde a lap Szatmár elleni lángoló gyűlöletét helytelenül alkalmazza a kiállítás kérdésében. Mert a kiállítást nem Szatmár városa rendezi, haLegszebb ruhatiszti tás Vegyileg száraz utón Hájtájer Pál, Szatmár. Gyár főüzlet: Kossuth L.-utca 10. Felvételi üzletek: Kazinczy-u. ,17. Attila-utca 2. *
