Szamos, 1911. február (43. évfolyam, 26-48. szám)

1911-02-23 / 44. szám

t

2. oldal. h Z Á II 0 ' (1911. febr. 23 ) 44. »ráxL.

Modern ruhafestés Ddiídiűr Pál Cirahná* &yár fóiizlet Kossuth L.-u. 10.

bármely divatszinre nfiJuySi rál öMüliál. Felvételi üzletek: Kazinczy-utca 17. Attiia-utca 2,

nemzetiségek javára tett intézkedéseivel sokban hozzájárult ahhoz, hogy a nemzetiségek tulkövetelésekre is ragadtassanak.

Elnézte s el is fogadta azt, hogy a magukat régebben oláhoknak nevezett nemzetiségiek egy időpontból magukat ismert célzatossággal románoknak kezdték nevezni; tűrte, hogy százával alakuljanak a nemzetiségi pénzintézetek, világosan abból a célból, hogy a hol lehet nemzetiségi birtok-pelitikát űzzenek, a magyarság rovására; a megyék és választó kerületek helyes beosztását halogatva, e mulasztásával fenntartja azt az igaztalan helyzetet, hogy az oláhság 13 megyében többségben levének mutatkozik s sok választó kerületben is többségben van, noha a megyék és választó kerületek arányos és helyes beosztása a magyarságot juttatná előnybe ; sokáig tűrte, hogy az anyakönyvek nemzetiségi érdekek szerint vezettasse- nek, sőt azzal, hogy magyar városokban nemzetiségi tanszékeket állított, — igy Szatmáron is — tápot adott, embereket nevelt az elkülönző nemzetisági törekvéseknek.

Egyszer azonban már meg kell szűnni mindannak, a mi az elkülönző nemzetiségi törekvéseket élteti.

Magyarország egy ezeréves, conso- lidált állam, amelynek sorsát csak az ezt alkotó egységes politikai magyar nemzet a maga céljai szerint intézheti, z itt nem a szétvonásra törekvőkkel való egyezkedése re, hanem a politikai magyar állam egységét s abban rejlő hatalmát biztositó olyan törvények és szabályokra s azok szigorú végrehajtására van szükség, amelyek biztosítják, hogy az ország területén, annak minden polgára a hazának éljen s minden gondolatát, tettét és szándékát, különleges törekvések nélküli hazaszeretet vezesse; és erre, ha szükség, példát kell venni Németországtól, s Romániától, hol any- nyira alkalmazva van mindaz, ami szükséges lehet arra, hogy az elkülönző tö tekvések elnyomassanak, hogy nekünk mindarra szükségünk sem leend.

Nálunk ez most még könnyebben mehet, mint más helyen, mert maga a nép, a nemzetiségében, vallásának gyakorlásában soha nem korlátozott, sőt nagy áldozatokkal államilag is támogatott román ajkú lakosság, amint azt mi, akik mindennapi érintkezőiben velük együtt élünk, megnyugvással tapasztaljuk, elégedetlenségre okot nem talál z ilyenről nem i* panaszkodik, de ha a jövőben eltalálják azt a módot, a mely lehetetlenné teszi, hogy magukat a román nép vezérének feltüntető egyének hiú és önző szereplésüket folytassák: a nép ürülni fog, ha miként évszázadokon át, úgy ezután is az ország többi népével együtt békében élhet s boldogulást találhat e hazában.

A Kossuth-párt és a fehérgyarmati választás. A P. H. írja : A fehérgyarmati kerületben folyó választási küzdelemmel kapcsolatosan több lap azzal vádolta meg a Koesuth-pártot, mintha választási paktum állana fenn a Kossuth-párt és a munkapárt között ée ezért támogatják a hatóságok a Kossuth párt jelöltjét. Ezzel szemben a Kossuth-párt vezetősége a leghatározattabban kijelenti, hogy minden választási paktumról szóló híresztelés valótlanság. A szóban forgó esetben Jármy Béla Kossuth-párti jelöltet nem a fehér gyarmati főszolgabíró, hanem a mátészalkai kerület főszolgabirája kísérte, még pedig nem hivatalos minőségben, hanem mint a képviselőjelölt barátja.

Erre a nyilatkozatra csupán a követ kező szerény megjegyzést bátorkodunk tenni: Ha egy munkapárti jelöltet kísérne kortesutjában egy közigazgatási tisztviselő, akkor is el volna az ügy intézve azzal, hogy a kíséret nem hivatalosan, hanem csak barátságból történt ?

Dr. Heimann Rezső

a2„cehér Kereszt* országes lelencháj: egy. v. alorvosa. GYERMEKORVOS, vármegyei körorvos. Lakik: Árpád-u. 30. Rendel: d. e. 9—12-ig.

KÜLFÖLDI SZEMLE.

Kiadási eljárás Törökországgal.

Mint Bécsből jelentik, a tőrök kormány elutasította az osztrák—magyar külügyminisztériumnak a kölcsönös kiadás iránti megkeresését. A török hatóságok tehát ezentúl sem szolgáltatnak ki magyar, vagy osztrák állampolgárt, kivéve, ha közönsége* bűntett elkövetőjéről van szó.

Kormányválság Montenegróban. Nem fontos ugyan Szatmármegye közönségére nézve, mégis beszámolunk a hírről, hogy Tomanovic6 montenegrói miniszter- elnök lemondott és utódjául Nikita király Nipcskovics Jaukot nevezte ki. A hir csupán arról tesz érdekes tanúságot, hogy olyan csöpp ország, a minő a Nikitáé, még minisztereket i* tart, a kiknek aligha lehet nagyobb hatáskörük, mint nálunk egy körjegyzőnek.

Európai csapatok — Chinában.

Londonból az a hir érkezik, hogy az orosz csapatok már benyomultak China dél- nyugoti tartományába, Tibetbe. Tekintettel arra, hogy Oroszország minden áron ki akar kezdeni a menyei birodalommal, ez a hir nem meglepő, jellenben meglepő az, hogy angol és francia csapatok is vannak már Tibetben, a melynek egy részét okkupálták. Felmerül a kérdés, hogy mit akarnak az európai csapatok Tibettel, a melynek nagy része terméketlen havasi vidék, a mely tehát sem mint gyarmat, sem mint meghódított tartomány — hasznot nem haj?.

mr UJ VÁLLALAT, ‘1» j

melyben eddig is nagy hiányt szenvedtünk városunkban s szinte nélkülözhetetlenné vált

VF E!s6 szatmári általános ke,,¥L.ilí l Hú reskedelmi tudakozó intézőt.

| Petőfi-utca Í7. sz. Telefon-szám 310.

Gyorsan, olcsón és lelkiismeretesen szerez be informátiót, egyénekre, cégekre, vagy folyamatban levő ügyekre vonatkozólag.

Legolsfdbban vásárolhatunk üveg, porcellán Ampaárut, ajándéktárgyakat Sc wart z Andornál, a ».sutiba zárban, Attila-utca 2/b. (Molnár-ház.)

Óvári Szeőke Sálint

Az igazságügyi palota erkélyéről fekete zászló leng alá, hirdetve óvári Szeőke Bálint nyugalmazott kir. tvszéki elnök halálát.

Az elhunyt, nemcsak Szatmár, d# a szomszédos Ugocsa vármegyének legelső családjaival áll rokoni összeköttetésben.

Született 1832. évben Sárközujlakon, régi ősi nemesi családból. Iskoláit Márama- rosszigeten és Szatmáron végezte, a jogot pedig Pozsonyban hallgatta. Ezután a vármegyénél aljegyző lett, majd 1872-ben a szatmári kir törvényszékhez bíróvá, majd a járásbírósághoz vezető járásbiróvá nevezteti ki, mely állásában páratlan igazságszeretet és mindenkori munkásságával 1887-ig működött, mikor is a királyi kegy a zilahi kir. törvényszéki elnöki szé írébe ültette.

Mint törvényszéki elnök 1899 ig működött, mikor is súlyos szembaja miatt nyugalomba vonult. Azóta részint Szinér- váralján, részint Szatmáron lakott visszavonultan élve.

Munkáz hivatala, foglalkozása mellett Szeőke B dint a társadalmi és megyei közélet iránt is érdeklődött s mint megyei bizottsági tag tevékeny részese volt annak a nagy mozgalomnak is, amely megakadályozta némelyeknek azt a messzeható ter- vetrejtő törekvését, hogy megyénk 13 túr- menti községe Ugocsához csatoltassék, ő volt egyike azoknak, akik aláírták uzt a felhívást, melynek következtében a kérdésben Szatmármegye bizottsági tagjai Szat máron, 1882 december 2 -án gyűlést tar tottak s innen kiinduló tevékenységük Szat- mármegyének a turmenti községeket s azok között Csekét, Kölcsey Ferenc sírjával Szatmármegyónek megtartották.

Az öreg ur halála város és megye- szerte mély és igaz részvétet keltett. Családja a következő gyászje'entést adta ki:

Szeőke István a maga, testvérei, az alantirt hozzátartozók, valamint az összes rokonok nevében mély fájdalommal tudatja, hogy a szerető jó apa, após, nagyapa, szépapa, testvér és rokon, óvári Szeőke Bálint nyug. kir. törvényszéki elnök, a III. oszt. vaskoronarend lovagja, Szatmár vármegye törvényhatóságának biz. tagja, életének 79-ik évében, 1911 február 21-én éjjel 11 órakor, rövid szenvedés után jobblótre szenderült. Megboldogult szerettünk hült , teteme felett folyó hó 23 án délután 4 órakor, Bercsényi-utca 30 ik szám alatt, a ref. egyház szertartása szerint fog a gyászistentiszteletet megtartani, mely után Szi- nérváraljára fog szábitatni és ott február 24 ón d. e. 10 órakor tartandó ima után a családi sirkertbe Lg örök nyugalomra helyeztetni. Szatmárnémeti, 1911 február 22-én. Legyen áldott emlékezete. Szeőke Ilona férj. Kölcsey Jánosné, Szeőke Kata, özv. dr. Böszörményi Jóssefnó, Szeőke Bálint, zeöke Zsigmond gyermekei. Kölcsey János veje. Szeőke Istvánná. sz. Kaizer Mária, Szeőke Bálintné sz. Örley Márta, Szeőke Zsigmondnó sz. Ratkó Klóira menyei. Szeőke Mária. Kölcsey Ferenc, Kölcsey Magda férj. Jármy Béláné, Kölcsey Kölcsey György, Böszörményi Kata, Böszörményi Mária, férj. Sepsy Károlyné, Bö- szömónyi Jóska, Szeőke Eszter, Sz eőke Mártha, Szeőke Judith, Szeőke Margit unokái. Jármy Béla, Sep*y -Károly unoka- vejei. Jármy Sári, Jármy Évi, Sepsy Katinka szépunokái. Szeőke Béla testvére.

Legszebb ruhatisztitás linjfcmnn Dnl Gyár főüzlet: Kossuth L.-utca 10. I

Vegyileg száraz utón lói) lűLauilldlt Felvételi üzletek: Kazinczy-u. 17. Attila-utca 2. j