Szamos, 1911. február (43. évfolyam, 26-48. szám)

1911-02-10 / 33. szám

2 oldal SZAMOS (1911, febr 10.) 33 «zára Legszebb ruh&tisztitfts IÍjsiííptdtí Pál Gyár foíizleti Kossuth L.-utca 10, Vegyileg száraz utón flűJlQ]cr f aly ui,aUnai. Felvételi üzletek: Kazinczy-u. 17. Attila-utca 2. Abszurdum az iz hogy a főrendiháznak is több jogot ad, mini máskor, mert abszo­lút visszautasíthatja a javaslatot. (Úgy van!) Tendenciája ennek az, hogy a kényelmet len parlamentet kijátsza. (Ügy v n!) A kor mány a képviselöház jogát vindikálja ma­gának és ez a veszedelem. (Helyeslés) Csak az első lépés nehéz. Ha van precedens, jön utána a többi és végül csak azon vesz szűk észre magunkat, hogy a legsúlyosabb alkotmánysérelmeket idézzük elő. (Ugyvanl) Még emlékezetben van, hogy honvéd­séggel verették szét a képviseiőházut, na­gyon tudja értékelni az ellenzék aggodal­mait és nagyon nyomatékosan hivja fel a parlamentet arra, hogy ne segédkezzék az alkotmány megsértésében. (Zajos tetszés és taps.) A javaslatot különben elfogadja. Lukács László pénzügyminiszter ezu­tán megcáfolja Andrássy állításait, majd Désy Zoltán beszél az ülés végéig. TÁVIRATOK. — Saját tudósítónktól. — A forint alkonya. Budapest, febr. 9. Elérkezett a forint alkonya is. A pénz­ügyminiszter ma törvényjavaslatot terjesz­tett a Ház elé, mely szerint az egy- és öt- koronás érmék inellett ezután kétkoronás ezüstpénzt is verjenek. Természetesen az egyforintos ezüstpénzt bevonják. A törvény­javaslat szerint egyelőre mindössze 15 mil­lió korona ára kétkoronást vernének. Ezen­kívül azonban a forgalomban levő 60 millió darab egykoronáson kívül még 30 millió darab egykoronást vernének. A kétkoroná- sokat 835 ezredrész ezüstöt és 165 ezred­rész rezet tartalmazó ötvözetből verik. Egy kilogramm ötvözött ezüstből 100 darab kétkoronást vernek. A kétkoronás súlya 10 gramm, átmérője 27 milliméter lesz. Cím­lapjára őfelsége mellkópe jön az egykoro- násokon alkalmazott körirattal. A kép hát­lapján lebegő angyalok által tartott magyar korona lesz. Halott a Házban. Bpest, febr. 9. Maylaender Mihály munkapárti kép­viselő ma a Házban hirtelen meghalt. Régi szívbaja volt, halálát szivszélhüdés okozta. Ma reggel bement a Házba, még átsietett a kereskedelmi minisztériumba, tárgyalt Ott és Hollán miniszteri tanácsosokkal, akikkel elintézni való ügye volt, aztán visszasietett a Házba, hogy gróf Andrássy Gyula beszé dénél ott legyen. Annyira sietett, hogy a Dunaparton, ahol kevesen jártak, szaladt és a szélben teljesen elfulladt a lélegzete. Mikor a Ház kapujához jött, már nem tu­dott lélegzetet venni. A por ás ijedten szaladt feléje, de Maylaender nekitámasz­kodva az ajtónak, egy épp arra siető hír­lapírónak panaszolta: — Jaj, megfulladok: A folyosóra akarták a képviselők vinni, de ö azt kérte, hogy hagyják a szabad le­vegőn, közbe lehívták dr. Alföldy Bélát a képviselőház orvosát, leszaladt dr. Virosztek Győző mentőorvos is, aki épp a háxban volt, és Fodor Kálmán képviselő aki orvos, akik Maylaendert a ruhatárba segítették, mesterséges légzést alkalmaztak, de minden hiába, a szívbajos képviselőt szívbaja meg­ölte. A Házba épp Andrássy beszéde alatt jött meg a h*lál hire, mely óriási konster- nációt okozott. A halott képviselő még a képviselőhá* mhatárábm fekszik. Mayländer Fiúm» orsz. képviselője volt. Zanellát baktatta ki. Ötven­két évet élt. KÜLFÖLDI SZEMLE. A pápa gyászéve. Ismeretes, hogy Ola-zország ebben az évben jubileumot ül, az olasz egység jubileumát és hogy az ün­nepségeken több uralkodó lesz Viktor Emánuel vendége. Mint Rómából jelentik, a pápa megmarad amellett, hogy az 1911. év a katholikus egyházra nézve gyászév, minélfogva nem hajlandó az olasz jubi­leumra érkező uralkodókat fogadni, még a protestáns uralkodókat sem. Ha Vilmos császár mégis elmenne Rómába, ez szakí­tást jelentene a Vatieán és Németország közt. Uralkodók találkozása. Viktor Emánuel olasz király március elején Velen­cébe megy, ahol találkozni fog Vilmos csá­szárral, aki Korfuba utazik pár heti üdü­lésre. Az orosz cár az idén Délfranciaor- »zágban akar egy-két hetet eltölteni és oda­utazása közbin találkozni fog Ferene József királylyal. A találkozás helye természetesen egyelőre titok Hideg tél. Az idei tél sokáig emlé­kezetes lesz még Európa középső részeiben is, de annál inkább a déli vidékeken. Mint Konstantinápolyból jelentik, a kisázsiai Anatoliában eddig sohasem tapasztalt hideg időjárás uralkodik. Kostamaniban a hőmérő a fagypont alatt 33 fokot mutat. A Tigris és az Eufrat folyók befagytak. Egész tarto­mányok el vannak zárva a világtól. A háláltatok tömegesen hullanak el. Ehiuség pusztít és farkascsordák járnak a falvakban. Erzingianban hat zászlóalj t>rök katonaság áll utrakészen Konstantinápoly felé, de a nagy hidegben nem mer elindulni. Mint Brusszából, Komából, Erzerumból és a li­banoni tartományból jelentik, az óriási hó esés és a 16—18 fokos hideg miatt min­den közlekedés és forgalom megszűnt. A városok, mintha ki volnának halva, még a bazárok boltjai is zárva vannak. A fűtő- szerek ára négy ötszörösre emelkedett s a szegónysorsuak leirhatatlanul szenvednek nemcsak a hideg, hanem — keresetük nem lévén — az éhség miatt is. Komában sok csecsemő és kis gyermek meglagyott szü­leiknek fütetlen viskójában. A falvak kör­nyékén csapatostul járnak a farkasok ős sakálok és szóttépik az utjokba kerülő em­bereket. Ha a tél soká tart, katasztrofálissá fog válni egész Anatoliára nézve. A pestis. Rémes híreket közölnek még mindig a pekingi táviratok a mandzsu riai pestisről. A pestis naponkint száz számra öldösi az embereket. Van olyan város, amely már egészen kihall. S ha itt- ott csökkent a pestis esetek száma, az onnan van, hogy a nép azokon a vidékeken már nagyon megritkult. Pekingböl távira - tozzák: Fudjadjanban 3800 holttestet éget tek el, de a többi holttetemet nem lehet elégetni, mert nincs elengendő petrolura. Charbin környékén a nép a halottakat a Hullán folyó jegére szállította. Egész holt­test tömeg hever a Csungari mellékfolyójá­nak jegén. Fudjadjanban nagy a rémület, mert a megmaradt lakosság tudja, hogy nincs menekülés és mindenki • halál fia. Gharbinban meghalt három orvos, egy or­vosnövendék és 12 egészségügyi katona. Hulancsingban a munkanélküli szűkölködő csőcselék ösezeállott a chungosokkal és fosztogatják a falvakat. Három kinai gyalog- századot küldtek ki a rablók ellen. Huncsu lingban egy japán katonai orvost meggyil­koltak. A keletkinai vasút kisajátítási zóna jában a múlt év okt. 28. óta, amidőn a pestis fellépett, f. év jan. 4-ig 12002 kinai és 44 európai betegedett meg és 11092 ki­nai, valamint 40 európai halt meg pestisben. Vérrel és könynyel szerzett mil­liók. Nizzából táviratozzik : A múlt vasár­nap Monte-Carlóban 14 vendég lett öngyil­kos, akik minden pénzüket eljátszották a zöld asztalnál. Volt köztük arisztokrata, kereskedő, iparlovag és egy asssony. Mind a tizennégy holttestet a névtelenek temető­jében földelték el. A monacói hercegnek a játékbarikból évenkint 8—10 millió frank jövedelme van, ugyanannyit kapnak évenkint a részvényesek. Vérrel és könynyel szerzett milliók. Iparfejlesztési áldozatok. Nálunk Magyarországon a kéamü- iparv hitel, mint minden hitel, nagyon szövevényes, nagyon sok feltételhez van kötve. Rendeltetési helyére ez a hitel csak a hitelszövetkezeteken át juthat, de mire odaér, nem sok köszönet van benne. Ez az oka aztán annak, hogy az ipar és az ipari hitelszövetkezet egymástól húzódoznak. Ami pedig a gyárszerüen termelő iparvállalatok államsegélyét illeti, téves az a merev megítélés, mintha ezeknél egyéni ajándékozásokról lehetne sző. A tőkének a kereset szempontjából egyremegy, hol termel. Ott termel, ahol ez neki olcsóbb s kényelmesebb. Nekünk nem mindegy, mi azt akarjuk, hogy ná­lunk termeljen s forgalmazzon. Amivel ez drágább vagy kényelmetlenebb, azt ellen- értékben kell felkínálnunk. Az államsegély ellenértéké annak a többkiadásnak, amennyivel nálunk a gyár- befektetés, az ópitós, fölszerelés többe kerül; ellenértéké annak a több-kiadásnak, amely képzett, nemzedókről-nemzedókre begyakorlott, mintegy arra születelt mun­kásnép híján — nálunk a termelési mun­kára szakad; ellenértéké annak a több-kiadásnak, amely — hitel- és kereskedelmi intézmé­nyeink hézagos kiópültsóge folytán a pénzt, a kereskedelmi forgalmazást,a közvetítést, az összeköttetés-szerzést, a piachódítást nyomja; ellenértéké gazdasági fejletlenségünk­ből folyó száz és száz elsorolhatlan nehéz­ségnek, jelszavaink uralmának, szegény­ségünk lekötöttségének, gazdasági mil­lióink bizonytalansálának, drágaságának. Az iparfejlesztési áldozatokat a ma­gunk érdekéből és magunknak hozzuk. Az az állítás, hogy ez kuriózum, hogy ezt semmi más nemzet nem teszi : helytelen. Nem teszi az a nemzet, amely­nek nincs rá szüksége, de teszi mind, amely ipart akar teremteni. Sőt teszik a városok is és eddig mindig kézzelfogható eredmónynyel A kereskedelmi miniszté­rium „Közgazdasági Ertesitő“-je egymás­után idézi szomszédos nemzetek törvény­könyveiből az iparfejlesztésnek igy garan- tirozott .segélyfeltételeit, Ha védvámunk iparunk részére nincs, hol fogyasztásunk nagy piacát Ausztria Modern ruhafestés IIoítiHaTi Pál dohnál» Gyár foüzlet Kossuth L.-u. 10. bármely divatszinre nflJiQjcl iái DMUllfll. Felvételi üzletek: Kazinczy-utca 17. Attila-utca 2.

Next

/
Thumbnails
Contents