Szamos, 1911. február (43. évfolyam, 26-48. szám)

1911-02-24 / 45. szám

(1911. febr. 24) 45. ssám. SZAMOS sok után lelkesen vett tudomást a kiállítás rendezéséről, többen azonnal jelentkeztek, mint kiállítók, s mintegy 65-en a rende­zésből is részt kérve beléptek a kiállítási nagybizottságba. Az ülés legfontosabb határozata volt, hogy a kiállítás határidejéül 1911. évi szeptember hó 24. — október hó 2-a kö­zötti napokat állapította meg. A termius megválasztását a magunk részéről is szerencsésnek tartjuk, nemcsak azért, hogy vidékünkön az időtájt szokott a legállandóbb szép idő lenni, de e 9 napba bele esik a szatmári országos vásár, valamint a vármegyei lovasegylet napja is s ha ezekhez vesszük az Országos Magyar Gazdaszövetség nagygyűlését és a Vidéki Pénzintézetek országos Szövetsé­gének Kongresszusát, akkor oly látoga­tottnak ígérkezik, hogy a kiállításnak az er­kölcsi és anyagi sikert biztosítja, de kell, hogy gazdáinkat és iparosainkat a siker­nek ily kilátásba helyezett garanciái ösz­tönözzék oly anyaggal fellépni, mely képes lesz az ide sereglettek jogos vára­kozását kielégíteni. Az ülésnek még figyelemre méltó volt az a határozata, mellyel a végrehajtó bizottság felhal almaztatott a kiállításra vonatkozó általános határozmányoknak ki­bocsátására és a bejelentő ivek szétkül­désére úgy, hogy rövid idő alatt részle­tesen tájékoztathatjuk olvasóinkat e nagy szabásúnak ígérkező kiállítás tervezetéről. Színház és zene. Heti műsor: Pénteken újdonság itt először „Herceg­kisasszony,“ Lehár F. legújabb operettje. (A. bérlet.) Szombaton „Karenin Anna“ dráma (B. bérlet.) Vasárnap d.u. „Dolovai nábob lánya“ Herczeg F. színmüve, — este 2-szor „Her­cegkisasszony* Operette. (G. bérlet.) A „Csitulj szivem* cimü pikáns, de szellemes ötletekkel, kacagtató helyzetekkel telt francia vígjátékot szerdán este szép számú közönség nézte végig. A nézőtér kitünően mulatott a szellemes vígjátékon, melynek szereplői a darab eddigi előadá­saihoz hasonló művészettel játszották meg szerepeiket. A dalegylet müvészestéje A dal és zeneegyesület február 25 ikén a kaszinó­ban tartja táncmulatsággal egybekötött müvészestéjót. A hangverseny, tekintettel a nagy műsorra pontban 8 órakor okvetlenül megkezdődik. Tehát az utón is kéri az el nökség a közönséget, hogy kellő időben megjelenni szíveskedjék. A végleges műsor a következő: 1.1. Schubert. H -moll szimfónia (befejezetlen mü.) Előadja az egyesületi zenekar a színházi zenekar közreműködé­sével. Vezényli Hermann László zeneiskolai igazgató, 2.' Dalkrose. Kakuk urfi házasodik. Tréfás daljáték. Előadják a ref. tanitónő képző növendékei és Dr, Fábián Lajos. Zongorán kíséri Hermann László. 3. Bach. D-moll zongoraverseny, (Allegro non molto ed energico. Adagio. Allegro.) VonÓ3 zene­kari kísérettel előadja Ifj. Vajay Imre. Ve­zényli Bendiner Ná dór zongoraművész és tanár II. 4. a) Gastaldoni. Musica proibita. b) DelPAcqua. Villanelle. Énekli Dénes Lila színművésznő. Zongorán kiséri Bendiner Nándor. 5. M. Bruch. G-moll hegedűverseny. (Allegro moderato. Adagio. Allegro.) Zene­kari kísérettel előadja Hermann László. Vezényli Bendiner Nándor. III. A kannibál hercegnő, vagy őrület és fényképezés. Ope rett 2 felvonásban. Szövegét és zenéjét irta Genée Richárd. Fordította Szabados Ede. Személyek : Ájváj, Kannibália királya Berey Károly, Mancsika hercegnő, leánya: Deák Kálmán, Pírics, Panes, Articsóka, Gsingiling miniszterek: Bakó József, Gordon András, Ilajdu Béla, Dobos István. Csipicsóka, a teslörség vezére Flontás Döme, Albimun, európai fényképész Haller Ferenc, Kali, se­gédje Dr. Fábián Lajos, Egy pap »V Kan­nibál lakosok, főurak, őrök, bolondok Beta­nította és zongorán kiséri Veress Lajos karmester. HÍRROVAT. Mózes hazudik, Ábra hám spekulál, József története mese. A „Heti Szemle“ legutóbbi száma (február 22.) olyan cikket közölt, melyet megdöbbenve kellett olvasnia minden pap­nak, minden katholikusnak. Az egyház alapvető dogmáit letagadja minő az, hogy az Ószövetségi szentirást isteni sugaima- zásra irta Mózes s azt mondja, hogy má s­kép festene a választott nép története, ha azt a Pháraók és filizteusok írták volna meg Mózes tehát hazudott. Nemcsak azt állítja ezzel, hogy isteni sugahnazásról szó sincs, hanem még azt is, hogy Mózes mint ember, mint történetíró sem volt becsüle­tes, hanem hazudott. Bizonyára többször megnézték a lap óimét a megdöbbent olvasók, hogy nem „A Nap“, „Az Est„, a „Népszava* van e kezükben, mert az nem lenne feltűnő, ha azokban olvasná e sorokat. Az islto'ában, a theologian, a szószé ken úgy hirdetjük, hogy Abrahám isteni meg­hagyásra hagyta el hazáját. S im a Heti Szemle azt meri mondani, hogy haszon­lesésből történt. Az egyiptomi hét évi ínséget, József megható történetét meg egyenesen mesének nevezi. D * álljon itt szóról-szóra, hogy hogy mer irni egy kath. lap a szentirásban foglalt történetekről, melyeket mindenkinek kiközö-itós terhe alatt hinnie kell, mivel a kath. egyház tanítása szerint azokat Isten sugalmazta. „A választott népet a haszonelv vezeti. Az iskolákban a választott nép tör­ténetét a választott nép feljegyzései alap­ján tanítják. Pedig milyen más lenne a történelem, ha feljegyzéseket a filiszteu- sok, Pharaók és más hasonló sorsra ju­tottak hagytak volna hátra I Ez esetben a választott nép feljegyzéseiből is meg­állapítható, hogy egész életüket a ha­szonelv vszérli. Életük egyedüli célja a hírvágy és nyere ég. Minden egyéb mást, ami nem e cél utáni törekvést tanúsítja, nem tartja figyelmére méltónak. A ha­szonelv az a kulcs, amely előttőnk a vá lasztott nép vándorlásainak, betolakodá­sainak kérdését felnyitja. Ez elv alapján vándoroltak mindig oda, ahol gazdag, termékeny tartományt találtak. . Ezért hagyták oda Arábiát, a ha­szonelv vezérelte Abrahámot Mezopotá mia felé és innen Kanaánba, melynek földje termékenysége, népe gazdasága által messze földön példabeszéddé vált. A haszonelv vezette a választott népet Egyptomba, mert a Nílus völgye gazdag­ságáról termékenységéről* a nép kincsei­ről hires volt. Az a hót sovány esztendő, amely mint álom szerepel, nem egyéb költött mesénél, amely a vándorlás igazi okának palástolására van felhozva. A bibliában is olvashatjuk, hogy a válasz­tott nép Egyplomban rövid idő alatt nagy mennyiségű aranyat, marhát szedett össze, amely kapzsiságuk az egyptomiakat any^ nyira felbőszítette, hogy Pharao király a választott népet országából Kénytelen volt kiűzni. A haszoné v vezérelte a vá­lasztott népet vissza a Kanaánba, ahol inár megszokott pénzügyi hódításaikat folytatták és a benszülöttek birtokában levő kincseket magukévá tették“. Annyira nagy a zsidók iránti gyűlölet, hogy vakokká teszi a Heti Szemle szerkesz tőségét s ityen cikknek helyet adnak s ez­zel önmaguknrk ugyancsak ártanak. A szeretetet kell hirdetni, nem a gyű­löletet. Két pap van a szerkesztőségben, ők theologiát tanultak s nem veszik észre ezt a megbotránkoztató állításokat. Annyi theologiai doktor van Szatmári, miért nem kértek fel a munkatársak közé valakit ? Különben ilyen vaskos tévedése­ket annak is észre kellene vennie, aki nem theologiai doktor. A szegény „Magyar Államot“ meg a „Heti Szemlét“ is kinevették rég n, mert egyszer délutáni miséről beszéltek. Hát kérem az csak kis szúnyog, kis lnhurgikus tévedés, de ez a dogmatikus hiba nem is elefánt, hanem ma miaut. (Különben is van délután mise Becsben a machataristáknál a feltámadási körmenet után este 6 órakor. Azonkívül kegyhelyeken is. Loretto.) De azért nagy büuül hozták fel az ilyen kis tévedést s reformot kivárnak a szerkesztőségben. Valóban gratulálok! Jól sikerült. Szépen indul meg a reform 1 Az egyházmegyei hatóság figyelmét aligha fogja kikerülni ez az ultramoderniz­mus, mert még a modernizmusnál is több : a szentirás történetét mesének nevezni. Tudom előre, hogy azzal fognak vé­dekezni, hogy nem volt idejük a cikket el­olvasni, kikerülte a figyelmüket. Hát kérem régebben csak egy pap szerkesztette s ilyen botrány, mióta a „Heti Szemle“ léte­zik, nens volt egyszer sem. Miért nem került olyan a szerkesztő­ségbe, kinek több ideje van, ki reá ért volna elolvasni a cikket s aki rögtön észre­vette volna az óriási hibát, az alapvető dogmák csúf arculcsapását, megbotránkoz­tató tagadását. Reményiem, hogy ezen óriási botrány után a szerkesztőség jobban fog vigyázni. S ezen hibáját is jóváteszi a jövő szám­ban, mert ha nem, akkor megérdemli az indexet. Dr. Csókás Vidor. 3 oldal. Eljegyzés. Ilosvay Blankát, néhai Ilosvay Endre leányát eljegyezte Kálnay Gyula főispáni titkár. Vasárnapi istentiszteletek. F. hó 26-án a d. e. istentiszteleten a szatmári ref. templomban prédikál Boros Jenő s.lel- kész, d. u. 2 órakor Tuba Endre s.lelkész; a németii ref. templomban d. e. prédikál Tuba Endre s.lelkész, d. u. Hajdú Károly s.lélkész. Egyháztanács-ülés. A szatmári ref. egyháztanács e hó 26-án, d. e. 11 órakor gyűlést tart. Szeőke Bálint temetése Tegnap d.u. 4 órakor ment végbe óvári Szeőke Bálint nyug. kir. törvényszéki elnök temetése az elhunytnak Bercsényi u 30. sz. házától. A temetési szertartást Biki Károly ref. espe­res végezte, aki megható beszéd kíséretében búcsúztatta el az elhunytat. A temetésen jelenvolt városunk és megyénk társadalmá­nak szinejava. Testületileg jelent meg a kir. törvszék, a kir. jbiróság, a kir. ügyész­ség ős az ügyvédi kamara. Á koporsót szá­mos szobbnél-szebb koszorú borította. A kir. kath. főgimn. épülete. A városban az a hir van elterjedve, hogy dr. Boromissza Tibor püspök a kath. főgimn. mostani épületét megvette a tanítóképző céljaira. A püspöki irodában azonban, ahova

Next

/
Thumbnails
Contents