Szamos, 1911. február (43. évfolyam, 26-48. szám)

1911-02-09 / 32. szám

2 oldal SZAMOS (1911. febr. 9.) 32. szim Modern puhafestés tJdifQÍar< P4Í Gyár fóüziet Kossuth L.-u. 10. bármely divatszinre nujlajGl FU DágyMl. Feivétaii üzletek: Kazinczy-utc? 17. Attiia-utca 2 Tatorján István okleveles építész A választmány ülést tart. f. hó 22-én ismét TÁVIRATOK. — Saját tudósitónktól. — A király Budapesten. Budapest, febr. 8. A király, aki déli 1 órakor utazott el Bécsből, ma délután 5 órakor ide érkezett. Ö felsége február végéig Budapesten marad. Merénylet Nikita király ellen. Cettinje, febr. 8. Anlivariban tegnap a rendőrség kéz- rekeritett egy gyanús montenegroit, aki Athénből jött Két töltött dinamitot találtak nála. Azt állitja, hogy Cettinjébe készült utazni s ott el akarta pusztítani egy régi haragosát, aki azóta csendőr lett. Ez az ember évekkel ezelőtt agyonlőtt# az ő anyját és húgát, a cettinjei törvényszék pedig felmentette, mert őrültnek tetette magát. A rendőrség nem ad hitelt ennek az elbeszélésének, mert sok oka van fel­tenni, hogy ez a montenegrói merényletre készült Nikita király ellen. A kinai pestis. BerliD, fsbr. 8. A Karbinból és Pétervárról érkezett táviratok rettenetes képet adnak a mandzsu- riai járványról. Legrettenetesebb a helyzet a pestis központjában, Fudjadjában. A vá­ros lakosságának jó része már elpusztult, a többit pedig éhhalál és megfagyás fenye­geti, mert teljesen el vannak zárva a külvi­lágtól. Mukdenben és a nagyobb mandzsu- riai városokban naponta emelkedik a bete­gek és a halottak száma, mert a kina újév alkalmával egész gyülekezeteket fertőz meg a járvány. A pestis hatása mutatkozik a keres­kedelem terén is. Karbinban alig van pénz és a legnagyobb cégek fizetésképtelenek lettek. Tolvajok, utonállók ói gyilkoaok garázdálkodnak az egésa vidéken. Bundzsu búk mellett egy japán katonaorvost öltek meg, a lakatlan városrészeket tolvajok fosz­togatják, a kik ellen a kormány katonai csapatokat küldött. Vladivosztok munkásnegyedében a leg- kétségbeejtőbb egészségügyi állapotokat konstatálták. A hatóságok a legrosszabbtól tartanak, ha a pesti« oda is eljutna. Megfagyott a buvárharanghan. Budapast, febr. 8. Végzetes szerencsétlenség történt a Waisz Manfród-féle csepali töltónygyárban. A nagy hideg következtében befagyott a gyárnak a Dunába nyíló vitszivó sselepe. Ezt akarta kijavítani Hevesi Dezső, a kút­fúrási vállalat búvárja és leereszkedstt a Dunába. Félórai várakozás után a vállalat többi emberei azócső igónybevetelével akar­tak Hevesivel érintkesósbe lépni, azonban választ nem kaptak. Azt gondolták, hogy Hevesi még mindig a szívó javításával van elfoglalva s ezért a buvárharangot továbbra is lenn hagyták. Délután a vállalat emberei rosszat seitve, felszínre hozták a harangot, amelyben Hevesit megfagyva találták. Frigyes főherceg tescheni the a - vaj állandóau kapható Lövinger József fűszer- és csemege üzletében Deák­tér 17 szám. ápitési iradrja SzaíiTsár, Rákóczi-u. Fogarassy-hái. (Az emeleten.) tfiiia! mindenféle építkezhet, terved, költség vetések készítését, m ezetést ée aünnérzéít A szatmári kiállítás. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület tegnap tartott igazgató választmányi ülésén döntött 50 évi jubileuma alkalmából Szat- máron rendezendő általános gasdasági és ipari kiállításának sorsa felett, egyhangúlag kimondva, hogy a kiállítást ez óv szeptem­berében megtartja. A kiállítás sorsa iránt nemcsak vár • aunkban és vármegyénkben, de a kormány­nál valamint gazdasági életünk vehetőinek körében is élénk érdeklődés mutatkozott. Kiváncsiak voltak, hogy hazánk egyik legvagyonosabb vármegyéjének gasdaeági egyesülete minő keretekben ünnepli meg fennállásának félszázados évfordulóját? Már múlt hó 26-.ki számunkban jeloz- tük, hogy az .gyesülöt választmánya a kor­mánysegély kieszközlése és a gazdaszövet­ség idei nagygyűlésének Szatmár Németiben, a kiállítással egyidejűleg leendő megtartá­sától tette függővé, vajon kiállítását ren­dezi e, mivel ezek nélkül nem látta azt erkölcsileg és anyagilag biztosítva s az amugyis nehéz viszonyokkal küzdő egyesü­letet nagyobb károsodásnak nem akarta kitenni. A választmányi ülésen jelen voltak: Falussy Árpád dr., Böszörményi Emil dr. alelnökök, Világosay Gáspár egyl. titkár, Damokos Andor dr. egyl. jogtanácsos, Bik- falvy Albert, D*róczy Endre, Domahidy István, György Endre Galgóczy Árpád dr., Keresztszeghy Lajos dr., bér. Kovács Jenő, bér. Kovács Miklós, Kossuth István, Ma- róthy Sándor, Pethó György, Péterffy Imre, Szarka Andor, Sárközy Andor Szeőze Sándor, Tichy Gyula, Werner 0»zkár vá- laaztmányi tagok. A Falussy Árpád elnök részletes s I minden irányban teljes és alapos felszóla­lásában első sorban i» jelentést tett arról, hogy Teleki Géza gróf elnökkel úgy a ke­reskedelemügyi, mint a földmivelésügyi kormánynál a jubiláris kiállítás anyagi támogatása érdekében eljárt s mindkét mi­niszter biztosította az egyesületet oly mérvű államsegélyről a minőt a múlt évben a szabolcsmegyei egyesületnek nyújtott. A magyar gazda szövetség vezetősége pedig szintén kilátásba helyezte, hogy #z évben Szatmáron kiállításunkkal egyidejűleg gaz- dagyülóst tart. Miután a kiállítás anyagilag biztosítva van. ann.k sikere egyedül gazdaközönsé­günk lelkesedésétől függ, tartozunk előde­inknek, akik ezelőtt ötven évvel az egyesü­letet megalakítottik azzal a hálával, de saját önbecsérzetünk is kell, hogy megkö­vetelje kiállításunkon úgy megjelenni, amint azt Szatmárvármegye gazdáitól és lelkes iparosaitól nemcsak városunk és vármegyénk polgárai, de hazánk egész gazdatáraadalma is méltán megvárhatja. A lelkes elnöki felszólalásra a jelen- voltak egyhangúlag határosták el a kiállí­tásnak ez évi zzeptember havában leendő megtartását. Az ülés ezután a végrehajtó bizottsá got, melyet Bikfalvy Albert, Horváth Ber­talan, Keresztszeghy Lajos, bér. Kovács Jenő, Perthő György, Sieöke Sándor tagok­kal kiegészített, megbízta a kiállítási nagy­bizottság névsorának összeállításával. Tüzelőfa-inség Szatmáron. A főraktárak ostrom alatt. A rendkívül hidegre fordult időjárás miatt Szatmár városában beállott a tüzelő- fainsóg. A készlet, a szükségletet már egy hót óta nem birja fedezni, a minek követ­kezése az, hogy az összes raktárak való­sággal ostrom alatt állnak. A városi faraktár természetesen leg­jobban igénybe van véve, mert ott a fa olcsóbb, mint a többi helyeken. Azonban itt is elfogyott az egész készlet, a mely a tél elején még mintegy 45.000 köbmé­ter volt. Az erdészeti hivatal nem volt akkora fogyasztásra elkészülve és bár lá­zas buzgóságot fejt ki, hogy a városi er­dőkből újabb szállítmányokat kapjon, a megrendelések óriási tömegének nem tud megfelelni. Naponkint legföllebb 4—5 vag- gon fa érkezik, ezt azonban már a pálya­udvaron, a lerakásnál elkapkodják. A kö­zönség nem is reflektál arra, hogy felap- ritott fát kapjon, örül, ha hasábfához jut, a melyet fogadott fuvarosokkal szállíttat haza. A városi faraktár valóságos ostrom alatt áll, az emberek odadobják a pénzt és erőszakkal akarják a pár köbméter fát elvinni. Az erdészeti hivatal kénytelen volt csendőrsóget kérni, hogy a fatelepen fentartsa a rendet. A magán-faraktárakban még súlyo­sabb a helyzet, mert azoknak készlete csekély, tekintettel arra, hogy a városi faárakkal nem tudnak versenyezni. Ezen­kívül a magán-fatelepek még nehezebben jutnak újabb készletekhez, mint a város, a melynek a bikszádi vasút folyton szál­lít. Azaz, csak szállítana, ha tudna, mert a vasúti közlekedés ilyen hóban és fagy­ban ezer mizériával küzd. A hegyi csúsz­tatok vize is ilyenkor megfagy és a fa- gyüjtós úgyszólván szünetel. Ekkora fogyasztásra a városnál sen- kise számított. A nyáron, mikor a 45.000 köbméter készletet összehordták, mindenki azt hitte, hogy a városnak e készletekbe fektetett pénze két esztendeig is heverni fog. Csupán a főerdósz volt előrelátóbb és még nagyobb fatömeg beszállítását kí­vánta, a mit a körülmények most sajno­sán igazoltak. A fa-inséggel egyszerre lépett fel a fa-uzsora. Élelmes emberek, mihelyt ész­revették, hogy a kereslet fokozódott és a város fakószlete kezd kimerülni, igyekez­tek minél több fát kapni a várostól, aztán most túladnak rajta 50—60 százalék ha­szonnal. Konkurrencte nincs, a kinek fája van, diktálhatja az árakat. Az erdészeti hivatal kénytelen arra is ügyelni, hogy az ilyen fauzsorások nem folytathassák üzel- meiket. Megtörtént ugyanis, hogy néme­lyek a várostól vett és felapritott két mó­Legszebb ruhatisziitás l Vegyileg száraz utón ^ lájtájer Pál [, Szál Gyár íőiiziet: Kossuth L.-utca 10. Felvételi üzletek; Kazinczy-u- 17. Attila-uíca 2.

Next

/
Thumbnails
Contents