Szamos, 1911. február (43. évfolyam, 26-48. szám)
1911-02-28 / 48. szám
2. cMai. Ö Z A MOS (1911. febr. 28.) 48. szám Báró Bánffy Dezső meghalt. Egy budapesti távirat jelenti, hogy báró Bánffy Dezső, az utolsó évtizedek egyik legkiválóbb politikusa vasárnap elköltözött az élők sorából. Az életerősnek látszó férfiút titkos kór, szívbaj ölte meg. Báró Bánfty Dezső erdélyi főur volt, régi, hatalmas, nem éppen gazdag család sarjadóka. Mint Szolnok-Doboka vármegye főispánja, olyan ritka erélyes kézzel fékezte meg a nemzetiségi túlkapásokat, hogy már Tisza Kálmán miniszterelnök megakadt rajta a szeme. A szabadelviipárt behozta őt a képviselőházba és azonnal megtette elnöknek, majd Wekerle első bukása után ő lett miniszterelnöknek. Már az első képviselőválasztáson, amely alatta ment végbe, le akarta törni a közjogi ellenzéket, amelynek több vezérét, Ugront, Polónyit, Páz- mándyt tényleg ki is buktatta a Házból, Amit ezáltal remélt, a parlament csendes, békés munkásságát nem érte el, sőt magára zúdította az egész országot és igy kormánya rövid életű volt. Bukása után hatvanhete# elveinek fentartásával szabadelvű demokrata ellenzéki pártot akart szervezni maga körül, az egységes magyar nemzeti állam kiépítésének programrajával, de ez sem sikerült neki és igy egész élete végéig úgyszólván elszigetelten állt a magyar politikában, bár ennek mindvégig általánosan tisztelt ós becsült alakja maradt. A tiszteletet és becsülést meg is érdemelte nemcsak következetes magatartása miatt, hanem azért is, mert érezve és be* ismerve tudásának fogyatékosságát, attól kezdve, hogy a parlament porondjára lépett, nem szűnt meg gyarapítani tudását min denben, ami egy államfórfiunak szükséges. Úgyszólván éjjel nappal tanult és pár év alatt odáig vitte, hogy a legbonyolultabb államjogi és pénzügyi kérdésekben is jártasságot szerzett, franciául, németül ós angolul megtanult. Magyarországon ezt még egyetlen vezető politikus sem csinálta utána. Báró Bánffy Dezsőt, röviddel azután, hogy a kormányelnöksógről lemondott, a budapesti Lipótvárosi Kaszinó elnökének választotta meg. Ennek a hatalmas klubnak ólén a demokrácia és közművelődés ügyének olyan szolgálatokat tett, amelyekre minden magyar csak hálával emlékezhet. Báró Bánffy Dezső politikai pályája egyébként is tanulságos: még másfél év tized előtt ádáz gyűlölettel emlegette nevét a fél ország és bukása után főllélegzett mindenki, pár év múlva pedig, mikor az elfajult obstrukció fel fordította az országot: szinte visszakivánták az ő erős kezét. Ha némely dologban nem lőtt volna olyan ren dithetetlenül következetes, bizonnyal hamarább lett volna másodszor is miniszter- elnök, mint Wekerle, a rendíthetetlenül — következetlen. Legolcsóbban vásárolhat«! iik üveg, porcellán ámpaftrut, ajándéktárgyakat Scwarts Andornál, asuti bazárban, Attila-utca 2/b. (Molnár-ház.) KÜLFÖLDI SZEMLE. A francia kormány lemond. Francziaországban pár év alatt minden kormányt megunnak. Ezt a sorsot nem kerülhette el a jelenlegi kormány sem, melynek feje Aristide Briand, egyike azoknak a politikusoknak, aminőket tucatszámra termel a parlamenti élet s akik azért jutnak mégis vezórszerephez, mert a nagy kaliberű politikusok egymás iránti féltékenységből maguk csinálnak neki! helyet. Briand három év előtt jutott kormányra s azzal kezdte, hogy kíméletlen harcot indított az egyház eben, ami a kath. Franciaországban nem maradhat visszahatás nélkül. A vége az lett, hogy még a vele egy párton levő republikánus képviselők egy része is ellene fordult és tegnapelőtt, mikor a Kamarától bizalmat provokált, többsége már alig állt húsz kép viselőből. Briand rögtön érezte, hogy a talaj megingott a lábai alatt Minisztertanácsot hivott össze és a kormány tagjai elhatárolták, hogy lemondanak. Az egyház elleni oktalan harc sok államférfiul juttatott már hatalomhoz, de még többet buktatott meg és Briand esetéből ismét tanulhatnak utódai. Független Izland. A Norvégiához tartozó nagy északi sziget, Izland, megelégelte tartományi helyzetét ós független állammá akar alakulni. Mint egy távirat jelenti, Björn Jonsson, az izlandi ügyek norvég minisztere beadta lemondását, mert az izlandi tartománygyülés bizalmatlanságot szavazott neki. Ez a miniszterválság Izland függetlenségi törekvéseivel függ össze, ame iyeknek Björn Jonsson ellensége volt. Drí Aáron Sándor halála. A hivatás áldozata. — Saját tudósítónktól. -Nagykároly, febr. 27. Pár nap előtt a legnagyobb részvéttel számolhattunk be arról a megdöbbentő hir- ről. amelyet Nagykárolyból küldött tudósítónk dr, Aáron Sándor tragikus betegségéről. Dr. Aáron Sándor vármegyei főorvos Fernezelyen járt kinnt hogy az ott dühöngő kiütéses tífusz továbbterjedésére a szüksé ges óvintézkedéseket megtegye. A főorvos minden szükséges intézkedést a legnagyobb erólylyel személyesen tett meg, felkereste a betegségben szenvedőket és lelkiismeretes munkájával sikerült is a pusztító vés nek gátat vetnie. Fernezelyen a tífusz nem terjedt tovább, nem szedett több áldozatot, csak még egyetlen egyetMintha az embetiség e nagy ellensége kárpótolni akarta volna magát azért, hogy halálthozó erejét megtörte az orvos, ennek a kötelességteljesítő embernek a szervezetét támadta meg. Dr. Aáron Sándor hazajött Fernezely ről, de már másnap rosszulérezte magát, ágynak dőlt. Kezelőorvosai a kiütéses tifusz kétségtelen tüneteit konstatálták rajta, azonnal elkülönítették tőle feleségét és három fiúgyermekét s Budapestről orvosprofesszort hivattak hozzá. De a kötelességteljesités mártírján már nem segített az orvosi tudomány. Dr. Aáron Sándor rettenetes kínok között vasárnap délután 5 órakor meghaltHalála nemcsak Nagykárolyban, hanem az egész vármegyében mély és igaz részétet keltett, mert dr. Aáron Sándorban nemcsak a kiváló orvost, a le!kiismeretes Hivatalnokot, hanem a kellemes, barátságos, szimpatikus embert is nagyrabecsülték és szerették. A halál tragikus körülményei csak növelik a széles körben megnyilvánuló részvétet. Holttestét halála után nyomban be- karbolozták, koporsóba tették, a koporsót még egy külön faburkolattal látták el és hétfőn délelőtt elszállították lakásáról a mestorréti temető halottasházába. Onnan temették el tegnap, hétfőn délután óriási részvét mellett. A temetésen testületileg résztvett a vármegye tisztikara a főispin vezetése alatt. A koporsóra úgy a tisztikar, mint a vármegye közönsége nevében díszes koszorút helyezlek. Azonkívül koszorút küldött Csaba Adorján főispán a saját nevében is ezzel a felirattal: „Kötelesség rabja voltál, annak áldozata lettél.“ Az elhunyt 51 éves volt, és 21 éve nős. Halálát özvegyen maradt neje, szül. Szilágyi Margit és három fiúgyermeke: Béla, László és Péter gyászolják. A fehérgyarmati választás, — Saját kiküldött tudósítónktól. — Zajos és elkeseredett korteskedés után váratlan rendben folyt le teguap a fehérgyarmati választás. A rendet két század katonaság és a nagy mérvben megerősített csendőrség tartotta fenrt, de beavatkozásra egyszer sem került sor, mert a választók csendben, nyugodtan viselkedtek. Két jelölt állott egymással szemben: dr. Járrny Béla fehérgyarmati ügyvéd, Kossuth párti és di-. Szúnyog Mihály budapesti ügyvéd, Justh-párti programmal. Mindkét páat választói korán reggel zászlók alatt hosszú kocsisorokban vonultak fel. Szúnyog Mihály támogatására a kerületben vannak Hock János, Győrffy Gyula, Benedek János és Kovács Gyula képviselők. Három szavazatszedő bizottság működik. Az elnök dr. Torday Sándor a rend fenntartására erélyesen ügyel. Bizalmi férfiak Járrny részéről Fried Dezső, Szúnyog részéről Rácz Béla. Incidens a választáson. Egy ijesztő lövés. Egy Ízben mégis szükség volt a fegyveres beavatkozásra, bárha ez az eset sem volt komoly Egy Járrny párti választó betévedt a Szunyogpártiak közé, ahol a részeg Szu- nyogpártiak megtámadták. A lovascsendőrök nem tudták a tömeget szétválasztani s ezért egy csendőr ijesztésül a levegőbe lőtt, mire a részeg választók szétoszlottak s a Járrny párti választó bántatlanul távozhatott. Lapunk zártáig a választásnak még nincs vége. A szavazatok arányáról kiküldött tudósítónktól a következő jelentéseket kaptuk: Déli 12 órakor Járrny 400 Szúnyog 252 D. u. 1 órakor Járrny 650 Szúnyog 334 Este 9 órakor Járrny 1652 Szúnyog 1034 Járrny megválasztása tehát kétségtelen. Betörés egy villába. Romboló betörő. A pásztoróra és az óra. Hétfő reggelre virradóra Márton Lázár fogházfelügyelő pirosbereki villáját feltörve találták. A szobákban elképzelhető legnagyobb rendetlenség, összevisszaság honolt. A bútorok pozdorjává törve hevertek a földön és az udvaron. A szekrényekből hiányzottak az ezüstevőeszközök és a különféle értékesebb tárgyak közül két darab óra is. A csendőrség a nyomozást azon kezdte meg, hogy a mezei őrnél érdeklődött az iránt, hogy ki van idegen a lankákon. A mezei őr egy kertészsegédet nevezett meg,
