Szamos, 1911. március (43. évfolyam, 49-74. szám)

1911-03-02 / 50. szám

4 n d«l. SZAMOS 19il. márc. 2.) 50- szám séges becsületes házaspár egy fiatal, viruló leány életének kioltása árán akar ták beszerezni. A dánosi rablógyilkosság óta ilyen felháborító, rémes eset nem tör­tént. Az esküdtszék hivatása, hogy a meg­sértett jogrendnek, az ország érdeklődő közvéleményének megnyugvást, egy törődött embernek, aki hitves társát, egy fiatal le­ánynak. aki nagyanyját vesztette el, elég­tételt szolgáltassanak a súlyos vesztességért, saját szenvedéseikért. A jelen hosszú esküdt­széki ülésszakrendjén ez az esküdtbiróság példás igazságérzetet tanúsított. Majd rátér a kir. ügyész a tényállás ösmertetésére, amely a vádlottak beösmerésével és a többi bizonyítékokkal a vádirat szerint meg van erősítve. Ösmerteti vádját, mely szerint egy rendbeli gyilkosság bűntettével, két rendbeli gyilkosság bűntettének, kísérletével és egy rendbeli rablás bűntettével vádolja Német Kaci Károlyt mint tettest, Topost és Vargát mint bűnsegédeket. Azután az előre megfontolt szándék magyarázatát ösmerteti az esküdtekkel. Rámutat arra, hogy a tett elkövetése előtt már 6 hónappal beszéltek róla a vádlottak, azt előre kitervezték, a bűncselekményben tehát minden kelléke megvan a gyilkosság bűntettének. Ennek az országos hírű bűn esetnek eldöntését velünk együtt az egész ország várja, példás Ítéletet kell hozni az esküdtszéknek, amin kéri a vádlottakat gyilkosság és rablás bűntettében büdösök­nek kimondani. Dr. Friedmann Árpád, Német Kaci Károly védője igy kezdi beszédét: Vétenék a magyar társadalom, az illem, a tisztesség ellen, ha nem ösmerném be a air. ügyész úrral együtt azt, hogy ez a bűneset az egéaz ország közvéleményét felháborította. Szo­morú, hogy a huszadik században ilyen eset megtörténhetik és én nem is akarok levonni semmit a bűntett nagyságából, mert magam is mély sajnálkozással viseltetem a mélyen sújtott Kaufmann család iránt, de védenem kell Német Kaci Károlyt az ellen, hogy gyilkosságban mondassák ki bűnösnek. A jogrendnek elég lesz téve akkor is, ha csr»k szándékos emberölésben mondják ki bűnösöknek a vádlottakat, mert Német Kaci Károly akkor is megkapja az életfogytiglani fegyházat. Mig ellenben egy ilyen súlyos következményekkel járó bűncselekményben, mint a gyilkosság, ha tisztán a vádlott tár­sak vallomása alapján mondják ki bűnösnek — mert az előre megfontolt szándékot csak ezek igazolják — az halálbüntetéssel járhat. Kéri, hogy védencét nem a gyilkosság ha­nem a szándékos emberölés bűntettében mondják ki bűnösnek. Dr. Biró Elemér, Topos Mihály vé­dője visszatér a kir. ügyész által felhozott szeretet ünnepére. A cigánynak azonban nincs ünnepe, őt nem szereti senki, a tár­sadalom kidobja magából, a mi nem a ci­gánynak, hanem a társadalomnak a hibája Topos Mihály évi 30 frt. fizetést kapott a községtől, ebből tartotta el öreg édes anyját s testvéreit, ilyen körülmények között köny nyű bűnre csábítani. Ha a társadalom fel­háborodott is a csengerbagosi rémtetten, az esküdteknek nem szabad felháborodni. Az esküdtnek józan és igazságos itélőbirónak kell lennie. A tényállásból azt magyarázza aztán a védő, hogy védencét csak a rablós bűntettében mondják ki bűnösnek, mint bűnsegédet. Dr. Princz Aladár, Varga Bálint vé­delmében felhívta az esküdtek figyelmét arra, hogy védencénél a bűncselekmény elkövetésénél való segédkezéshez nem volt meg a szándékosság, a szabad akarat. Rá­mutatott rövid vonásokban védencének alacsony értelmi felfogására arra, hogy védence abban különbözik az őrizetére bí­zott állatoktól, hogy a sors véletlenje kö­vetkeztében, ő vigyázott azokra s nem meg­fordítva. Igyekezett kimutatni, hogy a gyil kosság és ennek kísérletében való bünse- gédkezésben ártatlan, mert a gyilkosság akkor lett tervezve, mikor Német Kaci Ká­roly, Topos Mihály, Hamza Lajos Komlód - tótfaluról éjjel Csengerbagosra jöttek, a hol védence várta őket. Arra kérte az esküdte­ket, hogy tekintsék a bűncselekményt olyan nak, a mely a veszedelmes ragályos környe­zet befolyása alatt keletkezett, a mely elsodorta őt, és belevitte abba az áradatba, a melynek feltartóztatását nem a büntetés akadályozhatja meg,, hanem az állam, a társadalom célszerű intézményeivel. Csak a rablás bűntettében való segédkexés miatt kéri védence bönösségét megállapítani, mert az enyhe büntetés nem fogja őt még a békés polgárok soraiból kitaszítani. A vád és védbeszédek után dr. Papolcy Gyula elnök tartotta meg az elnöki resum- méet, amelyben pontos és a laikusnál is mély benyomást keltő magyarázatát adta a gyilkosság és szándékos emberölés közötti külömbségnek, az emre megfontolt szándék mibenlétének. A fölölte tárgyilagos, a kérdés minden apró részletét felölelő s a jogi jelentőség­nek nem-jogász ember által is könnyen megérthető magyarázata nagy hatást keltett, s csak ennek tulajdonítható, hogy a tömén­telen és bonyodalmas kérdések között — körül-belül 40—50 kérdés volt feltéve — az esküdtek eltudtak igazodni. Az elnöki resumée után az esküdtek tanácskozásra Vonultak vissza s körülbelül másfél órai tanácskozás után kihirdették a verdiktet, amely szerint: I. Német Kaci Károlyt bűnösnek mondták ki egyrendbeli gyilkosság bűn­tettében, két rendbeli gyilkosság bűn­tettének kísérletében, egy rendbeli rab- lásbüntettében, mint tetteit, II. Topos Mihályt és III. Varga Bálintot ugyanezen bűn­cselekményekben mint bűnsegédeket. Este fél hét után vonult vissza a törvényszék, hogy a verdikt alapján meg­hozza Ítéletét. A közönséget, sőt az utcát is elfogta a lázas izgalom, mert a verdikt után min­denki várta a halálos ítéletet. Sőt nemcsak várta, hanem tekintettel arra a páratlan kegyetlenségre, a melylyel a bűncselekményt a cigányok elkövették, szinte kívánta is. Az ítélet azonban a humanismus hí­veinek kedvezett, nem azoknak, akik a mai tárgyalás izgalmán kívül még egy kivégzés idegizgató borzalmait is végig óhajtották élvezni. Egynegyed nyolckor, most már a szo­rongásig megtelt terem izgatott közönsége előtt hirdette ki dr. Papolczy Gyula elnök a törvényszék ítéletét. Mindenki izgatott volt, mindenki leste- várta a súlyos Ítéletet: kötél lesz-e vagy csak hosszú szabadságvesztés, — csak a vádlottak sötét arcán nem látszott izgalom. A milyen nyugodtan beszéltek ma a páratlan kegyetlenséggel végrehajtott gyil­kosság rettenetes, vérfagyasztó borzalmai­ról, olyan nyugodtan várták az ítéletet is. A külsejük legalább nem árult el semmi­féle belső izgalmat. Mély csönd fogadta az Ítéletet, mely a következő : A törvényszék az esküdtek verdiktje alapján azon bűncselekmények miatt, ame­lyekben az esküdtek a vádlottakat bűnösök­nek mondta ki: I, Német Kaci Károlyt a 91. § alkalmazásával életfogytiglani íegy­házra, II Topos Mihályt 15 évi fegy- házra, III. Varga Bálintot 12 évi fegy­házra Ítélte. Mémet Kaci Károlynál enyhítő körül­ményül vette a törvényszék a bűnhalmazzal, a végrehajtás vad kegyetlenségével szemben a vádlott büntetlen előéletét és töredelmes vallomását, ami indokolttá tette vele szem­ben az enyhítő 91. § alkalmazását. Topossal és Vargával szemben eny­hítő körülményül vették mindkettőnek beös- merését, fiatal korát és elhanyagolt neve­lésüket, valamint Varga büntetlen előéletét. Az ítélet jogerős. Az ítéletben úgy az ügyész, mint a védők és vádlottak megnyugodtak. Dr. Irinyi Tamás temetése. Tegnap délelőtt ment végbe az oly korán elhunyt dr. Iiinyi Tamás theologiai tanár temetése Vörösmarthy-utca 11. sz. alatti lakásáról. A temetési szertartást dr. Boromissza Tibor püspök végezte fényes papi segédlettel. Az elhunyt tanár végtisztességén megjelentek dr. Vajay Károly kir. tanácsos, polgármester vezetése alatt a városi tisztikar, azonkívül jelenvolt a székes-káptalan tagjai, a kebel­beli papság, dr. Kelemen Samu orsz. kép­viselő, a kir. kath. főgimn. és a kir. kath. tanítóképző növendékei tanáraik vezetése alatt, nemkülönben tanártársai és a nővén ■ dékpapság teljes számban, amelynek az el­hunyt tanára volt. A temetési szertartás után a koszorúkkal megrakott koporsót fel­tették a gyászhintóra s kivitlók az elhuny­tat az indóházhoz, ahonnan a délutáni vo­nattal Iriny községbe szállították s ottan holnap délben helyezik örök ny ugvóhelyére, a családi sírboltba. Közművelődési estély a kültelken. F. hó 26-án, vasárnap este a zsadányi- uton levő kültelki állami elemi népiskola helyiségében, a kültelki ref. lakosság ré­szére, szépen sikerült estélyt rendeztek. Az estély közének kel vette kezdetét. Ennek elhangzása után Biki Károly ref. esperes megnyitó beszédet mondott, melynek során bemutatta a hallgatóságnak a kültelki ref. hívek körében ez alkalommal elsőizben megjelent uj lelkészt, Dr. Kováts Istvánt, felkérve őt ezen valláserkölcsi és kulturális célokat szolgáló kültelki mozgalom támo­gatására. A hallgatóság részéről Apjok György igen talpraesett szavakban üdvö­zölte az uj lelkészt, a kültelki ref. hívek örömének és ragaszkodásának adva kife­jezést. Dr. Kováts Isrván megköszönve a szives fogadtatást, kijelentette, hogy ezt az üdvös mozgalmat szives készséggel fogja tőle telhetőén támogatni. A kültelki dalárda éneke után nyomban hozzá is fogott ígérete beváltásához s rendkívül túl­ságos és nagyhatást keltett szabad elő­adásban, közvetlen tapasztalatok alapján ismertette az angolországi szociális társa­dalmi viszonyokat és népjóléti intézmé­nyeket. Ismét a dalárda énekelt, majd Károlyi Sándor áll. isk. igazgató tartott népszerű felolvasást arról, hogy milyen legyen a kisgazda kertje, reámutatván arra a természetes hivatásra, mely a nagyobbszabásu és okszerű kerti gazdál­kodás felkarolásával a kültelki közönségre vár. Az estély Biki Károly esperes buz­dító szavaival s közénekkel ért véget. A legközelebbi kulturális estély március hó 12-én lesz. Katorai léghajó állomás a Horto­bágyon. Már régen szó volt arról, hogy Schönaich báró közös hadügyminiszter katonai léghajó állomást és gyakorló teret tervez a Hortobágyra. Mint budapesti tudó­sítónk értesül, a terv hamarosan megvaló­sul és már a jövő hónapban megkezdi a közös katonai kincstár a várossal a tárgya­lásokat. Az erre vonatkozó hadügyminisz- teri rendelet a jövő hónap folyamán fog megérkezni. Ha a tárgyalások sikerre ve­zetnek, ami remélhető is, a hortobágyi csárda közelében fog felépülni a léghajó állomás, a mi még érdekesebbé fogja tenni a délibábos Hortobágyot. Gazdaköri gyűlés. A Szatmár-kül- telki Gazdakör választmánya f. hó 27-én, a városháza kistanácstermében, Tankócz

Next

/
Thumbnails
Contents