Szamos, 1911. február (43. évfolyam, 26-48. szám)
1911-02-14 / 36. szám
äWMOTMAl HAFIliAP. Előfizetési dij : Helyben :1 évre 12 K.1/, évre 6 K. */« évre3K,1 hőre 1 K Vidékre:., .. 16 „ 8 .. „ „ 4 ...........V50 Ég j? szám ár» 4 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Rákóczi-utcza 9. szóm. eh Telefonszám: 107. Mindennemű dijak Szatmáron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. Hirdetéeek : Készpénzfizetés mellett, a legjutányosabb árban közélteinek. — Az apróhirdetések főzött minden szó 4 fillér. Nyilttér sora 20 fillér. — Szatmir»egye gazdáinak figyelmébe. — Május első íeiében az Országos Magyar Gazdasági Egyesület Budapestre hivjs a magyar gazdákat. A hivó szózat előreláthatólag nem fog süket fülekre találni, mert hiszen a gazdáknak ezen az összejövetelében a magyar föld legfontosabb érdekeinek megvitatásáról lesz szó. Gróf Serényi Béla földnsivelés- ügyi miniszter székfoglaló beszédében kiadta a jelszót: „Termeljünk többet, fokozzuk a magyar föld termését*. Az ílyan jelzzav-knak reudszerint nagyon kevés hatásuk szokott lenni. Ezúttal azonban a jelszó nagyra jó talajba hullott, amit azonban kizárólag csak a körülményeknek köszönhetünk. A nyakunkon üli ugyanis a drágaság. Szidta mindenki a gazdákat, hagy az ország fogvasxtóközönségének nem tudnak adni sem olcsó húst, sem olcsó kenyeret. A szidalmak özöne ugyan tart ®ég most is, de lassanként már kezd kialakulni * józanabb meggyőződés, amely szerint a gazda azért nem adhat S‘Mn olcsóbb ku«t, sem olcsóbb kenyeret, mert nincs neki elegendő sem *z egyikből •— tern a másikból. Es pedig nagy baj. Hozzá voltunk ahhoz azokv«, bogy a magyar földe! Kánaán földjének nevezzük és ime kiderül, hogy a magyar föld ma, már nem igen tud teremni annyit, amennyit megeszünk. Igaz, hogy ennek nem o föld *x oka, mert bizony as a köítnondás rráig i» igaz, hogy rossz föld nincs, hanem Ceak rossz gazda. A magyar föld máig is úgy ontja a kincseket, mint ontotta hajdan és ontaná még bővebben, ha a földnek megadnák mindazt, ami szükséges. Ezt az igazságot is tudja minden magyar gazda. Ha n termelés fokozása tisztán cs*k azon mulaék, hogy minden földbirtokos, minden gazdatiszt, minden földmives tudja, azt, hogy mivel lehet * termést fokozni, akkor nem volna szükség kongresszusra. Tudjuk nagyon jól, hogy a földnek jó mivelés, a földnek trágya: a földnek befektetés kell áit akkor a föld nem ige« szokott hálátlan lenni. Azonban sajnos, a gazdák 99 percentje nem tudja az', hogy honnan szerezze meg a fold termésének fokozását elősegítő tényezőket. A gazdák 99 pereentje nem udja, hogy honnan vegye a földbirtok jövedelmezőségét elé- segi’ő befektetésekhez szükséges olcsó pénzt. Nem tudja honnan vegyen trágyát, nem tudja, hol szerezzen jó cselédet é* muukást, ski az utasításait megfogadja. A kongraiszusnak tehát az lesz az igazi célja, hogy a termés fokozását elősegítő tényezők beszerzési forrásairól tájékoztassa a magyar gzda- közöuséget. Az Országos Gazdakongresszusra tehát igea jelentős feladat vár. Hogy azonban a kongresszusnak ies:<-e igazán számottevő eredménye, az még a jövő titka Nem a föld műveléséhez szükséges szakértelem hiányzik Magyarorszá gon Nines hiány itt az anyagi eszközökben sem, de igenis hiányzik Magyar országon a föld sorsának előbbre viteléhez szükséges áldozatkészség. Valószínűnek tartjuk, hogy a gazdakongres*- szus igeu helyesen és igea aprólékosan ki fogja jelölni a magyar földbirtok produktivitását előmozdító tényezőknek mind-.-n forrását, de aligha fogja megtalálni azt a kulcsot, a mi fel .üdít nyitni e forrásokat elzáró Wertheinila- katokat. Az az talán még sem. A dolog úgy áll, hogy ezeket a lakatokat a leg- biztosabban az egységes gazdaközvélemény tudná felnyitni. Lehetséges, hogy a kongresszusnak meglesz az az eredménye, ami után már régóta sóhajtozunk és megszüli majd az egységes gazdaközvéleményt Eddig ugyanis minden kongresszusnak meg volt a maga termékenyítő hatása, mert egy kis időre egy táborba hozta a magyar gazdákat. Lehet, hogy az idei báró n napos kongresszus a pazdák töm öntésében minden eddigi eredményt felül fog múlni. Az idő igen kedvez« hozzá. Soha még annyit még nem vártak a magyar gazdától, mint most. Az ország tarhei rendkívül megszaporodtak, ezt legna- g óbb részben a gardáknak kell a vál laira venni. A társadalom óriási feladatok előtt áll, ezeknek a 1 'ládátoknak a megöl iása szintén a gazdák kötelessége lesz. Ha már most tekintetbe vesszük azt, hogy nem volt idő, amikor a magyar gazdát annyit szidták, szipolyozták és bvcsmérelték volna, icint most: reményünk lehet, hogy a minden tekiu- tetbea nyomorúságos viszonyok végre- valahára kinyitják a magyar gazdák szemét is és felébresztik bennük az erő öntudatát. .>> ,-y Az országos gazdakörnek ejg lenne a legs*- bb eredménye. Városi ügyek. A közigazgatási bizottságból. Szatmár város törvényhatóságának köz- igazgatási bizetsága hétfőn délelőtt 10 urakor tartotta február havi ülését Csaba Adorján főispán elnöklete alatt. Kőrösmszey Antal főjegyző bemutatta a polgármester jelentése.t a közigazgatás múlt havi menetéről, az ügyforgalomról és a közbiztonságról, amelyek kielégítőét voltak. ügy.néz all a t. főorvos jelentési szerint a közegészségügyi állapotról is. Referáltak meg a í. íőügyess, a pén*- ügyigazgutó, a kir. ügyész, tanfeiugytlő és állatorvos, a vezetésük alatti hivatalok múlt havi munkásságáról. Városi közgyűlés, — Saját tudósitónktól. — Szatmár, 1911. febr. 13. Szatmár város törvényhatósága tegnap délután harcra órakor tartotta meg e havi rendes közgyűlését, amalyea Csaba Adorján főispán elnökölt A rendes közgyűlést megelőzőleg rendkívüli közgyűlés volt, amelynek egyik tárgya a németi réssi gk. egyház javadalmához tartozó ingatlanokból kisajátított terület pótlására vett in gatlan vételi szerződője volt, melyet a köz- gjüié« jóváhagyott. A Kicin Vilmos és fia 248 holdnyi ingatlanának megvéte tárgyában elfogadtatott a tanács ama javaslata, hogy a szerződés csak a márciusi közgyűlés tárgyalja, mart m* ingatlanok kataszteri és telekkönyvi helyrajzi számainak beazonosítása hosszú időt igényel. A rendes közgy űlés a polgár - mester jelentésé el kezdődött. Jelenti ebben a polgármester, hogy tárgyalásokat folylatott dr. Sárváry Bélával, a hegyvidéki kirendeltség veaatőjóvel es Lankai Anial erdötanácsossal a nagycsontéi letarolt erdő területének állattenyésztési célra leendő MÄ1TÄV rct TIDTP71ÍV ímTlSjVEV VÁLLALNAK: Tervrajzok és költsége- III 11 Ilii 1 Lp lililvZíül LilíLüLLh lések készítését; gazdasági épületek, földópitési irodája Szatmár, Huny&di-u. 24 szintes és emeletes épületek felépítését a legjobb K öltséff számítást díjtalan ké szitnek. beosztás és ízléses modern kivitelbe«, úgy helyben, aaiat vidéken.
