Szamos, 1911. február (43. évfolyam, 26-48. szám)

1911-02-16 / 38. szám

2 r’da' S Z A MOS (1911. íebr. 16.) 38 tzé.m Legszebb ruhatisztiíás líóifcáfp* Va\ ^Tíafrnári Gyár főüzlei: Kossuth L.-utca 10. Vegyileg száraz utón uQ]üG]1jí fal, uLabUiai. Felvét«M üzletek: Kazinczy-u. 17. Attila-utca 2. Sxatmármcgye háromseáiezernyi lakosa sem szenvedne rövidséget, ha a közigaz­gatás mindenütt arra törekedne, hogy legalább a községekben vasárnapokon ne lehessen italt mérni. A mi hírrovatunk szegényebb lenne egy csomó késelés, emberölés stb. hirével, de ezekről mi a legkészségebben mondunk le. Villamos Vállalat! Mindennemű villamos felszere­lést és szakszerű javítást a legolcsóbban elvállal : Katv í inét villamos szerelő Deák-tér 7 lidtá HÍJUL Halmi-féle ház, udvarban. Ä képviselőijáz ülése. — Saját tudósítónktól. — Budapest, febr. 15. Kabos Ferenc elnök jelenti, hogy Tóth János a Ház indilványkönyvébe be­jegyezte, hogy utasítsa a Ház Lukács pénz­ügyminisztert, hogy a koalíció ós osztrák kormány kö/ött létrejött összes iratait s különösen a titkos aktákat, tegye le a Ház asztalára. Elnök az indítvány indokolását szóm­ba ra tüsi ki. Követkeaett ezután napirend szerint a bankvita. Polónyi Dezső a zárszó jogán szól. Sajnálja, hogy a kormánypárt a bankvitát átterelte közgazdasági térre. A bankszak­értők ellen külföldi szakértőkre hivatkozik. Szükségesnek tartja, hogy a kormány a megadandó szabadalommal kapcsolatban nemz#ti kívánalmainknak érvényt szerezzen. Hivatkozik Kossuth Lajosra es Széchenyi j8tván grófra, akiket nem dicsérni, hanem lvasni kell. Ezután kéri határozati javasla­tnak elfogadását. t Polónyi Géza : Visszaemlékszik azokra — Termete nyúlánk, karcsú, csupa báj, valódi kedvesség, szemei villogok, haja fekete; — de ennél sokkal szebb, tiszta, hófehér ragyogó leik«, amely csupa szerénység, erény, türelem; — szivében kezdve van a jó iránti érzés és egy illet­len tekintet képes arcát pirulásra kész­tetni. — Szűzi ajkának egyetlen mosolyáért az ember kész volna a lelke üdvösségéről is lemondani. E nőt birni, de főként bol­dogítani megdönthetlennek képzelt erős elhatározásom volt, aminek bevallásától csak az rettentett vissza, hátha talán va­laki jobban okosabban ós önzetlenebből tudja szeretni, mint én, amely esetben örömmel kész lettem volna az ő boldog- aágáórt azon megpróbáltatásra is, ha váj­jon megöli-e hát az embert a visszafojtott ezivbóli érzés; mert ő benne csalódni egyenlőnek hittem a megsemmisüléssel. * A múlt héten — íolytatá Ernő ba­rátom — jól sikerült családi körű estélyt rendeztek Juliskáét, amely alkalommal a a bankvitákra, melyek mindenkor a parla­ment történelmének legazebb napjai közé tartoznak. Rátér a javaslatra és kijelenti, hogy ott kell a harcot felvenni, ahol gazdasági célszerűségről van seó. A politikai mozza­natát e kérdésnek a ralutakérdéasel kell megkezdeni, mert ettől függ a társadalmi élet átalakulása ó* ex a munkabérek sza­bályozását ia jelenti. Utal a bécsi Presse tegnapi cikkére, melyben a keresztényszociálisták tiltakoznak az ellen, hogy a katonai ssolgálati nyelv­ben Magyarországon valamely változás tör­ténjen. Széles alapon magyarázza határosati javaslatának szükségességét. Polónyi beszéde után a Háa áttér az interpellációkra. Színház és zene. Heti műsor: Csütörtökön Komáromy Gizi fellépté­vel „Az elvált »sszony“ Operette. (C. bérlet.) Pénteken újdonság, először „Karemin Anna“. (A bérlet.) Szombaton másodszor „Karenin Anna“ (B. bérlet.) Vasárnap délután „Gül-Baba“ operette, este harmadszor „Karenin Anna“ (C bérlet.) HÍRROVAT. Színész és kritikus. A Bendiner Nándor kontra Heltai Hugó cim alatt kezdődött és a Bendiner részéről a sajtó által is magunkévá tett konfliktus teháf szerencsésen békés utón be van fejezve és joggal remélljük, hogy sem ezen eset révén, sem esetleges későbbi in­cidensek revén a sajtó és színészet közötti jó viszony nem fog többé megbomlani. Amidőn ezt csak mellesleg megemlí­tem és utalok arra, hogy a konfliktus során magam is elítéltem Heltai eljárását eset­leges félroértések kikerülése végett ki kell jelentenem azt is, hogy most Írandó cik­kem a Bendiner—Heltai ügygyei semmiféle összefüggésben nincs. Juliska kérdésére az egyik, hőditó erejé­ben túlságosan elbizakodott, különben egyenes lelkű vendég egy általa nem ked­velt ügyre rendkívüli pokróc hangon, sza­vait sértő kézmozdulatokkal kísérve vála­szolt úgy, hogy az egész társaság meg botránkozott rajta. ... Én álmatlan éjszakákat töltve kerestem a jogalapot a sértés megtorlására, ami azért is nehéz volt, mert a aértő jó pajtásom. Még álmaimban is az ő kisirt szemeit láttam, ami mindig fényesebb elógtótelvótelére ösztönzött. És " . . .? A következő estélyre meghívta az illetőt, mamája aggódó figyelmeztetésére azt felelve, hogy egy igazi gentlemannak minden szabad, attól a sértést nem is illő felvenni. — Különben is jól hegedül, — ügyesen táncol, minélfogva elmaradása nagyon is észrevehető lenne . . . ... Na de most már — végzó sza­vait Ernő barátom — csakugyan tagadom az Istent, mert félek, hogy istent agadó leszek .J. .“ Távol áll tehát cikkem attól, hogy ezen esettel bármilyen .vonatkozásba hoz ható legyen, ami külömben is kitűnik ma­gából a cikk tartalmából, amely egészen más oldalról tárgyalja azt a viszonyt, amely a vidéki színész és a vidéki színházi kri­tikus között fennáll. Annál kevósbbó lenne okom arra, hogy a jelen esetben bármit is szóvá te­gyek, mert hiszen leirhatatlanul jóleső, megnyugtató érzés volt az, amely erőt vett rajtam, amikor a -ajtónak ez ügyben tar­tott értekezletein azt a példátlan összetar­tást. láttam, amellyel a helybeli sajtó kép­viselői egyöntetüleg magukévá tették a tes­tület megsértett tagjának ügyét. Jólesett látnom és fölötte megnyug­tatóig hatott rám az a tudat, hogy toll- forgatásközben nem állunk véd elenül a külvilággal szemben, amelynek igaztalan in­zultusát, jogtalan terrorját visszaverni az újságírói gárda mindenkor egyesült erővel késsen áll. Ugyanakkor azonban, mikor mind­ezeket nagy megelégedéssé elgondoltam, szinte önkéntelenül a másik old lra esett a tekintetem Arra az oldalra, ahol a vidéki színész áll, dolgozik, játszik a színpadon, minden pillanatban készen arra, hogy a színpadon tett minden egyes lépését, moz­dulatát szakavatott és szigorú szemmel ki sérő jó nehány színházi kritikus hogy na­ponként vagy hetenként beszámojon lap­jában eme mozdulatok és lépések leg­apróbb réezleteiről is. És megesik bizony, hogy eme beszá­molás nehéz munkája közben megcsúszik, megbotlik a kritikusi toll, mert hiszen ne röstelljük bevallani, hogy — amint a vidéki színpadon nem csupa Újházi Edék, Fedák Sárik működnek — azonképpen a kritikusi székekben sem mind megdönthetetlen itéletü Gyulai Pál k, Alexander Bernátok keze.ik a dorongot, akik jó vagy rossz ítéletének mindenkori igazára aján atos lenne bevenni a mérget. Jó magam voltam péld-ul az, aki mint elsőéves jogász és kezdő újságíró megállapítottam az akkor Debrecenben mű­ködő Tanai Frigyesről, hogy sohasem viszi többre a csepürágásnál. Ugyanakkor Környei Béláról az volt a debreceni sajtó véleménye, hogy mág azt h direktort is karóba kel.ene huzni, aki megtűri a színpadán és ki nem rúgja enoan. Azóta a súlyos kritikák dacára is Tanai a Vígszínháznál, Környei az Op ránál működik, mindkettő elsőrangú szerepkörben. Egy-egv emberek vagyunk bizony mi mindnyájan, vidéki kritikusok é* nem min­dig holtbizonyos, hogy ezek az egy embe­rek pontosan eltalálják a közönségnek vagy a többségnek művészi Ítéletét,, mert mi ma gunk is csak egy t'gy tagjai vagyunk a nézöpublikumnak azzal a szerencsés kü lömbséggel, hogy mig a közönség többi része csak m-gánleveietben vagy naplójá­ban Írhatja le egyéni véleményét, nekünk módunkban van ólomba sze lelni azt és úgy terjeszteni, mint respektust és köztiszteletet érdemlő ítéletet, amely ellen nincs semmi­ségi panasz, nincs apelláta. De utóvégre is nem szégyen az, ha az ember téved. Hisaen a királyi ítélőtáblán öt bölcs ember ül egy Ítélkező tanácsban és a Curia néha mégis megváltoxtatja az ítéletüket Nem is az a baj, hogy téved a kri­tikus. A baj z, hogy elfelejt egy igen fon­tos dolgot a bírálatnál, mikor a színpadon Xodern ruhafestés Hfliíöiíw Dói C/atmár Gyár foíiziei Kossuth L. u, 10­bármely divatszinre HojiűJÜ idí UZaJMi. Peíveteli üzletek: Kazinczy-utca 17. Attila-utca Z

Next

/
Thumbnails
Contents