Szamos, 1911. január (43. évfolyam, 1-25. szám)
1911-01-15 / 12. szám
2. oldal. SZAMOS (1911. jan. 15.) 12 szám Legszebb ruhatiszlitás Lj Vegyileg száraz utón ^ ájíájer Pá , Szakma A Gyár főüzlet: Kossuth L.-utea 10. L Felvételi üzletek: Kazinczy-u. 17. Attila-utca 2. | OynkA Roló 70 ur* ®s fodrász Deák-tér 20. szám. — Báli és estélyi alkalmi frizurákhoz OatüJU Ddidáo loeknikat, hajdusitókat és hajfonatokat gyorsan és előnyös árban készít. Akárhogy lesz is, kívánatos, hogy a többség teljesítse alkotmányos kötelességét. Hajtsa végre a nemzetnek a választásokon kifejezésre jutott akaratát. LeftoiosóSiban, vásárolhatunk üveg, porcell&n lámpaárut, ajándéktárgyakat Scwartz Andornál, a vasúti bazárban, Attila-utca 2/b, (Molnár-ház.) A képviselóljáz ülése. Bpest, jan. 14. E'nök Náv&y Lijo?. A banTcvita. Kßlemen Béla (Kossuth-párti) csat lakozik a Kossuth »Ferenc legutóbbi beszédében foglaltakhoz. A h tvanhotes politikusok közül sokan nyilatkoztak az önálló bank mellett, Kerkápoly, Choriu Ferenc. A többségnek legalább is biztosítania kellett volna a készfizetések felvételét. Ettől a többségtől nem lehet várni, hogy olyan ji vaslatot nyújtson be, a mely az önálló jegybank létesítését célozza, de a legkevesebb lett volna, hogy a szabadalmon az ország kereskedelmi és hitelélete órdekébeu változtatásokat fog eszközölni. Báró Madara'ííy Becii: Gyula elsősorban gróf Apponvi tegnapi beszédének azzal a részévei kíván foglalkozni, mely ben ez azt mondja, hogy a bizonyítás kötelessége azokat terheli, a kik a bank- szabadalom mogbosszabbitása mellett szidnak. Ez nagyon kényelmes álláspont.. (N<.gy zaj az ellenzéken.) — Halljuk ! Halljuk! — a kormánypárton, Ha Szerbia és Romániának lenne közös bankja, itt jogos volna az önállóság, de két állam közt, a me yak minden vonatkozásban egymáshoz vannak kötve . . . Gróf Károlyi József: Ur és szolga! B?ck Gyula: . . . azt mondani, hogy az önállóság minden presumpciója meg.au legalábh is bátorságra vall. Különös, hogy éppen azoktól követelik a bizonyítást, a kik a régi állapot mellett vanDak s nem azok bizonyítják, a kik uj állapot létesítését óhajtják. (Zajos helyeslés a jobboldalon) Hogy a közös bank a monarchiának mennyire megfele1, azt abból az összehasonlításból is bizonyíthatja, a melyet nyolc nemzet bankoszialékának eg v begyűjtése után nyert. Adatai szerint 1909-ben a jegybank osztalékok a következők voltak: Román bank 32 8 százalék, Görög bank 20 százalék, Perzsa bank 16 06 százalék, Frrncia bank 14 százalék, Angol bank 9 százalék, O ssz bank 6-83 százalék, Német bank 5'83 százalék, 0 ztrák-magyar bank 5 81 százalék. Ebből az tűnik ki, hogy ez 0 ztrák- magyar bank osztaléka a legkisebb, vagyis ez a bank nem annyira a részvényesei, mint az ország érdekeire van tekintettel. Az Osztrák-Magyar Bink üzletágainak a fejlődéséről különösen a kritika* 1907-iki esztendő adataival bizonyítja, bogy a bank minden tekintetben kielégítő módon gondoskodik Migyarország hiteligényeiről. Lehet, hogy egyes ágakban Ausztria sokkal nagyobb mértékben veszi igénybe s bankhitelt, de erről a bank nem tehet, hiszen ugyanaz kölcsön egyaránt rendelkezésére á: 1 Míg yarorszignak i«, csak nem veszik igénybe (Úgy vau!) Azonban az »isatán a banknak köszönhető, hogy sz 1907-iki kri ikus esztendő Magyarország felől úgyszólván nyomtalanul tűnt el. Kossuth Ferenc hibáztatta a bank ügykezelését, a váltók átlagértékéből arra következtetvén, hogy a bank nem egyformán szolgálja ki budapesti és vidék: feleit Ez nem áll. A? 0izírák-Magyar Bank kicsinysége miatt egyetlen váltót se utasított visiza sőt' az Országos központi takarékpénztár állandóan tízmilliónyi váltót reeszbomptá! nála, melyek átlagértéke 324 korona. Po’óuyi rejtélyesnek tüntette fel a bank kö.gyűlési -tagjainak jegyzékét. E? nem is olyan rejtélyes, mert minden évi jelentésben, sőt közgyűlési raeghivó» o't van a tsgok névsora. E tegok közt 708 a magyar és 1069 az osztrák. Igaz, hogy a magyar tagok száma aránylag cse' óly és igy nem is lehet remény arra, hogy rövid időn belül a magyarság itt, lü^ulyra jusson, de a magyar tőke sokká1 nsgyobb részt is vehetne a bat.k vezetésében, mint ezt a csehek tették, akik egy-k.ét év alatt teljes erejükkel belefeküdtek a. bankrészvényekbe A részvények nincsenek fix kezekben, 1890 koronás árfo'yamon állandóan kaphatók Ó3 még így is négy és fél százalékot, jövedelmeznek. Azonban stjnos, a magyar töke nehezen mobilizálható. (Úgy van !) Tisztelt közgyűlés !. (Zajos derültség.) Tiszteit, képvisslöház. azt. hiszem, ezekben b-igazol am, mtnnyiro' nem egyolda'u az Osztrák-Magyar B.nk ügykezelése (He- lyes'é-s a jobboldalon ) Legy-n izibud mos: Földes Béla képviselőtár sai tegnap .-Sőt i beszédére reflektálnom akit nagyon tisztelek, mert az egyetemen 6 vezetett be' elsőnek a köz- gsvdasági tudományokba . . . Sümegi Vilmos : I)e nem sikerült neki teljesen ! (Zajos derültség.) Beck Gyűli: Észtébe jut egy meg jegyzés arról, hogy a nemzetgazdasági professzoroknak könnyű nagy kérdésekben ts véleményt aaondani. mert ha éppen aki mintegy eszébe juttatta együttes életüknek apró eseményeit, aki egyre azt dadogta : Pauline, Pauline, emlékezel még ? . .. ki könyeivel melengette érzéketlen kezeit, ismétlem, Loréze előtt nem tudtam sírni: fájdalmam fölött rettenetes szégyen lett úrrá, kétségbeesett megbánás, melyet a fölött éreztem, hogy e nyomorulttól elloptam futó boldogságának egy részét. A mig emlékezni fogok tudni, elég lesz, hogy a szemeimet behunyjam s vissza fog jönni hozzám ez a kép. Meglehetősen nagy szoba, volt ez. Az ágy szemközt állt az ablakkal. Á bútorok világos fából voltak* A gyertyák hiányoztak a ravatal mellől : Pauline református vallásban növekedett. Csak a középen függő világosság aranyozta be a haját. Álla alatt bibliát helyeztek el. A nagy pillanat rémülete lassankint letörlődött megnyugodó vonásairól. Vájjon meddig maradtam igy, férje zokogását hallgatva ? Nem tudom. De végre ö felkelt a koporsó mellett álló zsámolyról, a melyen térdelt volt s hozzám közeledve szólt: — Ketten fogunk virrasztani fölötte!... És nekem nem akadt kifogásom ellene. Észrevette rajtam, hogy remegek. így szólt hozzám: — Ha annyira fázol, mellettünk a boudoirban be van fűtve. Tudod az utat. De kérlek, éjszakára ne hagyj egyedül ! Ne menj el! Azt feleltem, hogy nem fázom. Leültünk s elbeszélte nekem a halál pillanatát. Mikor elhallgatott, azt hittem, vége a bün- feödésnek, de tévedtem. Néhány percnyi csend után egy kis íróasztalhoz lépett, amely balra állt az ablaktól. Csodálkoztam rajta, mit keres olyan lázasan a Pauline papirosai között ? A fogaim közt mormogtam : — Mit csinálsz ? Nem felelt s hirtelen félni kezdtem tőle, hogy én levelemet keresi. Ostoba félelem volt ez, hisze* sohasem gyanakodott rám, de én bűnösnek éreztem magamat mégi». És éppen ebben az időszakban vett erőt rajtam a vágy minden nap irni annak az asszonynak, a kit imádtam ! Vájjon Pauline összetépte-e leveleimet ? Volt-e ehhez bátorsága, vagy ideje ? Megtört hangon rebegtem: — Mit csinálsz ? Most már kiegyenesedett. Egy nagy borité* volt a kezében, a melyre Pauline e szavakat irta: Elégetendő szerencsétlenség esetén. — És Lorézo megmagyarázta nekem, hogy a felesége megeskette reá, hogy halála esetén azonnal el ég-ti e borítékot, a benne lévő levelekkel ogyütt, melyek egy barátnőjének titkát tartalmazzák. Azután hozzátett e: — Maradj itt. Én a boudoirban elégetem őket! Lábujjhegyen hagyta el a szobát. Égy pillanatig sem kételkedtem azon, hogy e levelek az enyéim voltak. Vájjon mielőtt elégeti őket, nem vet e rájuk egy pillantást ? Életem legtragikusabb pillanatai következtek. Mikor visszatért, halványabb és hide gebb voltam, mint azelőtt, hidegebb, mint Pauline maga. Nem mertem ránézni annak az arozára, a kinek joga lett volna leütni engemet, mint egy kutyát. A székem mellett haladt el, azután az ágy lábához állott s mozdulatlanul maradt. Hátul volt felém. Dadogva szóltam : — Ha megengeded, Jacpues, bemegyek a szobáin, egy kicsit megmelegszem... Azt hittem, vissza fog tartani, de csendecsen csak ennyit mondott: — Menj 1 És ő a maga tovább is mozdulatlan maradt, Bementem a boudoirba. I lajktéte ]r és mindenféle divatos haj pótlékok Cwnjw nagy választékú raktára, legolcsóbb árak Ö A íi U v ] Balázs fodrásznál ------De ák-tér 20. szám. Modern ruhafestés TJaifájar Pál Qyahnfln Gyár fóüzlet Kossuth L.-u, 10. bármely divatszinre uQJtuJPl iái Unalmai. Felvételi üzletek: Kazinczy-utca 17. Attila-utca 2.
