Szamos, 1911. február (43. évfolyam, 26-48. szám)

1911-02-24 / 45. szám

XLir. tvto'yam. S/atmar, 1911. fibruár h* 24., pénUk. 45 szán. POLITIKAI IAPILAF. Előfizetési dij : Helyben: 1 évre 12 K, */, évre 6 K. l/< évre 3 K, 1 hóra 1 K Vidékre:,. .. 16.,,, „ 8 ............ 4...........V50 Eg y szám ára 4 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Rákóczi-utcza 9. szám. m Telefonszém: 107. Mindennemű dijak SzatmAron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. Hirdetések: Készpénzfizetés mellett, a legjutányosabb árban közök 4 tetnek. — Az apróhirdetések között minden szó 4 fUlór. Nyiittér sora 20 fillér. A fehérgyarmati választás tanulságai. (—ssO A nemzeti munkapárt nr>m vesz részt a fehérgyarmati választási küzdelemben, eddig legalább jelöltet nem állított. Magyarázhatja ezt bárki, ahogy akarja: lehet, hogy nem reflektál erre a kerületre, mert hi>z úgyis óriási több­sége van a képviselőházban, egy man­dátummal több már úgyse határoz; le­het az is, hogy Fehérgyarmaton nem remél gyézelmet; lehet végül, hogy előre látta az ádáz tülekedést, a mely a há­rom ellenzéki jelölt körül támadni fog 8 a molyben nem akart részes lenni Hadd lássa az ország, hogyan folyik le egy választás, a melyben csupa ellenzéki jelölt áll szemben egymással, a melyben tehát sem hatalmi presszió, sem pén« szerepet nem játszik, hanem kizárólag a nép romlatlan erkölcsén, sziklaszilárd elvhüségén fordul meg a mandátum sorsa. Mert csak gondoljon arra min­denki, hogy a kormányt támogató pár­tokat nálunk eddig mindig e t tés-itatás- sal, lélek vásárlással vádolták ellen­zéki oldalról, továbbá azzal, hogy ha­talmi eszközökkel is dolgozik. És tessék visszaemlékezni ennek az országgyü ás­nék kezdetére, a mikor hónapokon át egyébről sem beszélt az ellenzék, mint arról, hogy a nemzeti munkapárt érde­kében milyen hallatlan erőszak és kor­rupció működött. Most aztán gyönyörködhet a kö zönség egy választásban, a hol az ellen­zéki meggyőződés szabadon érvényesül­het, mert hisz a kormánynak teljesen mindegy, hogy melyik győz a jelöltek közül. Hát meri-e valaki igaz lélekkel ál­lítani, hogy a fehérgyarmati mandátumért tiszta elvi harc folyik ? Kénytelenek volnánk mosolyogni annak a gentleman­ek naivsága, vagy bátorsága fölött, a ki ilyet akarna elhitetni. Az egyszerű valóság az; Szunyogh Mihály, Jármy Béla és Karáosony Gyula szeretnének képviselők lenni és nagyon jól tudják, hogy a választók nagy része nem elég­szik meg a programbeszéd szellemi ele­delével, hanem, mint a boldegult koa­líció cselekedte, „elvei fentartásával“ arra szavaz, a kiről látja, hogy korte­sei fel vannak szerelve alkotmányos községgel. Mindahárom jelölt 48-ns alapon áll, mindahárom Kossuth apánkra, (sőt az egyik a fiúra is) hivatkozik, a ki szintén azt akarta, a mit ők akainak ; de a választók hallgatnak : Kossuth apánk nevére még megrezzen bennük a szív egy kicsit, azonban Kossuth Ferenc és Justh (iyula nevei hatástalanul hang­zanak el $ egyetlen szavasatot nem hoznak a konyhára. A kortesek kény­telenek szeszszel telt hordókat üttetni csapra és ime, a derék választók orré azonnal lelkesednek a negyvennyolcért, sőt Kossuth Ferencért és Justh Gyuláért is, ha a kortesek éppen kívánják, vagy ha nem kívánják, készek bármelyiket, ha a kerületbe be merné tenni a lábát, mint hazaárulót kihordaná a határra. A haza oltárára letett ital mennyiségéből az elvhü választó biztos következtetést von le abban az irányban, hogy magá­ért a leszavazásért a kortestől mennyi fájdalomdijat várhat, aztán e szerint igazodik. Most, hogy tekintetüak egyetlen­egy választási küzdelemre koncentrálód­hat, a mely választáshoz a kormány­pártnak semmi köze nincs, látha juk, minő üres vádaskodás volt az ellenzék részéről a munkapárt ellen korrupciót emlegetni. A valóság az, hogy a jelöl­tek nem tudnak boldogulni máskép, csak egy szervezett kortesapparátussal, hogy a választók magatartása az etetés-itatás, vesztegetés, presszió dacára egészen a szavazásig teljességgel megbizhatlan és a szavazásnál az egyetlen döntő tényező mégis csuk a becsületes, őszinte kor­mánypolitika. Soha még kormánynak nem állott rendelkezésére annyi eszköz, hogy az ország közvéleményét maga mellett megtartsa, mint a koalíció kor- mányána : ennek volt pénze, volt ha­talma, ez hangoztathatta folyton a 48-at: mégis megbukott, mert az ország bizalma megrendült benne és győzött vele szem­ben Hóderváry, aki nem hozhatott egyebet, mint újra a 67-et, a becsületes munkát és az őszinte politikát. A vá­lasztók megisszák minden jelöltnek a barát, pálinkáát, esetleg elfogadják a pénzét is, de aztán szavaznak, ahogy nekik jól-sik. Ezt a módszort már ki­tanulmányozták Fehérgyarmaton is, ek- képsn javítva meg a tényleg rósz je­lenlegi választási rendszert. Dr. Heimann Rezső a „reher Kérészi’ országos lelencház egy. v. alorvosa. GYERMEKORVOS, vármegyei körorvos. Lakik: Árpád-u. 30. Rendel: d. e. 9—12-ig. A képvisBloí]áz ülése. — Saját tudósítónktól. — Budapest, febr. 23. Elnök Berzeviczy Albert, majd Návay Lajos. A mai ülésen folytatódott a részletes bankvita. Az első szakasz volt soron, ehhez Sümegi Vilmos szólalt még fel a a Justh-párt részéről, utána Lukács László pénzügyminiszter emelkedett szólásra nagy figyelem közben. Előrebocsátotta, hogy az ajánlott mó­dosításokat már elvből sem fogadhatja el, mert az a meggyőződése, hogy egy alap­szabálytervezetet részleteiben nem lehet módosítani, ha csak nem akarjuk kitenni magunkat annak a veszélynek, hogy a másik fél nem hagyja jóvá a módosítá­sokat. Ezután reflektált a részletes vita során fölmerült indítványokra. Szó volt arról, hogy a készfizetés ne csak kifelé, hanem befelé is biztosítva le­gyen. Ez fölösleges kívánság, mert a bank mindenkinek ad aranyat, sőt mostanában az a törekvése, hogy aranyat helyezzen el a belföldön, még mesterséges utón is. Felhozzák a bank ellen, hogy nem igyekszik kielégíteni a hiteligényeket. Ez csak másodrangu feladata a banknak, fő­feladata a valuta fentartása, amely úgy­szólván állami kötelezettsége. A többi magánüzlet. A mezőgazdasági hitel tekintetében nem szűkkeblű a bank, de mint jegybank­nak nem lehet hivatása, hogy a természe­ténél fogva hosszabb tartamú mezőgazda­sági hitelt kultiválja. Arra kell ügyelnie, hogy meg legyen az egyensúly a hitel és a követelések közt a felmondás dolgában. Szóvá teszi végül a nemzetiségi in­tézetek favorizálásáról tett megjegyzése­ket és kijelenti, hogy ha a kormány azt fogja észrevenni, hogy a bank politikai tendenciáknak enged helyet az üzletveze­tésben, úgy meg fogja tenni a kötelessé­gét és a kópviseíőház többsége e tekintet­ben sem fog a kormányban csalódni. A beadott módosítások elvetését és a sza­MÁKAY $ LIPÍCZKY ÉPÍTÉSZEK VÁLLALNAK: Tervrajzok és költségve­tések készítését; gazdasági épületek, föld- épitési irodája Sratmár, Hunyadi-u. 24. szintes és emeletes épületek felépítését a legjobb Költség számítást díjtalan kéezitnek. beosztás óskléses modern kivitelbe*, úgy helyise», mi«t vidéke«.

Next

/
Thumbnails
Contents