Szamos, 1911. március (43. évfolyam, 49-74. szám)

1911-03-24 / 69. szám

XLHL évíotysi,

Szalmái, 19.1» március M 24„ péntek.

69. szá

OS

POMOTKJu. NÁTUilkPElőfizetési díj :

Helyben: 1 évre 12 K, lh évre 6 K.l/« évre3K,: hóra í K

Vidékre:.. .. 16 ., „ 8 „ ,. ., 4

...........150

Eg

y szám ára 4 Kitér.

SzeriCo^ztöség é- adóhivatal :

.s ’ .oc/i-utcz„ ő. Jidfn. üj Tíjtesorisij:..i; J7. >

Mindennemű dijai. Szalmául.. a lap kiade.niatalaban i

fizeteJKirlk.

Hirdetések :

a 4s*p3fczf. :atés mellett, a iegjaUrnyeseéb árban kdzftl- íelaek. — .íz apróhiréul* —kkdzutt mimten szó 4fHlér. NyÖtóér son 20 íiUér.

II. Rákóczi Ferenc fejedelem

szatmári ostroma.

— Irta: Ferency János. —

1711. évi április 27. és 28-ik napjain a szatmári vár területén, a reformátusoktól templomnak használt élés- j házban történt, hogy a II. Rákóczi Ferenc fejedelem elcsüggedt kurucai a szatmári békét letárgyalták és elfogadták.

Az emléktábla fölállítása a báró Vécsey László ur Deák-téri telkén, melyen a nagy történeti esemény lefolyt, ezen év május 1-én megy végbe.

Ez alkalomból, mint a békekötés helyének föltalálója, indíttatva érzem magamat mindazokat előadni, amik a Rákóczi idejében Szatmáron történtek.

1908. évi szeptemberében bontották le Szatmáron az utolsó Rákóczi-kázat.

A város ennek telkére postapalotát épített és adóhivatalt fog épiteni; ezért esett áldozatul a történelmi nevezetességű ház a bontó csákánynak.

II. Rákóczi Ferenc fejedelemnek Szatmárvárosában, a mostani Rákóczi- utcában, két háza is volr; az egyik a Boros Bálint, utóbb a Szerdahelyi Ágoston- féle telken, másik a törvényszéki palota helyén állott s itt ez utóbbi kis sárga házat az utolsó időben a kath. kaszinó használta.

A Boros-féle telken a hátulsó két szoba a lebontásig azon falakból és boltozatokból állott, mint a nagy fejedelem idejében.

Ebben a városban és az utóbb nevezett házban Rákóczi többször megfordult. Olykor igen sok napot, máskor nehány hetet töltött annak fedele alatt. (1703. évi augusztus, szeptember és október hónapokban s 1708. évi október 19. — november 10.)

Rákóczi, Lengyelországból 1703. június 16-án Beszkiden bejövén Magyaror szágba, a tiszabecsi győzelem után kelt át a Tiszán s több várost meghódítva, már augusztusban Szatmár alatt volt, hogy az ország Északkeletének a legfontosabb várát megvívja.

A szatmári várnak ez volt a tulaj - donképeni területe:

északról a Deák-térre menő fél, Eötvös-utca és a Deák-tér;

keletről az Árpád-, Majláth- és

Kossuth-utcáról a Szamos-folyóig menő terület;

délről a Szamos folyó ;

nyugatról a Batthyány-utca.

A vár sánccal, fallal, cölöppcd, kerítéssel, fával, sövénynyel, palánkkal és a folyóval volt védve.

Rákóczi Szatmártól Vetés alatt ütött először tábort. Itt megismerkedvén a várral, azt először Pálfalva felül, egy éjjel, i folyón át akarta bevenni. Ezt a falut és az útját sürü bokrek s fák födték be.

Menet alatt gróf Bercsényi Miklós a tömegből, melvre az oldalukat fedező kis csapat tévesen törtetett, ki akart bontakozni, de lovával a földre esett, a fején súlyosan megsérült s ájultan vették ki paripája alul.

A hátul és elül jövők egymás ellen tüzelni kezdtek s nehányat, kik Somlyónál magukat megadó németek voltak, agyonlőttek.

Az éjjelt követő reggelen a lovasság a folyón átkelt a németek ellen; az ellenség visszaverte őket, sőt nehány zászlót is elvett tőlük.

Ez a vereség elcsüggesztette Rákóczit, visszatért Vetésbe, hol báró Sennyei Istvánnal kezdett a hadicselekről tanácskozni.

E közben két városi polgár érkezett Rákóczihoz, kérve őt, hogy az ostromot oly pontokon hajtsa végre, melyeket a titokban csatlakozni kívánó polgárok védelmeznek.

De ez sem fikerült.

Gróf Lőwenburg Fridrik császári várkapitány és Sickingen s Glöckelsberg császári tábornokok védelmezték állandóan a szatmári várat, akik, midőn megtudták, hogy a vártól északra eső Németi város Rákóczinak meghódolt, augusztus 16-án Németit bosszúból díszkőkkel és égő csóvákkal fölgyujtották s fölégették.

Ekkor Rákóczi újra Vetés községbe mozdult táborával, de már szeptember 5-én visszatért s hogy a várhoz köny- nyebben hozzáférkőzhessék, szeptember 28-án Szatmári fölgyujtóttá s mint az egykorú történetírók mondják, az utolsó tyúkólig leégette.

Midőn Szatmári a kurucok felégették, híveivel s Kincses István paptársá- val Debreceni Ember Pál, a hírneves református pap, a szatmári szőlőhegyre szaladt.

Ez a pap jóslói tehetségének fényes jelét adta Szatmárhegyen, a Rákóczinak ide mozdult táborában, midőn a meghalt Gyulafi főtiszt fölött szónokolván, a kurucok hallatára, ezeknek bekövetkezendő s valósággal be is következett veszedelmét előre megjósolta, miért a fejedelem érzékeny könyeket hullatott.

Rákóczi, miután teljesen körülzárta a várat, melyből élelmezés- és takarmányszerzésre a németek többé ki nem jöhettek, Tokaj alá indult.

Az ostromot ezután báró Sennyei István, utóbb Budai István, végre For- gách Simon vezette.

Becker István, váradi kapitány, egy Ízben rájok rontott s 1500 magyart levágott. Ez a magyarokat végleg elkeserítette s a vár sorsát megpecsételte.

Az ostrom 1705. évi január 1-ig tartott, amikor a várőrség, mintegy 600 lovas s néhány száz puskás, szabad elvonulás megadásával, éhség által kényszerítve, föladta a várat, melyet Rákóczi, nehogy ismét ellenség kezébe kerüljön, rendes szokása szerint lerontatott. A vár elbontását 1705. évi június 3-án kezdték meg.

A szőilőhegyről a szatmáriak hazajövetelét Galambos Ferenc várkapitány 1705. évi augusztus 28-án, báró Károlyi Sándor tábornok pedig szeptember 5-én parancsolta meg.

Rákóczi nyolc évre terjedő szabad- ságháborui alatt még egyszer fordult meg szatmári házában, (1708. évi október 19. — november 10.) midőn gyalog indult el s vadászatra jött ide a mintegy négy mértföldnyire eső Nagykárolyból, ahol Károlyi vezérét látogatta meg.

Ekkor a hamvaiból már nagyjában uj életre kelt Szatmári személyesen meghívta a tályai novemberi országgyűlésre.

Rákóczi a most jelzett szatmári tartózkodása alatt innen tizenegy levelet irt és pedig hadi ügyekben hetet gróf Bercsényi Miklós fővezéréhez, hármat báró Károlyi Sándor vezéréhez és egyet diplomáciai ügyben Talaba Máté moszkvai magyar követéhez.

Rákóczi, ebben az időben, 1708. évi augusztus 3-án elvesztvén Trencsén- nél a császári seregek ellen a döntő ütközetet, teljesen le volt már verve.

Hadait aztán meglepte az árvíz, a pestis, az éhség és az árulás.

Innen kezdve háborújának a sor»a

HOTEL

A központi pályaudvarral --------- szemben. ==

AR

ANY SAS' SZÁLLODA

BUDAPEST

Baross-tér 19. szám alatt.

Családi szálloda. Pedáns tisztaság. Modern kényelem. Szobák villanyvilágítás és kiszolgálással 2 kor. 60 fillértől feljebb. =====

Szállodatulajdonos: Fried Gyula