Szamos, 1911. február (43. évfolyam, 26-48. szám)

1911-02-22 / 43. szám

Szatmár, 18,1. február M 22., szsida.

43 szám.

XLH;. evto^yaai.

Előfizetési dij :

Helyben: 1 évre 12 K, */? évre 6 K. l/< évre 3 K, 1 hóra 1 K

Vidékre : „ „ 16 „ „ „ 8 4

............150

Eg

y szám ára 4 fillér.

Szerkesztőség és kiadóhivatal : Rákóczi-utcza 9. szám. m Telefonszém: 107.

Mindennemű dijak Szatmáron, a lap kiadóhivatalábkn fizetendők.

Hirdetések: ' i

Készpénzfizetés mellett, a legjutányosabb árban közöf- v ^ ‘ ‘

tetnek. — Az apróhirdetések között minden szó 4 fillér. y fff* * Nyilttér sora 20 fillér.

Rébuszok.

a. függetlenségi szavazók sajnálatra- méltók mostanában. Nem elég. hogy pártjuk, mig hatalmon volt és tehetett volna érdekükben, ezt tenni elmúlást' tóttá, de most olyan értelmi saltomoká- Iákat követel tőlük, amelyekbe egyszerűen bele lehet őrülni.

Követeli például, hogy a szegény függetlenségi választó értse meg a nsost folyó bankvitát, melyet a párt vezérei is csak módjával értenek. Aztán : értse meg, hogy most, február végé» azért folyik a harc, hogy az elmúlt január elsején állíttassák föl az önálló bank. Továbbá: értse meg, hogy a közös bank fenntartatott volna, ha Kossuth és társai maradtak volna kormányon, — de mert kicsöppentek a hatalomból, hát föl kell állítani az önálló bankot. És értse meg végül: hogy «z ellenzék szerint éppen a mostani kormánynak kell fölállítania az önálló bankot, a mostani kormánynak, amely pedig a közös bank elvi alapján áll.

Nagy feladat, hogy a szegény függetlenségi választó mindezt megértse és

logikát, politikai erkölceöt, hazafiságo találjon benne. De ezzel még nem teljes a sorozat. A függetlenségi választó értelmére egyéb feladat is nehezedik.

Meg kell értenie, miért obstruál most a függetlenségi párt. Lukács László rmatf, mert Lukács nein terjeszti elő a titkos aktákat a bank-ügyban, mondják. De rosszul mondják. Az urak éppen azért haragszanak, éppen azért indulnak bossauál ó hadjáratra, mert a ,.énzügy- minisxter igenis adott kóstolót a titkos megállapodásokból. De ha ezért haragszanak, — akkor miért követelik a közzétételt Nem haragudnának-e százszor jobban, ha Lukács megtenné nekik est a szívességet? Azt hisszük, okuk volna rá, hiszen a zsűri, az irgalma* zsűri is megállapította, hogy bizony Lukács László teljes alapossággal emelhette ismeretes vádját a volt függetlenségi miniszterek ellen, a titkos akták „homályos“ szövege erre alapot adott neki. É» még egy szempont. Hiszen a függetlenségi vezérek kívánták titkosnak a ezóbanforgó megállapodást, hogy

kívánhatják a hivatali utódtól, hogy most ő bocsássa a nyilvánosságra.

Van azonban ezen kívül is függetlenségi rébusz. A naiv szélbali közönségnek ki kell találnia, micsoda böl- cseség, micsoda hazafiság van abban, ha a bankügyét, ezt a tisztára gazdasági kérdést, a függetlenségi argurok összekeverik politikai momentumokkal, s ezzel ugyanabba a hibába esnek, mint az osztrákok és mely hiba miatt We- kerle, Kossuth nem tudták magcsinálni a készfizetéseket, a jelenlegi kabinet pedig csak a legnagyobb erőfeszítés után volt képes annak előfeltételeit biztosítani.

Végül kívántatik, hogy értse meg és lássa be a függetlenségi publikum, tricsoda erkölcs van abban, hogy a Kossuth-párt egyszer kijelenti, hogy obstrukcióba nem megy, később aztán ugyanabban a kérdésben névszerinti szavazások forszirozásával a technikai obsruk- ció terére lép.

Csupa olyan rébusz, amelyekbe nemcsak jámbor függetlenségi választó, de maga Rottenbiller is bele bolondulna. Ha ugyan érdemesnek tartaná, hogy a függetlenségi vezérek által feladott talányok megfejtésére adja magát.

Chimera.

— Ifj. J. H. Rosny. —

Bizony, csak szegény hülyék vagyunk mi, akik úgy tesszük kockára az életet, mint a télét a rouletto-en. Egyikünk sem tudja, hol fogja meg találni a boldogságot s egyre az okosságról, a biztos megélhetésről, a praktikus beosztásról beszélnek nekünk. De mindez nem arra való, hogy gyönyörűséget nyújtson, hanem csak, hogy a gondokat távol tartsa tőlünk. Bent, mélyen a szivünkben mégis létezik egy szörny, aki Chimera s avaival uj illatot, nagyobb virágokat, még ki nem próbált örömöket kiván. Mindaz, ami pozitív és te vékeny van bennünk, kifejezhetetlen örömök után vágyakozik, amelyeket józanságunk úgy megfojt, mint a hurok a madarakat.

Mme Valais volt az, aki igy szólt egy délután, amikor csak egyedül voltunk asszonyok a szalonjában. Kijelentése meglepett bennünket Vájjon, hát nem egy egész áldozatokkal teljes múltat tagadott-e meg szavaival, ő aki fantasztikus és komor férje mellett élt, aki az óv háromnegyed részén át fogva tartotta őt falusi otthonában s aki bizonyára nagyon boldogtalanná tette?

Bizonyára kiolvasta tekintetünkből e töprengést, mert mosolyogva folytatta :

— A mit itt mondok, azt az én saját életemre is vonatkoztathatjuk; ez az ólet a közönséges létfeltételek mellett teljesen tűrhetetlen lett volna. Egyetlen egy kö rülmóny mentette meg azt attól, egy olyan körülmény, amit senki sem ismer s a minek semmi joga sincs ahhoz, hogy a józanság birodalmába sorozzák.

Úgy mentem az oltárhoz, mint annak idején Iphigenia az áldozathoz. Valais nem tudta megnyerni szivem it: hiába igyekezett mosolyába melegséget, szaraiba gyengédséget önteni. Arcvonásai komorak és mozdulatlanok maradtak s egyre visszaesett abba a hallgatag magábamólyedósbe, a mi annyira megijesztett. Azok önök közül, a kik őt ismerik, tudják, hogy nem túlozok: voltak idők, a mikor valóban félelmetes volt !

Micsoda szomorú házasság volt ez ! Sologneba mentünk, az ő kastélyába, elhagyatott helyre, a melynek szinte láza« szépségét abban a pillanatban nem tudtam élvezni.

Az utazás alatt férjem egyetlen *zót sem szólt s úgy vezetett be házába, mint egy idegent. De mégi6, lett légyen ez veleszületett nagyúri figyelem, avagy még előtte élő atyjának gondoskodása, nagyon jól nevelt és kitünően fegyelmezett cselédséget találtam ott.

Az öreg inas, a ki ajtót nyitott előttünk, mosolyogva, meleg szavakkal kivánt nekünk szerencsét; egy neme volt ő a majordomoknak, a ki gyermekkora óta a Valaisoknál lakott s a ki úgy szerette Eduardot, mintha fia lenne. Később megKi az urat szereti,

jó ebédet főz neki. Ilyen és hasonló íelirásu .alvédók drbja 35 kr.

UNGER kési munka-üzletében.

nagy választékú cipőraktárát ajánljuk a t. vevőközönségnek, mint legolcsóbb bevásárlási forrást

Közvetlen a „Pannónia“ mellett. Szatmár és vidéke legnagyobb cipőraktára. FIGYELMEZTETÉS! Aa el őr« haladott téli idény miatt a még raktáron levő téli áruk m addigi árnál jóval olcsóbban kaphatók